2014. február 9 - 15

Ezen a héten a Ki Tiszá hetiszakaszt olvassák fel.
Fél sékelt fizetett be szent célra a Pusztai Szentély fenntartására minden 20. életévét betöltött férfiember. A gazdag sem többet, a szegény sem kevesebbet, így mindenki egyenlő jogú polgárnak érezhette magát a templomban. A pénz nem lehetett kevés, hiszen ez biztosította a szent szolgálatot és a szertartások működését. Mégis olyan összeg, amely a szegény ember számára is elérhető volt.

Talán azért kértek félpénzt, mert nincs tökéletesség a földön. Egész kenyér biztos nem létezik, néhány morzsa valószínűleg hiányzik minden vekniből. Húsz gérát ért egy sékel, tehát a fél sékel 10 gérát - a tízes szám a Tízparancsolatra is utal.

A sekelszedés számolási mód is volt, hiszen 1-2-3 formában a csordát számolják, az embereket nem. Nehogy csapás érje őket, esetleg vereséget szenvedjenek a harcban. "Adja meg mindenki lelkének válságát".
A katonaköteles férfi a harcok során bizony még embert is ölhetett, akár védekezésből is, ez olyan cselekedet, ami még ha elkerülhetetlen is, az Örökkévalónak nem tetsző. Tehát előre kellett a bűnbocsánatra gondolni. A sékelek szombatja a négy nevezetes szombat közül az első, ezen tórai részt akkor is olvassák.
A tükörfényes rézmedencékben a papok a szent szolgálat előtt megmosták kezüket, lábukat, mert a tiszta kéz és a tiszta szív lehetett a feltétele annak, hogy a pap a szent helyre lépjen és ott másokért fohászkodjék.
A szertartáshoz szükséges illatszerek pontos receptjét az Avtinász család ismerte. Titokban is tartotta. A család hölgytagjai egyáltalán nem használtak piperecikket, illatszereket, nehogy az a vád érje őket, hogy a szent szolgálat illatszereiből vettek el. "Nem elég tisztának lenni, annak is kell látszani".

Az Örökkévaló számon tartotta és néven nevezte Becálélt, a mesterembert, Uri fiát, Hur unokáját. Nagyapját agyontaposták, mert ellenállt az aranyborjú imádásánál. Unokája ezért kapta tudományát, bölcsességét, hozzáértését, hogy kigondoljon terveket, azokat megvalósítsa és másokat is tanítson. Isten szellemével töltötte el az Örökkévaló. Gyönyörű mondatok ezek, a művészi szinten alkotó fizikai munkásról. Máshol is hasonló hangnemben beszél a Tóra a bölcs emberekről, akik varrták a főpapi ruhákat, a bölcs asszonyokról, akik fonták-szőtték a Hajlékhoz, a sátorhoz szükséges szőnyegeket, függönyöket.

Talán sehol nem kap a fizikai munka, a manuális alkotás olyan elismerést, mint a Tórában. A Bibliában Becálél és Oholiáv mellett Hirám, a rézműves, aki Salamon templomába alkotott maradandót, is halhatatlanná vált.

Váratlanul hangzik a felszólítás, amikor a pusztai Szentély munkálatairól esik szó, hogy a szombatot meg kell tartani. Tán azért, mert bármilyen fontos dolog is a Hajlék berendezéseinek készítése, építése, nem történhet szombaton. Innen származik a 39 alapmunka tilalma, amely lényegében 1500-nál is több tilalmat takar. A Szentélyben álló asztal ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy a deszkákat nem lehet összeilleszteni, hanem a fát sem lehet elültetni, gondozni, kivágni, darabolni, kártolni, gyalulni szombaton. Azt a munkát, amelyet nem volt szabad végezni a Szentély alkotásának idején, azt nem tehetjük ma sem. Mert Áv hat nap alatt végez el minden munkát, de a hetedik napon nyugalom legyen, a szombat nyugalma. Szentség az Örökkévalónak, tegyük hozzá, pihenés az embernek.

Midőn befejezte Mózeshez intézett szavait az Örökkévaló, ujjaival ráírta a bizonyosság két táblájára az igéket és átadta Mózesnek, bíztatta, hogy siessen, mert "a kemény nyakú nép letért a helyes útról".

A nép elszámolta magát, negyven nap és negyven éjjel tartózkodott a Sináj hegyén Mózes, akit reggelre vártak, de mivel késett néhány percet, vagy órát, körülvették Áront, hogy készítsen bálványt, amely visszavezeti a népet a bizonytalanból a biztos rabságba. Aztán, hogy időt nyerjen, remélve, hogy Mózes időközben megérkezik, azt tanácsolta, a feleségektől, lányoktól hozzák el az aranyfüggőket, s abból készítenek majd bálványt. Áron gondolta, az asszonyok nem szívesen adják majd oda arany ékszereiket, egyesek szerint ez tévedés volt, mert az asszonyok ezúttal készségesnek bizonyultak, mások szerint az asszonyok és lányok valóban megtagadták az engedelmességet, de a férfiak az akkori egyiptomi szokás szerint fülfüggőt hordtak, és abból készült el az aranyborjú.

Látva a nép hűtlenségét, és hogy csak a levita törzs maradt hű, Mózes földhöz vágta méltatlanságtól hevülve a két kőtáblát, amely eltörött. Mások szerint Mózes sohasem ragadtatta el magát annyira, hogy az Örökkévaló ujjaival írt táblát elhajítsa. Hanem a két kő könnyű volt, mint a pihe, mert az igék tartották. Szinte lebegett Mózes kezében. De amikor szembesülnie kellett a bűnnel, az igék elszálltak, maradt a két nehéz kő, amelyeket ember nem bírt el és így ejtette el Mózes a bizonyosság tábláját, amely aztán el is tört.

Mózes bocsánatért esdekelt és kérte, árulja el az Örökkévaló, milyen szempont szerint mér a Teremtő. Miért gazdag az egyik ember, a másik miért szegény. Beteg az egyik, egészséges a másik. Megtudjuk a Gondviselés 13 tulajdonságából, amely szerint az Örökkévaló irgalmas, türelmes, elnéző, megbocsátó, megőrzi kegyelmét ezrediziglen, teljes felmentést azonban nem ad. Bizonyos bűnöket számon kéri az ellene vétkezőktől, tehát akik nem térnek meg, hanem makacsul a bűn mellé szegődnek.

Mózes elul hó elsején ment fel másodszor a Hegyre és ott maradt az Örökkévaló mellett 40 nap és 40 éjszaka, kenyeret nem evett, vizet nem ivott. "És ragyogott Mózes arca, mikor lehozta a két kőtáblát" - a sugárzott, ragyogott szó héberül: karan. Mivel a magánhangzók pontozása későbbi találmány, kerennek is lehet olvasni, ami szarvat jelent. Középkori művészek, köztük Michelangelo is azért ábrázolta szarvszerű fénycsóvákkal Mózes fejét. Ragyogott Mózes arca, ahogyan a miénk is ragyog, ahányszor a Tórát tanuljuk.

Deutsch Gábor

www.or-zse.hu

"Színkenyér" *

Mózes harmadik könyve. A címszó jelentése: … és szólott. Így nevezik a könyvet, ezen kívül Leviticiusnak (a papok könyvének), sőt tartalma alapján a tisztaságok könyvének is. Mivel a gyerekek tiszták, ezért sok helyen a Biblia ismertetését ezzel a könyvvel kezdik. Milyen tisztaságokról van szó? Az imák elődjéről, az áldozatokról, az ehető illetve tiszta állatokról, a családi élet tisztaságáról és a fizikai tisztaságok, illetve fertőző betegségekről, ami az elmondottak ellentéte.

Közben beszélünk jótékonyságról és szociális kérdésekről. A könyv első szidrái a kohénok által bemutatott áldozatokról szól. Maimonidesz leírt egy elképzelt beszélgetést az Ö…való és Mózes között. Eszerint tudomásul veszik, hogy az áldozás egyidős az emberrel. Betiltani ezért nem érdemes, de korlátozni kell helyét, kizárni az addig szokásos emberáldozatot, és meghatározni azon tiszta állatokat, amelyek áldozatra alkalmasak. Ilyen a juhfélék (bárány, birka, kecske), a tulokfélék (szarvasmarha, őz), a madarak közül a galamb, gerlice, tehát olyan állatok, amelyek másokat nem üldöznek, de őket a ragadozók igen. Csak a mesében fordul elő, hogy a bárány üldözi a farkast, a fordítottja azonban gyakori. Égő áldozatnak, hibátlan hímet lehetett áldozni. Hála-békeáldozatnak szintén hibátlan, de nőstény is lehetett. A hibátlanság általános követelmény volt. Kevéssé módosabb ember madarat vagy éppen lisztáldozatot mutatott be. A lisztet olajjal keverték, sót tettek hozzá, mert az tartós, így a szövetség jele. A keleti népeknél a barátság szimbólumának tekintették. Manapság asztalainknál a megkezdett kenyeret most is sóba mártjuk. A só és a kovásztalan, amely nem romlik, szemben a mézzel és a kovászossal. Ez utóbbiakat kerülték a Szentélyben. Ha az ide tartozó prófétai részeket olvassuk, úgy tűnik, ők ellenezték az áldozást. Így nem igaz. Csak nem akarták, hogy a szertartás mészárlássá degradálódjon. Ahogy az ima áhítat nélkül olyan, mint a test lélek nélkül, úgy az áldozat például a vétek áldozat, megbánás nélkül semmit nem ér. Ne gondolja azt egy gazdag ember, hogy tehet bármi gazságot, aztán áldoz mondjuk száz állatot és így a dolog el van intézve.

E tévedés ellen emelték fel a hangjukat a próféták. Az áldozást ima is kísérte, a leviták kórusa a grádicsokon zsoltárokat zengtek, nagyzenekari kísérettel. Számos zsoltár a lámnácéách szóval kezdődik, ami ajánlás a karmesternek. Két oltárt helyeztek el. Egyiket az udvarban, rézzel borítva, amely soha el nem égett. Bár ezen hajtották végre az áldozást. A benti arany oltáron a fűszerek keverékét füstölték el, kellemes illatú az Ö…valónak.
Elmondottuk, hogy az Ö…való korlátozta, mit lehet áldozni és a helyet is. A pusztában a pusztai Hajlék volt a színtere. A jeruzsálemi templom felépítése előtt voltak ideiglenes megjelölt helyek. Például: Siló. A salamoni szentély felépítése után máshol áldozni nem lehetett, i.u. 70-ben a Szentély elpusztult, azóta nincs és nem is lehet a Messiás eljöveteléig áldozat bemutatás. Az imák léptek a helyébe.

Deutsch Gábor

2014. február 23 – március 1

Főpapi fejfedő

Ezen a héten a Pkudéj ( elszámolás) szidrát- hetiszakaszt olvassák fel a templomokban. Ez Mózes II. könyvének zárószakasza, a XXXVIII. fejezet 21. versétől a XL. fejezet végéig.

Elkészült a nagy mű, a pusztai hajlék. Mózes maga mellé vette Itámárt, Áron fiát, mert a számoláshoz mindíg két ember kell, hogy ne érje szó a ház elejét, és számadást készítettek a felhasznált anyagokról, eszközökről.

634 kg aranyat, 2150 kg ezüstöt, 3 tonna rezet használtak fel az építkezés során. Mózes meggyőződött arról is, hogy Becálél és munkatársai mindent az Örökkévaló előírásainak megfelelően készítettek el. 
És megáldotta Mózes a 90. zsoltár szavaival: " legyen velünk Urunk Istenünk jóakarata !" Tedd maradandóvá kezünk munkáját, tedd maradandóvá munkánk gyümölcsét." 
A Frigysátor végigkísérte Izraelt pusztai vándorlásain, Józsué idejében először Gilgálban állították fel, később Silóban. Ott maradt a bírák korában végig, majd Dávid király Gibeonba szállíttatta. Salamon király hozatta fel Jeruzsálembe, ahol a Nagy Szentélyben kapott helyet.

Deutsch Gábor

www.or-zse.hu

2014. február 16 - 22

A Tóra Koronája
/Lengyelország/

Ezen a héten a Vájákhél (És egybegyűjötte) hetiszakaszt olvassák fel templomainkban. Az engesztelés napján, Tisri hó 10-én jöttle negyven napos útjáról, a hegyről,  Mózes. Nem késlekedett, már 11-én összehívta Izrael fiait és nekikezdtek a pusztai szentély építésének. A szombat szentségét megtartották, ekkor szünetelt a munka. Mózes, most már mint konkrét utasítást, ismételte el, amit az Örökkévalótól hallott a Hajlék részeiről és elkészítéséről. Kiemelendő a mesteremberek megbecsülése és az, hogy a fonó asszonyokat bölcs szívűnek nevezi az Írás. Becálélt, a munka vezetőjét, név szerint hívta az Örökkévaló, a nagy feladat elvégzésére. " És munkába fogott Becálél és Oholiáb és minden bölcs szívű férfiu..... és folyt a munka teljes szívvel és lendülettel.....

Deutsch Gábor

www.or-zse.hu