Gyászol a Csáky utcai körzet, 2011. december 30-án, erev sábeszkor (Tévész 4) Sípos Béla, Meir ben Joszef Halévi, közösségünk szeretett tagja eltávozott közülünk
Sípos Béla 1925 március 10-én született Szamosszegen vallásos chászid családban. Szüleit és négy testvérét 1944-ben a fasiszta németek magyar nyilas közreműködéssel meggyilkolták. A szép nagy családból csak egy húga és ő élte túl e szörnyű kort.
Béla bácsi már gyerekkorában tudta, milyen felelősséggel tartozik családjának. Édesapját – aki bádogos volt – munkaszolgálatra hívták be, így bádogosként ő lett a családfenntartó. A deportálás után 1945 szeptemberében jutott vissza Magyarországra. Egy malomban kezdett dolgozni, molnár mester lett, később Komárom megyében 1957-ig egy malom igazgatójaként dolgozott. Majd Budapestre költözött és Textil Iparművészeti Ipari Szövetkezet néven céget alapítottak, amelynek 1985-ig, nyugdíjazásáig tagja volt.
A Csáky utcai templomhoz sok évtizedes szeretet köti. 1960 május 15-én itt volt a chasenejük feleségével, Marikával. Az utolsó pillanatig minden nap biztos, meghatározó tagja volt a minjennek. Távozása vigasztalan gyász hitvesének, soha nem pótolható veszteség nagyobb családjának, a Csáky utcai közösségnek. Egyike volt azoknak a hittestvéreknek, akiknek e közösség jó hírét, mások nagyrabecsülését köszönhette. Alig egy éve a Sipos házaspár egy új Szefer Tórát íratott a templom részére, feledhetetlen emlékekkel ajándékozták meg mindazokat, akik ezen az ünnepségen részt vettek.
Purim előtt úgy döntött, hogy egy új Mögilát is ajándékoz a közösségnek. Izraelből késve érkezett meg, így csak átadta nekünk, remélve majd, hogy az idén ünnepélyesen átvehetjük és majd ő olvassa fel a csodás megmenekülés történetét… Adjunk hálát a T-nek, áldjuk az Ő nevét, azért, hogy ismerhettük Béla bácsit, hogy társai lehettünk mindennapi fohászainkban. Tudom, egyszer majd évek múlva a T. akaratából e kor tanúi talán már nem itt leszünk. De hisszük, amíg e templom imától hangos, s ha kérdezik, ki volt ez a nagylelkű adakozó, mindig lesz valaki, aki válaszol: egy igaz, önzetlen, családját, közösségét rajongásig szerető ember, Meir Ben Joszef Halévi. Z.C. L. emléke örökké legyen áldott.
Gál Juli riportja Sípos Béla bácsival (2010)