Ezen a héten Mózes III. könyvének utolsó előtti szakaszát, a Böhárt olvassák a zsinagógákban. Jelentése: a hegyen

A földnek is legyen pihenőéve - ezt mondotta az Örökkévaló Mózesnek a Szináj hegyén. "Hat éven át vesd be meződet és hat éven át messed meg szőlődet és gyűjtsed be termését, de a hetedik évben szombat nyugalma legyen az országnak". Lényegében a föld kihasználásának korlátozását minden kultúrnép figyelembe veszi. A legtöbbször a vetésforgó megoldással, amikor a kevésbé víz- és tápigényes növényt ültetnek a birtok egy részére és időnként cserélik az ültetvényt. De esetünkben a smita - tehát a hetedik év - szociális meggondolást is tartalmazott. A tartozások elévültek. A rabszolga is felszabadult. A föld szabaddá vált, ugyanis a magától megtermett búzát, szőlőt és más növényt a gazda saját fogyasztásra hazavihette, de hangsúlyozottan saját fogyasztásra, a rászoruló is arathatott és elvihette. A hétszer hetedik év, tehát a negyvenkilencedik után következő ötvenedik év jóbél (jubileum). Jom Kipur napján megszólaltatták a sófárt, a harsonát és felszabadultak a rabszolgák. Az elzálogosított föld visszaszáll eredeti tulajdonosára. Az ingatlanok (házak) ha nem kerítéssel, fallal elzárt városról van szó. Szintén nem a vagyon, hanem az emberiesség védelme a vezérgondolata a mózesi törvényeknek. "Ne szorongassátok egymást". A föld a Teremtőé, mindnyájan csak bérelhetjük azt.

Ha valaki elszegényedik, és eladja birtokát, segítsen neki rokona. De ha nincs, jóbél évében kapja vissza, ami az övé volt. Ha magát adta el rabszolgának, visszanyeri szabadságát az ötvenedik évben. "De addig se bánj vele szigorúsággal." - int minket az Írás. A befejező figyelmeztetés: ne készítsetek magatoknak bálványokat, faragott képeket, rajzos köveket. "A szombatot meg kell őrizni", a Szentélyt (tehát a templomot, az imaházat) tisztelni kell. Sok tekintetben ezek a szabályok ma is érvényesek, aktuálisak. Izraelben a vallásos kibucok ma is megkímélik földjeiket a hetedik évben. A szombat megtartása ma is a világ bármelyik táján élő embernek kötelessége. A mini-szentélyek, ahogy Ezékiel nevezte a ma imaházait, kell, hogy működjenek, létezzenek. Járjon oda minden jámbor. Ahol bezárják a zsinagógát, ott rövidesen eltűnik a zsidóság. A templomot semmi nem helyettesítheti.

Az üzleti élet becsületességére ez a szidra is felhívja a figyelmet. Fogalmazzanak meg minden adás-vételt pontosan, szerződés szerint, hogy egymás becsapására (lásd lakásmaffiát) ne legyen mód. A Nevelés Könyve (chinuch) szerint ez a józan ész parancsa. Ha nem lenne leírva, meg kellene írni. Tegyük hozzá: le van írva, most már csak minden időben be kell tartani.

Deutsch Gábor
2008

Ezen a héten Mózes III. könyvének záró hetiszakaszát olvassák fel a zsinagógában. Címe: Bechukotáj, jelentése: Jelentése: törvényeink szerint. Figyelmeztetés ez arra vonatkozólag, hogy, ha megtartják az Örökkévaló rendeleteit, akkor lesz jó a termés, a támadó ellenség megfutamodik, "üldöznek majd öten közületek százat, százan közületek tízezret".

Az egyiptomi rabszolgaságban

Béke lesz és nyugalom és a Gondviselés jár majd Izrael városaiban, utcáiban, mert azért vezette ki népét Egyiptomból, hogy összetörje jármát, ne legyenek rabszolgák.

Felegyenesedve járjanak útjaikon.
A Tóra-felolvasó tompított hangon azt is tudtul adja, ha nem hallgatnak a szóra, akkor büntetés következhet: betegség, vereség, éhínség, vadállatok, ostrom és száműzetés. A sötétségben azonban ott a fény, a remény, mert a Teremtő megemlékezik a szövetségről, amelyet ősapáinkkal, Jákobbal, Izsákkal, Ábrahámmal kötött, hogy Ő lesz Izrael Istene.

Ezért is volt a kivonulás Egyiptomból, mert ennek így kell lennie. Szó esik még az emberek, férfiak, nők, gyermekek becsértékéről is. Az elsőszülött gyermeket 30 napos korában ki kellett váltani a kohanitától 5 ezüst sekelért (Mózes II. 13:11.). E szidra szerint ennyi volt egy gyermek becsértéke.

A Leviticus, vagyis a papok könyvének záró heti szakasza.

A könyv igen sok törvényt tartalmaz, nyilván azért, hogy azok szerint éljünk. Így jó az egyénnek és embertársainknak. A zárószakasz előbb azt sorolja, mi történik, ha betartjuk a rendelkezéseket, parancsolatokat. Akkor az eső a maga idejében fog esni, kellő mennyiségben, nem lesz aszály, de árvíz sem, valamint jég sem veri el a lábon álló termést. "Eszitek majd a kenyeret jóllakásig". Béke lesz az országban. Álmotok senki és semmi nem zavarja. Sem ember, sem állat, sem zivatar, vagy földrengés. Ellenség nem törhet be az országba. Ha mégis, "üldözni fogtok öten közületek százat, száz közületek akár tízezret is. Szapora gyermekáldásban lesz része a népnek és elhelyezem a hajlékomat köztetek". Ez azt jelenti, hogy a templom nem egy üres építmény, hanem az Ö...való kedves találkozóhelye lesz híveivel, szolgáival. Senki nem helyezhet a népre jármot. Szabadságban lesz részük az embereknek. De ha nem a törvények szerint jár el a nép, akkor az intések sora következik, amely nem ejnye-bejnye, hanem nehezen leírható és felolvasandó erős megpróbáltatások. Az imaházakban tompított hangon szokták felolvasni, de azért úgy, hogy értse meg mindenki. Mert a szónak súlya van. De nem térhetünk ki előle, bizony végig kell hallgatni, amit idézni is nehéz.
- azok uralkodnak majd rajtatok, akik gyűlölnek
- megfutamodtok, amikor nem indokolt,
- sorvadás, láz, betegség kínoz majd benneteket.
- a föld nem adja majd fának a gyümölcsét
- tíz asszony süti majd kenyerét egy kemencében.

Csupán néhány mondatot emeltünk ki az intések közül, közöttük egy-egy szózuhatag csokor között a felszólítás: ha még ezek után sem hallgattok a szóra, akkor még erősebb megpróbáltatás következik. De a befejezés az, hogy az Ö...való megemlékezik arról a szövetségről, amelyet őseinkkel kötött a javunkra. És továbbra is a nép gondviselője, örökkévalója marad.

A szidra záró része a becsértékekről szól. Ha valaki felméri maga vagy családtagja értékét, hogy annyit ajánljon fel szent célokra, megtudjuk, hány sekelt ér egy személy, nemre és korra való tekintettel. Számunkra fontos egy hónapos fiúgyermek értéke (amely öt ezüst sekel) mert az elsőszülött fiúgyermeket ki kell váltani a mai napig a kohéntól harminc napos korában. Hacsak valamelyik szülője, apja vagy anyja nem kohén vagy lévi.

Sokan kérdezhetik a fent felsorolt erős intelmek nem magyarázzák-e a pogromokat vagy magát a vészkorszakot. Egyenes a válasz: nem. Ez az Ö...való titkai közé tartozik. Az ilyen események mentén jámbor közösségek pusztultak, nagy rabbik és ártatlan gyermekek. Ezt nem lehet sem magyarázni, sem menteni, sem felelősséget áthárítani. Talán csak annyit, ha a gonoszság elszabadul, annak pusztítás az eredménye. De nem szabad, hogy elszabaduljon. A legjobb az volna, ha nem lenne gonoszság. És bűnbakkereső indulatok.

Deutsch Gábor
2008

Jelentése: szólj!

A papokhoz kellett szólni Mózesnek, hogy gyász alatt melyik rokon temetésével, elszállításával foglalkozhat. Apa, anya (ég ments!) fia, lánya, fivére, hajadon nővére. (A nővér alatt a fiatalabb lánytestvért is értjük.) Ha azonban találnak egy holtat és nincs más, aki eltemesse, a végtisztességet még a főpapnak is biztosítania kellett. A kohén, mert felkenték, testvéreit fölé helyezték. Kötelessége ezért szigorúbbak a laikusoknál. Erkölcsileg is példamutató életet kell élnie. Bizonyos külső megjelenés is elvárható volt a szent szolgálat teljesítéséhez.

A mai helyzetre nézve a közösségre kell bízni, hogy az áldásoknál testi hibás pap funkcionálását elfogadják-e. E szidrában is hangsúlyozza a Tóra a kasrut fontosságát, amit a papi rend tagjaitól különösen is elvárható.

Ha az ember bűnt követ el szándékosan, az Chillul há Sém. Az Ö...való nevének megszentségtelenítése. Ha nem tesz ilyet, ez negatív erény. Jócselekedetnek számít az I...n nevének megszentelése. Ilyen az ünnepek betartása, az Emor szidrája felsorolja az ünnepnapokat.

1. A szombat a heti pihenőnap. E napot is meg kell szentelni, a törvények betartásával. Bár egy évben kb. 52 van belőle, ezért inflálódhat a szemünkben, de ne felejtsük el, hogy ez az egyetlen ünnep, amely a Tízparancsolatban szerepel.

2. Peszach. Az első hónap tizedik nap estéjén köszönt be, ez a széder este. (Nálunk: két estét tartanak.) Hét napig maceszt, kovásztalan kenyeret kell enni és semmilyen kovászos nem lehet a házban. (Nálunk ez nyolc napos követelmény.) Az ünnep másnapján aratták az árpát. Omert kellett lengetni. (Omer = kéve). És számlálni kell hét teljes hétig. Ez mára is érvényes.

3. A hetek ünnepe, az ötvenedik nap. A sávuot. Nincs külön megjelölve, mert úgy kell tekinteni, mint pészách befejezését. A diaszpórában ez két napos ünnep.

4. A hetedik hónap első napján emlékeztető harsona megszólalása legyen. Ros Hásáná. Újév, de ezen formában nem áll a Tórában. Az emlékezés napja vagy a kürt harsona napja. Bölcseink kiszámították, hogy az első ember ezen a napon született, ezért onnan számolják a világ keletkezését. Így kapta a mostani megnevezést.

5. A hetedik hónap tizedik napja az engesztelésé. Böjtnap. "Sanyargassátok a lelketeket. Jom Kipur. Szokták nevezni a szombatok szombatjának is. Legszentebb napunk. Semmilyen munkát nem szabad végezni, egész nap fehérben imádkozunk, mint az angyalok. Azért nevezik az engesztelés napjának, mert akkor jött le Mózes másodszor a Szináj hegyéről azzal a hírrel, hogy az Ö...való megengesztelődött, megbocsájtotta az Aranyborjú bűnét.

6. Sátoros ünnep. "Sátrakban lakjatok 7 napon át". Hetedik hónap (Tisri) 15-étől. Ez a termés betakarításának ünnepe. Ezért van a kezünkben az ünnepi csokor, lulov, (pálmaág) citrusfa gyümölcse, (etrog) mirtusz ág (hádászá) és fűzfagally (árává) Vigadjatok a sátorban. Emlékeztet arra, hogy őseink 40 éven át az Egyiptomból való kivonulás után a pusztában sátrakban laktak.

A diaszpórában a szigorú ünnep az első két nap, és az utolsó két nap. A köztes napokat félünnepnek nevezzük. Az utolsó félünnep napja Hosáná Rábbá. (Nagy segítség) Az utolsó kiskapu. Ha nem bocsájtotta meg a Teremtő bűneinket Ros Hásáná napján és Jom Kipurkor, még van egy alkalom. A nyolcadik nap (Smini Acere) Szent gyülekezés, az esőért imádkozunk. Izraelben akkor van a Tóra ünnepe is. (Szimhát Tóra) A diaszpórában ez külön nap. Ekkor zárul le az éves ciklus. 54 szidra közül a zárószakaszt olvassák. És mindjárt újra kezdik, az első szidra Mózes I.: 1. első részének felolvasásával, jelezve, hogy mindez örök körforgás, mindaddig, amíg ember lesz a földön.

Ünnepeinkhez még a történelem során kialakult két ünnepet fűztek bölcseink, a Chanukát és a Purimot. Megtehették, mert áll egy szó a Szentírásban: áléchem (nektek) tehát bölcseinknek joguk van ünnepet vagy emlékező napot beiktatni, ha erre különleges ok adódik. Ezeket poszt tórai ünnepeknek nevezzük, mert a Tóra megírása után keletkeztek. Ezeket is ideértve, az alábbi az ünnepi sorrend:
1. Ros Hásáná
2. Jom Kipur
3. Szukkot
4. Chanuka
5. Purim
6. Pészach
7. Sevuot

Deutsch Gábor

Jelentése: Teherbeesés

„Ha egy nő teherbe esik és gyermeket szül, fiúgyermeknél hét napig legyen tisztátalan, és a nyolcadik nap metéljék körül a fiúcskát”, Ábrahám szövetségébe felvéve. Leánygyermeknél 14 napig legyen tisztátalan… Mindkét esetben áldozatot kell hozni. A világ legfelemelőbb eseménye a gyermek világra hozása. Az első parancsolat is alátámasztja: szaporodjatok, sokasodjatok. Azonban a szülés lefolyása, az ezzel járó vér és más egyéb indokolja a tisztátalanságot és a tisztulás áldozatát. Azt nehéz megmagyarázni, az időtartalom miért a kétszerese a lányoknál, mint a fiúknál. Bölcseink szerint az anya hamarabb vigasztalódik meg fájdalmával fiú esetén, mint lányoknál. Esetleg a fájdalom fizikailag is kisebb ilyenkor, mint a lány világra hozásánál. De csak annyit mondhatunk, akár fiú, akár lány az újszülött, legyen egészséges és szülei neveljék fel I…n félő becsületes embernek.

A szidra hosszabb részében a poklosságot taglalja. Ilyen betegség ma nincs, talán a lepra, ami hozzá hasonló. Viszont az utóbbi gyógyíthatatlan. A poklosságot, bár a gyógymód nincsen leírva, de gyógyították. Az a vélemény is igaz lehet, hogy amit nem ismerünk ma, nem zárja ki, hogy az akkori orvos tudta, mit kell tennie. Tanúságul szolgál a fertőző beteg elkülönítését már azon korban is alkalmazták. Bőrbetegségről van szó, amely a belső szerveket is érintette. Okának a pletykát, a rágalmazást említik.

Mirjam, Mózes testvére, aki megmentette fivére életét, de rosszat beszélt róla a háta mögött, ezért hét napig büntetésből betegségben szenvedett. Mózes imádkozott a gyógyulásáért. A betegnek jelentkezni kellett a kohénnál – a papnál – korának tanult emberénél, aki megállapította a bajt és döntenie kellett, meddig szükséges a betegnek karanténban maradnia. A poklosság ismérve pontosan le van írva a szidrában. Például kihull a haja, attól még tiszta, de ha helyén vöröses sebek keletkeznek, az a betegség jele. A ruhán, sőt a házon is keletkezhettek gombásodás vagy hasonló elváltozások, a házon is láthatóak voltak ilyen tünetek. Azt mondják bölcseink, itt sorrend volt tapasztalható. Figyelmeztetés gyanánt előbb fordult elő a ruhán az elváltozás, hogy a tulajdonos gondolja át cselekedeteit és beszédét, ha a figyelmeztetés nem használt, a házon jelentek meg a tünetek, végül az ember testén.

A ruhát elégették ilyen esetben, a háznál előbb csak az inkriminált részt kaparták le, ha továbbterjedt, minden holmit ki kellett hordani a házból, még mielőtt a kohén megérkezett, mert a lebontásra ítélt házat akkor a bent lévő holmival együtt kellett megsemmisíteni. A kohénról, aki ilyenkor a vizsgálatot folytatta, öt évig tanulta a mesterségét. Feladataihoz a szentségek bemutatása mellett az egészségügyi intézkedések is hozzátartoztak.

Deutsch Gábor
2008

www.or-zse.hu