2013. október 6 - 12

Ezen a héten a Lech-löchá hetiszakaszát olvassák a zsinagógákban. Jelentése "Menj el".

Ábrám (Ávrám)- a későbbi Ábrahám - történetét 75 éves korától ismerteti a hetiszakasz. Ennyi idős, amikor az egyisten hit ismerője és propagálója az Ö…valótól azt az utasítást kapja, hagyja el a bálványimádó szülőföldjét, és menjen abba az országba, amelyet mutat neki.

Elindul Háránból Ábrám és felesége Száráj, a későbbi Sára, valamint testvérének fia Lót, és velük tartottak rabszolgáik, magukkal vitték vagyonukat is.

Idézet a kommentárokból: A magyarázatok szerint tíz próbatétel érte Ábrahámot élete során.

1. Nimród király tüzes kemencébe dobta. Ez a Tórában nem szerepel. A legenda szerint Ábrám apja Teráh, bálvány készítő szobrász volt, aki egyszer a fiúra bízta üzletét. Ő egy nagy kalapáccsal összetörte az összes bálványt, csak a legnagyobbat hagyta épen. Apja kétségbeesetten kérdezte, mi történt. Ábrahám azt felelte, valami ételen összevesztek az "istenek" a legnagyobb mindet legyőzte. Teráh dühöngött, ő készítette a bálványokat, tudja, hogy kőből vannak. Látod - felelte Ábrám - tudod, hogy lelketlen kő, mégis hiszel benne? Ábrám cselekedetét megtudta Nimród, a király, és tüzes kemencébe vetette. De a tüzifa kivirágzott, és mint egy ligetből, mosolyogva sétált ki a kemencéből Ábrám.

2. Hárámból idegen országba kellett költöznie, Kánaánba.

3. Kánaán országában éhínség dúlt, ezért Egyiptomba vándorolt. Ábrám kérte unokatestvérét - feleségét - hogy húgának szólíthassa, nehogy az erkölcstelen és léha fáraó udvarába kerüljön és őt megöljék.

Az Eufrátesz folyó most

4. Száráj mégis a fáraó háremébe került, az Ö…való megóvta Száráj becsületét, a fáraó gazdagon megjutalmazta Ábrámot. Száráj mellé egy szolgálótól származó lányát, Hágárt adta. Felszólította Ábrámot, háza népével hagyja el Egyiptomot. Lót és Ábrám szolgái összevesztek a legelőkön. Elhatározták, elválnak útjaik. Lót Szodoma gazdag mezőit választotta, de Szodoma gonosz, vendéggyűlölő lakóiról volt híres.

5. Kitört az első világháború, amelynek során unokatestvére, Lót fogságba esett. Jelentették Ábrámnak az Ivrinek (hébernek a szó jelentése: túlparti), mert Ábrám az Eufrátesz másik oldaláról érkezett. Sereget toborzott és kiszabadította rokonát.

6. Ábrám utódainak ígéri a Teremtő Kánaánt, de látomásában látja népe szenvedését Egyiptom országában, látja a szétszórattatást, a Gálutot.

7. Mivel tíz évi házasság után is magtalan Száráj, beküldi hozzá szolgálóját, Hágárt, aki viselős lesz. Száráj keményen bánik a lánnyal, és az megszökik. Hágár fiút szül, Ismáelt.

8. Ábrámot a Teremtő körülmetélésre szólitja fel, ez a záloga annak, leszármazottai annyian legyenek, mint égen a csillag. Ábrám 99 éves volt, amikor körülmetélte magát, egy H-betűvel gazdagodott a neve. H az Örökkévaló szinonímája. Új neve az Ábrahám lett, sokaság atyja. Száráj neve ezentúl Sára lett, jelentése: fejedelmi nő.

A körülmetélés héber neve brit, szövetség.

Deutsch Gábor

2013. október 13 – 19

Ezen a héten a Vájéra hetiszakaszt - szidrát - olvassák a zsinagógában. Jelentése: "És megjelent" az Örökkévaló, Mámré terebintusainál, mikor a nap a legmelegebben sütött.

A szidra kezdő sorai egy nagyon fontos fogalommal ismertetnek meg minket, a Derech Ereccel. (A föld útja, a zsidó etika). Ezen szabályok szó szerint nem szerepelnek a Tórában, de szellemében igen.  Bölcseink szerint a Derech Erec az egyetlen, amely megelőzi a Tórát.

Megelőzi kronológiailag, hiszen a tanulságokat többek között Ábrahám cselekedeteiből eredeztetjük. De megelőzi tartalmilag is, mert az ember és ember közötti magatartás az ember és I.ten tiszteletével azonos. Embertelen magatartású egyén nem lehet kedves a Teremtő szemében. Vegyük a példákat részletesen:

Ábrahám Mamré (Ábrahám társa, barátja) terebentusánál pihen. Megjelent neki az Ö..való. A circumcisió után a harmadik nap a legnehezebb, tehát a Teremtő beteget látogatott.

Tanulság: a beteget meg kell látogatni, közvetlen hozzátartozót azonnal, rokont, barátot három nap után. "Amikor a nap a legmelegebben sütött". Tapintatból a Teremtő nagy meleget bocsátott a földre, hogy ne zavarják a beteget. De látta, hogy Ábrahámnak oly öröm a vendéglátás, hogy feltűnt három férfi (már tudjuk, hogy angyalok). Ábrahám eléjük sietett.

Tanulság: a vendéget szívesen kell látni. Ábrahám kenyeret ígért nekik. Nézzük meg, mit is tett a vendégek elé. Süttetett Sárával lepényt. Vágott borjút, hozott tejet, vajat, túrót. Valószínűleg ez utóbbit adták először, hogy oltsa szomjukat és a kásrut szabályainak is megfeleljen.

"Ők ettek". Az angyalok ettek? Mímelték az evést.

Tanulság: az embernek tiszteletben kell tartani a helyi szokásokat. Érdeklődtek Sára felől.

Tanulság: a család tagjai iránt tanácsos érdeklődni. A három angyalnak három különböző feladata volt. Az egyik közölte, Sárának egy esztendő után gyermeke lesz. Sára a hírt kétkedve fogadta. A másiknak Szodoma megbüntetése, a harmadiknak Lót megmentése. Ábrahám irgalomból alkudott. Ha tíz igaz ember lett volna Szodomában, a város nem pusztul el. De nem találtak ott mást, csak Lótot. Szodomának, Gomorának fő bűne az idegenek sanyargatása volt. A két angyalt (a harmadik már teljesítette küldetését) Lót szívesen fogadta, sátrába vezette. Szodoma gonosz lakói kiadatásukat követelték. Már az ajtót akarták betörni, de vakságban lett részük a betolakodóknak. Így az ajtót nem találták. Lót egész családja megmenekülhetett volna, de csak felesége és hajadon lányai mentek vele, mert vejei tréfának fogták fel a város pusztulásának bejelentését. Az Ö…való utasításának teljesítésével sem késlekedni nem szabad, sem visszanézni. Látni, hogyan pusztul el a város. Lót felesége visszapillantott, sóbálvánnyá merevedett.

Ábrahám kora reggel lenézett Szodoma és Gomora fölé, látta, hogy felszállt a föld füstje, mint egy égő kemence füstje. Fohász tört fel lelkéből.

Idézet a kommentárokból: A bölcsek szerint ekkor vezette be a reggeli imát.

Ábrahám és családja Kadés és Sur között Gerárba tartózkodott, itt is a király, Abimelek udvarába került Sára. Ez Ábrahám számára a kilencedik megpróbáltatás. Az Ö…való megjelent a király álmában, és közölte, hogy Sára felesége Ábrahámnak, ne nyúljon hozzá. Abimelek felelősségre vonta Ábrahámot, hogy ezt nem közölte vele. Gazdagon ellátta és elbocsátotta.

Az Ö…való megemlékezett Sáráról, fia született, Ichak (Izsák), a rossz nyelvek szerint Gerár királyától származott a fiú. De Izsák mintha fiatalabb testvére volna, annyira hasonlított apjára. Így a pletykának nem lehetett alapja. Sára az örökséget féltve, elkergeti Hágárt és Ismaelt. Az Ö…való megmentette őket, és megígérte, hogy nagy nemzet válik Ismaelből.

A legnagyobb próbatétel. Az Ö…való felszólította Ábrahámot, hogy vigye fiát, Izsákot a Moria hegyére, és áldozza fel. Izsák, Ábrahám öreg napjainak ajándéka, akire várt, akiért imádkozott. De mégsem késlekedett, hogy a parancsot teljesítse. Megkötözte fiát, (akéda), de egy angyal elütötte Ábrahám kezéből a kést. Egy kost tett a bokorba "a kos szarva fennakadt a bozótban". A kos szarvát minden Ros Hásánákor megfújjuk, ez a sófár. Jelezve, az Örökkévalónak nem kedves az emberáldozat, sőt egyenesen utálatos. Nyomatékkal akarta közölni, hogy a Moloch kultusz, amikor gyermeket áldoztak fel a pogányok, halálos vétek. Hasonlót elkövetni tilos.

Ros Hásáná első napján felolvassák Izsák születését, Hágár elűzését és Ismael megmenekülését. Háftorának Hanna történetét, Sámuel születését.

Második napján Izsákot megkötözik, de mint láttuk, megmenekült, Háftóra Ráchel siratja gyermekeit, akiket száműztek hazájukból.

Ezért Ros Hasánát az anyák és fiak napjának is szoktuk nevezni.

Deutsch Gábor

Forrás: www.or-zse.hu

2013. szeptember 29 - október 5

Ezen a héten Noách heti szakaszát olvassák a zsinagógákban.

A köznyelv a hetiszakasz hősét Noéként ismeri. Igaz ember volt. A bűnös közegben is megőrizte romlatlanságát. ezért az Ö…való amikor megharagudott az emberekre, mert megtelt a föld gonoszsággal és özönvízzel tervezte sújtani a földet, Noét és családját megkímélte. Utasította, készítsen bárkát, amelyben átvészelhetik az özönvizet. Noé 120 évig dolgozott a bárkán, részint mert a korabeli technológia egy embertől ennyi időt kívánt, másrészt aki megkérdezte tőle, miért e nagy munka, figyelmeztetőleg elmondta a fenyegető veszélyt. De nem hittek neki. Főbűne embernek, állatnak a fajtalankodás volt. A föld élőlényei úgy maradhattak meg, hogy minden áldozatra alkalmas fajtából 7-et 7-et, a többiből egy hímet, egy nőstényt vihetett Noé a bárkára.

40 nap és 40 éjjel esett az eső, el is pusztult minden hús a földön, a halak életben maradtak, innen tudjuk, a hal nem hús.

Az özönvíz a második hónap 17. napján kezdődött és 150 nap múlva a 7. hó 17.-én annyira csökkent, hogy a bárka az Ararát hegyén talajt ért.

Előbb kiküldte Noé a hollót, hogy meggyőződjön, leapadt-e a víz, de a holló visszatért, mert még víz borította a földet. A galambot háromszor bocsátotta útjára. Először visszatért hamarosan.

Másodszor egy olajágat hozott a csőrében, mert a fák koronája már kint volt a vízből. Harmadszor nem tért vissza. A madár helyet talált magának a földön.

Az Ö…való ívet helyezett az égre (szivárvány) bizonyságul, hogy bár az ember olyan, amilyen, mégsem bocsájt özönvizet az egész emberiségre. Mivel Noé az állatokat megmentette, gondozta, a Teremtő megengedte a hús fogyasztást. De a vért – mert az a lélek – nem szabad enni-inni. Számos figyelmeztetésből kialakult a noeiták (Noé utódainak) hét törvénye:

1. A törvényszékek felállítása,

2. Az Istenkáromlás tilalma.

3. A bálványimádás tilalma.

4. A fajtalanság tilalma.

5. A vérontás és

6. A rablás tilalma.

7. Az élő állatból levágott hús élvezetének tiltása.

Az a mondat, „véreteket számon fogom kérni”, bölcseink szerint az öngyilkosság tiltását jelenti.

Noé földművesként szőlőt ültetett, a bor az öröm jelképe, ezzel szenteljük meg ünnepeinket és válasszuk el a hétköznapoktól. Túlzott fogyasztása megalázó helyzetbe hozhatja az embert.

Idézet a kommentárokból: a Talmud leírja a részegség fokozatait. Először az ember szelíd, mint a bárány. Utána erősnek hiszi magát, mint az oroszlán. További alkoholfogyasztás után a földön fekve bemocskolja ruháját, mint a disznó, végül majom módjára ugrándozik.

Sok ember oly okosnak képzelte magát, hogy égig érő tornyot akart építeni. A Bábel asszír szó, jelentése: I…n kapuja. Amit nem értek el, mert a Teremtő összezavarta a nyelvet, többé nem egy nyelven beszélt az emberiség. Így szétszéledtek a nagyvilágba a szélrózsa minden irányában.

Deutsch Gábor

www.or-zse.hu