-

Iker szidrát, kettős hetiszakaszt olvasnak a héten a zsinagógákban. Az első címe: Nicávim, jelentése:itt állok. Közelednek az ünnepek, a reggeli imánál felharsan a sófár, a kos szarvából készült kürt. Az Újév előtti héten recitáljuk ezt a hetiszakaszt. Mózes halála napján maga elé gyűjti népét, nemcsak azokat, akik akkor éltek, hanem azokat, akik már eltávoztak és azokat is akik születni fognak. Tehát minket is! A mi lelkünk is ott sorakozott Mózes előtt. "Azzal, aki itt van, itt állva velünk ma, az Örökkévaló színe előtt, és azzal is, aki nincs itt ma velünk". Figyelmeztet Mózes, hogy igéi betarthatók, a földön találhatók, akarat kekll megtartásukhoz és akkor választjuk az életet.

A másik felolvasott szidra Vájélech, jelentése: " és ment". 
Mielőtt elment a 120 éves népvezér, bíró és tanító, a pásztor Mózes, kijelölte utódját, Józsuét, leírta a Tnt és átadta a levitáknak. Elrendelte felolvasását. Bár akkor csak hétévente olvasták fel az Írást. Később bölcseink belátták, hogy ez kevés ahhoz, hogy minden utunkat kísérje a Tóra. Ezért hetente négyszer olvasnak belőle: hétfőn, csütörtökön, szombat délelőtt és délután. Hogy hallják és megtanulják. Tehát nemcsak hallani, hanem tanulmányozni is kell a Szentírást, erkölcsi gondolatait magunkévá tenni. A vallásos ember pénetkenként legalább kétszer elolvassa és értelmezi a heti penzumot, hogy minden szót megértsen, amikor szombaton a Tóraolvasó ajkáról elhangzanak az igék.

Deutsch Gábor

Ezen a héten a Ki Técé szidráját - heti szakaszát - olvassák a zsinagógában. Jelentése: "Midőn kivonulsz" - a harcmezőre.

A ki técé szidráját olybá tekinthetjük, mint utolsó üzenetek volnának egy induló vonat lépcsőjéről. Mózes tudta, hogy földi pályája végetért. Eljutott a Jordán folyóig és nem mehet tovább. Belenyugodott abba is, hogy nem fia, Gerson, hanem tanítványa, Józsua lesz az utóda. Még annyi tanácsot adhatna népének, mellyel küszködött negyven évig! Szeretne szólni mindenről, amit hangsúlyozni, kiemelni akarna. Ezért a szakaszban igen tekintélyes mennyiségű parancsolat, micva szerepel. 27 cselekvő és 47 tiltó. Bár a gondos olvasó talál rendszert a felsorolt témák között, sokszor csak egy mondat érint egy gondolatot, egy parancsolatot.

A következőnek látszólag egészen más a probléma-felvetése. Mintha egy festő a világ minden színéből és árnyalatából húzna egyetlen vonalat egy korongra, színgazdag, de tarka képet kapnánk. Ha megforgatná a korongot, az egy színné állna össze.

A XXI. fejezet 10-21 versei a családi élettel foglalkoznak. A háborúban a foglyok között szép külsejű hölgy akad, és a katona feleségül akarja venni, mi ennek a rendje, módja. Hiszen természetesen a hölgy gyászolja honfitársait, szüleit. Egy hónapig nem szabad közeledni hozzá. Utána feleségül veheti. Ha a házasság nem sikerül, akkor sem szabad rabszolgaként bánni vele. Másik eset: Ha valakinek két felesége van, egyiket jobban szereti, mint a másikat, az elsőszülöttség joga az előbb születettet illeti, érzelmi okot a jog nem ismer.

A szülők iránti tiszteletre int az Írás. Büntetés illeti, aki ezt megszegi. Ezután a kivégzett ember holttestéről esik szó, amelyet éjszaka előtt el kell temetni, megadva a végtisztességet.

Számos intés közül emeljünk ki néhányat. Ne viselje nő a férfi ruháját és a férfi a nőét. (Purimkor megengedhető.) Új ház tetejére korlátot kell tenni, nehogy leessen ott valaki. (Lapos tetejű házakról van szó.) Ne vegyünk fel olyan ruhát, amelynek anyagába keverve van a len és a gyapjú. (A növényi és az állati anyag, ezt sátnéznak nevezzük.) "Rojtokat készíts ruhádnak szélére." (Ez a cicit.) A higiéniára az egész táboron belül vigyázni kellett. "Ne szolgáltasd ki urának a szolgát, aki hozzád menekült" – Figyelemre méltó parancsolat, többezer év távlatából. A tizenkilencedik, sőt sok helyen a huszadik század elején is tilos volt a menekült szolgának oltalmat nyújtani, számos könyv és film tanusága szerint. A fogadalmakat, önkéntes felajánlásokat teljesíteni kötelesség. Szerszámot, pl. kézimalmot nem szabad zálogba elfogadni, mert munkaeszköz, megélhetésnek forrása az. A szegényre gondolva az elejtett kévét nem szabad felszedni, legyen a rászorulóé. A sógorházasság törvénye is szerepel a szidrában (az első könyv is foglalkozik a témával.) Ha a férj meghal utód nélkül, hogy neve megmaradjon, testvérének kell helyébe lépni. Ha nem teheti meg, a Hálice szertartást kell alkalmazni.

A záró sorok az Amalék gonoszságára való emlékezés. Az Amalék most már nem egy vad törzset jelent, hanem a nemzedékről-nemzedékre fellépő gonoszt, aki ingerli népét Izrael fiai ellen gyűlöletet keltve. Vagy például haláltáborokat építtet. Ne felejts! Ne légy bosszúálló, de emlékezz az örök Amálék cselekedeteire.

Deutsch Gábor

Ezen a héten a Röé heti szakaszát - szidráját - olvassák a zsinagógában. Jelentése: "lásd".

Nézz és láss. Előtted az áldás és az átok, rajtad a választás lehetősége, felelőssége. Vizuálisan két hegyre tekintve látni lehetett annak idején az áldást a Gerizzim hegyére tekintve és az átkot az Ébál hegyére nézve. Pompás és tanulságos jelenet lehetett, amikor bizonyos törzsek elhelyezkedtek az egyik hegyen, mások a másikon, a papok – leviták, kohaniták – a völgyben álltak és sorolták az áldásokat. (Az áment a Gerizzim hegyén lévők mondták.) Majd az átkokat tolmácsolták (az áment ekkor az Ébál hegyén lévőktől hallhatták). Parancs, hogy a pogány kultuszt meg kell semmisíteni, ha belépnek az új országba. De a Teremtő nevét ne érje bántás. Ezért a szent tekercseket, imakönyveket, amelyekben a Mindenható neve szerepel, ha megsérül az írás, nem égetik el, hanem eltemetik vagy genizákba zárják.

A zarándokok a Jeruzsálem templomot keresték fel. Mivel ma központi szentély nincs, az utasítás a zsinagógák látogatására érvényes. Az áldozatokat a Szentély idejében máshol nem volt szabad bemutatni. Mivel nincs szentély (mert lerombolták), nincs áldozat, helyébe lépett az ima.

A vér fogyasztásának tilalma ezen szidrában is olvasható. Felsorolja a hetiszakaszt a második könyv semini szakasza után ismétlésként az ehető állatokat. A négylábúaknál a hasított patájú és a kérődző fogyasztható, a halaknál úszószárny és pikkely szükséges, hogy ehető legyen. A madarak közül az általános elv, ne éljen mocsárban és ne legyen ragadozó. A tiltott madarak hosszú sora szerepel az írásban. Ilyen a strucc, fecske, sirály, karvaly, kuvik, bagoly, pelikán, héja, buvár, gólya (pedig chászida a neve), gém, banka és denevér. A tiszta szárnyas ehető. A Talmud megnevezi az aprójószágok másodlagos jeleit, hártya az ujjak között, sarkantyú, stb. A Tórában harmadszor is le van írva: ne főzd a gödölyét az anyja tejében. Ez a mondat a húsos és tejes ételek elválasztására utal.

A termésből tizedet adtak, a bölcsek meghatározták a tizedek nemét. Volt, amit fölvittek a zarándok ünnepeken Jeruzsálembe, el kellett látni a levitákat, (ők adták adományuk tizedét a kohénoknak) és a szegényeket. A hetedik év a smíta, amikor a földet nem művelték, de ami mégis termett, azt a gazdán kívül a rászorulók is elvihették. A smíta az adósság elengedésének éve is volt. Mivel a szidra a zarándok ünnepeket számba veszi, pészach, svüot, szukot. A diaszpórában a hetiszakasz ezen részét a zarándok ünnep utolsó napján felolvassák.

Pészach: kalászérés és árpaaratás, valamint az Egyiptomból való kivonulás ünnepe, hét napig csak kovásztalan ételeket szabad enni (a diaszpórában nyolc napig).
Sövuot: a hetek ünnepe, az aratás ideje, a Tóra adásának napja.

Szukot: sátrak ünnepe, a betakarításé és emlékezés arra, hogy őseink 40 évig vándoroltak a pusztában, amikor is sátrakban laktak.

Deutsch Gábor

Ezen a héten a Softim szidráját, hetiszakaszát olvassák a zsinagógában. Jelentése "Bírákat". A jog és az igazságosság, a rend, a törvényesség, a Szentírás egyik legfontosabb mondanivalója, követelménye. A noeiták hét törvényének egyetlen "tedd" parancsolata az igazságszolgáltatás kialakítása. Bírák és felügyelők biztosítják és őrzik a törvényességet. A felügyelő sótér szóval van jelölve, Izraelben a rendőröket nevezik így. Igazságot, igazságot kövess! A Tóra egyik sokat idézett kiemelkedő mondata. A bírák legyenek hozzáértők és pártatlanok, megvesztegethetetlenek. Nem szabad tekintélyes embernek, gazdagnak kedvezni, de szegénynek sem, ugyanis az igazság nem alku tárgya. Attól eltérni semmilyen körülmények között nem szabad. Két vagy három tanú kellett az ítélethez. Saját maga ellen senki nem vallhatott. Ez lehetetlenné tette a totalitárius rendszerek gyakorlatát, a kínzás alapján kicsikart vallomásokat. Nehéz ügyekben a legfelsőbb bíróság döntött. Ez vidéki városokban 23 tagból állt, a komoly kérdésekben ítélkező Jeruzsálemi Szánhedrin 70 tagú volt, az elnöki tisztet legtöbbször a főpap töltötte be.

Menj ahhoz a bíróhoz, aki lesz abban az időben nálatok. Tehát aki veled él, azt a levegőt szívja, amit te, ismeri problémád, gondod, mert mindezt látja, tapasztalja. A hazug tanú azt a büntetést kapta, amelyet megvádoltja kapott volna, ha az igazság nem derül ki.

Aki akaratlanul embert ölt, menedék városban védelmet élvezett, mert a vérbosszú ott nem érhette utol. A szándékos gyilkosnak azonban bűnhődnie kellett.

A háborúnak is megvoltak a törvényei. A harcba vonulók közül hazaküldték a csata előtt, aki új házat épített és még nem avatta fel. Aki szőlőt ültetett, de még nem szüretelt. Aki eljegyzett egy nőt, de menyasszonyát még nem vette el. De azokat is elküldték, akik rettegtek a harctól. A városhoz közeledett a sereg, az ostrom előtt békét kellett ajánlani. Csak ha nem fogadták el, akkor lehetett támadni. Vigyázzanak a "figyelmeztetés" szerint a termésre, élő fát nem szabad kivágni, mert a mező fája az ember élete Ibn Ezra szerint.

A levitáknak nem volt birtokuk, ők a számukra kijelölt városokban élhettek "háztáji gazdálkodást" folytathattak. De ellátásukról gondoskodni kellett. Az emberi élet minden eleme - születés, brit, bár micvó, bát micvó, pidján habén, esküvő - alkalmat adott és ad a papoknak az Örökkévaló dícséretére. Tanítottak, őrizték és továbbadták a hagyományokat. A papokat tisztelet illeti. Azonban a kóklereket, csalókat, kuruzslókat büntetni kell. A prófétákra hallgatni kellett, sajnos ez nem mindig következett be, utaljunk Jeremiás, Jesijáhu sorsára.

Tiszteltni kell a törvényt és a törvénykezőket, mert az téged véd, érted van. Szembeszáll a zsarnoksággal, de gátat szab a parttalan szabadosságnak. Talán nem felesleges még egyszer idézni a szidra alapgondolatát: igazságot, igazságot kövess!

Deutsch Gábor