2013. november 16. szombat, 17:47
Wagner Tamás
2013. november 17-23
A cím jelentése: és lakott. Mármint Jákob Kánaán földjén. Fia, József, 17 évesen felügyelte Bilha és Zilpa fiait. Rossz híreket hozott apjának fivéreiről. Tehát "mószerolt". Ezért nem lehetett népszerű testvérei előtt. A feszültséget még fokozta, elmesélt két álmot. Kévéket kötöttek. József kévéje állva maradt, Jákob többi fiainak kévéje leborult előtte. Majd a másik álom. A nap, a hold és tizenegy csillag szintén leborult előtte. Ezen álmot már apja sem hagyta szó nélkül. Elmenjen az anya, aki már nem is él, az apa és testvérei mind, hogy leboruljanak József előtt. Az apa ennek ellenére szerette Józsefet, tarka köntöst csináltatott neki. A fiúk legeltették a nyájat Seken előtt. E város közelsége szorongó érzést kölcsönzött Jákobnak, ezért utasította Józsefet, hogy nézze meg, nincs-e baj, jól vannak-e a testvérek. József el is ment, de nem találta őket. Egy arra járó ember kérdésére azt felelte: testvéreimet keresem. Ez a mondat kilépve az írás környezetéből, önálló életet élve szállóigévé vált. Az ember útbaigazította Józsefet, Dotán felé mentek. Amikor a testvérek meglátták az „álmodozót”, összeesküdtek, hogy megölik. Reubén tanácsára megkímélték az életét, de egy gödörbe dobták, amelyben nem volt víz, de lehettek kígyók, skorpiók. Letépték róla a tarka köntöst, bemártották egy kecske vérébe, bizonyítandó, hogy vadállat tépte szét a fiút. Kiáltozására egy arra haladó midjanita kereskedő csoport kihúzta és eladta az izmaelitáknak 20 ezüstért. Jákob amikor meghallotta József eltünését és megpillantotta a véres kabátot, megszaggatta ruháit. Vígasztalták fiai, lányai, de ő vigasztalhatatlan volt. A midjaniták eladták Egyiptomba Potifárnak, Fáraó udvari tisztjének. Közben a Tóra Jehuda és menye Támár történetét meséli el. Majd folytatódik József regénye. József tehetsége igazolódott, a ház vezetését, az ügyek intézését gazdája rábízta, amit szerencsés kézzel el is látott. A szép ifjú iránt szerelemre lobbant Zulejka, Potifár felesége. Az erkölcsös ifjúnak, a megvetett rabszolgának felemelő lehetett volna a bizonyára szép tekintélyes asszonyság közeledése, de vallásos meggyőződése és gazdája iránti hűség megakadályozta, hogy viszonozza érzelmeit. A kikosarazott, megbántott úrinő lerántotta József ruháját és erőszakossággal vádolta az ifjút. A férj bár gyanakodott, és ha nem is hitte el a vágyat, de asszonyát megszégyeníteni nem akarta, ezért börtönbe vetette Józsefet. Tehetsége ott is megmutatkozott, a börtön parancsnoka számos feladatot bízott rá. A börtönbe két miniszter is került. A főpohárnok és a fő sütőmester. A magyarázat szerint az előbbit azzal vádolták, hogy a Fáraónak felszolgált italban legyet találtak. A sütőmester kalácsába pedig faforgács került. Mindketten álmodtak. Az álom nagyon elkeserítette őket. A pohárnok három szőlőtőről álmodott, ennek jelentése – mondta József a serlegek mesterének – három nap múlva visszahelyez a király állásodba. De ne feledkezz meg rólam, mert ártatlanul kerültem ide. A felmentés magyarázata, hogy egy légy egy pillanat alatt berepülhet a pohárba. A fő sütőmester is bizakodóan várta álmának a megfejtését. Három kosár süteményről álmodott, amelyet madarak csipkedtek. József ezt is megfejtette, de nem volt benne köszönet. Három nap múlva kivégzik a szerencsétlen főpéket, mert a liszt megszitálása kötelessége lett volna. A hálás pohárnok megígérte, hogy nem feledkezik meg Józsefről. A biztonság kedvéért csomót is kötött a zsebkendőjére. Mégis megfeledkezett Józsefről és az ígéretéről.
Deutsch Gábor
www.or-zse.hu
Módosítás: ( 2013. november 23. szombat, 22:05 )
|
2013. november 23. szombat, 22:04
Wagner Tamás
2013. november 24-30
A cím jelentése: idő múltán. Két év telt el, József a börtönben sínylődött. Talán mert embertől, a főpohárnoktól remélte a szabadulást, aki megfeledkezett róla. Az igazság inkább az, hogy a Teremtő forgatókönyve szerint most érkezett el a pillanat, amikor Józsefnek a színre kellett lépni, hogy feladatát teljesítse, az éhségtől fél világot megmentse.
|
József megfejti a fáraó álmát
|
|
A fáraó álmot látott. Hét kövér és hét sovány tehénről, ugyanannyi kövér, illetve vékony és keleti széltől perzselt kalászról. Az udvar tudósai nem tudták megfejteni az álmot. A főpohárnok agya megvilágosodott, eszébe jutott raboskodása idején látott álma, és annak megfejtője, aki helyesen jósolta meg jövőjét. Így a királynak ajánlotta Józsefet, mint álomfejtőt.
Megmosdatták, új ruhába öltöztették az ifjút. 70 lépcső vezetett a királyhoz a legenda szerint, ki mennyi nyelvet ismert, annyi lépcsőfokot tehetett meg. Mivel József 70 nyelvet ismert, megjárta a lépcsőket mind. Megfejtette a rejtélyt. A hét kövér tehén hét bő termő évet jelent, a hét sovány pedig hét szűk esztendőt, amely követi az előző éveket. Fel kell rá készülni. Megoldást is javasolt. A termékeny esztendőkben nagy raktárházakban gyűjtsék a gabona felesleget, hogy legyen eleség az aszályos években.
A fáraónak tetszett az álomfejtés és az indítvány. Elrendelte nagy magtárak építését. Józsefet alkirálynak nevezte ki és megbízta tanácsának megvalósításával. Feleségül Osznátot, Ón papjának lányát adta hozzá, aki a legenda szerint Dinának Sekemtől származó gyermeke volt, akit egy sas csecsemőként elragadott, s a pap házának udvarára ejtette le.
Az éhség Kánaánt is elérte, Jákob hallotta, hogy Egyiptomban kapható gabona. Fiait Egyiptomba küldte élelemért, Benjámint, Ráchel másik fiát maga mellett tartotta. A testvérek megbánták, amit tettek. Egyiptomba tíz különböző kapun léptek be, hátha megtalálják testvérüket. Ez volt az alapja József vádjának, aki kémkedéssel gyanúsította fivéreit. Simont (ő követelte a legerősebben József vesztét) el is fogták, börtönbe vetették. Túsznak tekintve, amíg Benjámint nem hozzák Egyiptomba. József ugyanis tudni akarta, hogy testvérük megvédik-e öccsüket. Ennek kiderítését szolgálták a próbák sorozata. A vásárolt gabona árát visszacsempésztette a fivérek zsákjába, amely cselekedetet baljós jelnek tekintették Jákob fiai. A hozott gabona lassan elfogyott. Kénytelenek voltak Benjámint bevásárló útjukra magukkal vinni. Jákob nagyon aggódott. Jehuda esküvel vállalt felelősséget a legfiatalabb öccséért. József meghatódott, amikor Benjámint meglátta, szívesen fogadta, megvendégelte testvéreit. Benjámin zsákjába ezüst serleget rejtetett el. A kutatásnál megtalálták a "bűnjelet", Jákob fiai magukat ajánlották vádlottként, a büntetést is vállalva, de József ragaszkodott az igazi "bűnös", Benjámin fogva tartásához. Ekkor ... ... de a folytatást a jövő heti szakaszban regéli el a Tóra.
Deutsch Gábor
Forrás: www.or-zse.hu
|
Módosítás: ( 2013. november 30. szombat, 18:17 )
2013. november 09. szombat, 17:04
Wagner Tamás
2013. november 10-16
Jelentése: és küldött. Mármint követeket Ézsauhoz. Ugyanis a Kánaán országába visszatérő Jákob aggódott. Tartott fivére bosszújától. Féltette családját, gyermekeit. Egy bottal indult annak idején Lábán házához, és két részre osztható nagy táborral, sok állattal, gazdagon tért vissza. Kémei jelentették, hogy Ézsau 400 emberrel közeledik. Háromféleképpen készült Jákob testvére fogadására: 1. Imádkozott a Mindenhatóhoz. 2. Ajándékot küldött, hogy meglágyítsa szívét. 3. Felkészült a harcra. Ez utóbbit el akarta kerülni, nemcsak félelemből, hanem az is elkeserítette, hogy esetleg vért onthat a háborúskodás során. A magára maradt Jákobbal az éjszaka csendjében tusakodott egy "férfi".
Bölcseink különbözőképpen értelmezik, hogy ki lehetett a titokzatos birkózó. Egyesek szerint Ézsau (Észav) védangyala, mert védangyallal mindenki rendelkezik. Maimonidesz szerint ez egy látomás, a belső én küzdelméről volt szó. Közeledett a hajnal, a földöntúli lény kérte Jákobot, hogy engedje el. Jákob feltételt szabott. Az angyal áldását kérte. Jákob új nevet kap, Izrael, jelentése I…n harcosa. Ez a Héber megjelölés mellett a második név, amellyel népünk, vallásunk elnevezését a Tóra tartalmazza.
Jákob sántított, mert forgó inát megérintette az angyal. (Azóta Izrael fiai nem eszik ezt az int.) Jött Ézsau és serege, de látva a sok gyereket, asszonyt, nem bántotta Jákobot, sőt megölelte, megcsókolta. Jákob megnyugodva folytatta útját, Sekem városába érkezett, megvásárolta a város körüli telepet 100 keszitáért, egy általa kibocsátott új értékes pénzért.
Dina, Lea lánya meglátogatta Sekem lányait. Meglátta őt Hámor fejedelem fia, Seken, és meggyalázta. A két testvér, Simon és Lévi megbosszulta a húgukat ért szégyent. Jákob megdöbbent, később halálos ágyán sem felejtette el a két fiú véres cselekedetét.
Továbbment a tábor, Jákob fiai és családjuk elindultak Bét Él felé. Közeledtek Efrátba, Ráchel szült, de nehéz volt a szülése. A bába vigasztalta, ismét fia lesz.
Elnevezte a gyermeket a haldokló Ráchel Ben Oninak, fájdalom gyermeke. Jákob Benjaminnak szólította legkisebb fiát. Jelentése: öregkorom fia.
Rebeka is meghalt, de ezt csak jelzi az írás, hogy gyászoltak a Sírás tölgyénél. Csendben temették el.
180 éves korában megtért őseihez Izsák. Nagy érdeme, hogy Ábrahám idejében ásott, de utána a filiszteusok által betömött kutakat kiásta, csorbítatlanul továbbította környezetének az egyisten hitet. Úgy áll, "napokkal telten jó öregségben" tért meg őseihez. Élete tartalmas volt, még ha nem is túl sok szó esett róla, de mindig teljesítette kötelességét. Jákob és Ézsau közösen adták meg a végtisztességet.
Deutsch Gábor
Forrás: www.or-zse.hu
|
|
Módosítás: ( 2013. november 16. szombat, 17:49 )
2013. november 02. szombat, 14:25
Wagner Tamás
2013. november 3-9
És elment = jelentése a címnek. Jákob elhagyta Beér Sebát, mert anyja tartott Ézsau (Észav) haragjától, valamint nem akarta, hogy erkölcstelen kanaita lányt vegyen fia feleségül. Anyja fivéréhez igyekezett, ahol két eladó sorban lévő lány élt. Esteledett. Eljutott egy helyre. A bölcsek szerint a Moria hegyére. És a feje alá egy nagy követ tett. A legenda azt mondja, a kövek vitatkoztak, melyikük kerüljön a vándor feje alá. Csoda történt, az Ö….való 12 követ egy naggyá egyesített. Ez került Jákob feje alá. Ezzel bevezette az esti ima, a Máriv intézményét. Álmodott. Egy létra állt a földön, csúcsa az égig ért. Angyalok jártak fel- s alá. A magyarázat szerint az őt kísérő angyalok mandátuma csak a határig terjedt, külhoni országba más őrizet vette át a kíséretet. Az Ö…való szólt hozzá, magzatának ígérve a földet, amelyen aludt. És ígérte, visszahozza ebbe az országba, amelyet neki és leszármazottainak adott. Jákob felébredt és az égre nézett. "Milyen félelmetes hely ez. Nem más, mint az I…ten háza és az ég kapuja."
Jákob találkozása Ráchellel
|
Jákob jó tulajdonságai akkor jelentkeztek látványosan, amikor elhagyta a szülői házat. Megtudjuk, hogy vallásos. A párnául szolgáló nagy követ felállította, olajjal leöntötte, a bölcseink szerint néhányszáz évvel később ott épült fel a Szentély. Erős ember volt. A kútról legördítette azt a záró követ, amelyet előtte egy csapat pásztor távolított el. Hűséges szerelmesként 14 évig szolgált szerelméért, Ráchelért. Hét évet kellett volna, de Lábán becsempészte Ráchel helyett nővérét, Leát a nászszobába. A fiatalok tudták, hogy Lábán nagy gazember, egy jelet meg is beszéltek, hogy a sötétben megismerjék egymást. De Ráchel nem akarta, hogy testvére megszégyenüljön, ezért elárulta Leának a titkot. Amikor József megszületett, Jákob hazakívánkozott. Lábán fűt-fát ígért, ha marad. Megegyeztek, hogy előbb csíkos, majd megváltoztatva a feltételt, pöttyös vagy foltos jószágok lesznek Jákobé. Csoda is kellett hozzá, de Jákob leleménye és szakértelme is, mert rájött, ha bizonyos élethelyzetben csíkos, pöttyös vagy foltos pálcákat láttat az állatokkal, olyan mintázatok jelennek meg a bőrükön. Így a pásztor nagy vagyonhoz jutott, amely Lábánnak és főleg fiainak nem tetszett. Jákob nem viselte el tekintetüket, megbeszélte a mezőn (mert a falnak is füle van) feleségükkel, hogy megszöknek. Ráchel magához vette apja teráfimjait, hogy szülője ne imádjon bálványokat. Három nap után Lábán tudomására jutott a szökés, és embereivel veje és családja után eredt. A gyerekekkel, sok állattal menekülő csapatot Lábán fürge lovain seregével utolérte. Éjszaka megjelent Lábán álmában az Ö….való, és figyelmeztette, hogy ne bánjon keményen a szökevényekkel. Lábán eszerint is cselekedett. De a hiányzó terafimjait követelte. Jákob nem tudta, hogy Ráchelnél van, "akinél megtalálod, ne maradjon életben" - kiáltotta indulatosan. Lábán nem találta meg amit keresett, mert a teve nyergébe tette Ráchel és ráült. De mégis nála volt, lehet, hogy fiatal korában ért halálának Jákob átka volt akaratlan okozója. Lábán megbékült, a kőrakás mellett fogadtak, hogy nem törnek egymásra. A szökevények folytatták útjukat. Leát nem kedvelte Jákob, ezért kárpótlásul hat fiat szült: Reubént, Simont, Lévit, Jehúdát, Jiszákárt, Zebulont. Egy lányát jegyzi a Szentírás: Dinát. Ráchel két fiút szült, Józsefet és Benjámint. Bilchától (Ráchel szolgálója) Dán és Náftáli született, Zilpától (Lea szolgálója) Gád és Aser.
Deutsch Gábor
Módosítás: ( 2013. november 09. szombat, 17:04 )
2013. október 26. szombat, 19:24
Wagner Tamás
2013. október 27 - november 2
A szó jelentése: nemzetség. Ábrahám nemzette Izsákot. Izsák 40 éves volt, amikor feleségül vette a nála sokkal fiatalabb Rebekát. Az arameus Bétuel lányát, Lábán húgát. Izsák atyjának a Cádiknak (igaznak) nevelése szerint élt. Rebeka dicséretére legyen mondva, környezete és főleg fivére gonoszsága őt nem befolyásolta. Húsz év eltelt, Rebekának nem született gyermeke. Talán mert fiatalon ment férjhez, de az is igaz, hogy Leán kívül ősanyáink meddőségét csak saját és férjeik buzgó imája nyomán szüntette meg az Ö…való. Rebeka viselős lett. A gyermekek tusakodtak a méhében. Sém (Noé fia) iskolájához fordultak tanácsért, ahol a következő választ kapták. „Két nemzet van a te méhedben és két nép válik szét belsődből. Az egyik erősebb lesz a másik népnél, az idősebb szolgálja a fiatalabbat. Megszülettek a fiak. Az első olyan volt, mint egy szőrös köpönyeg. Megjelenése nyomán elnevezték Ézsaunak (Észavnak). Jákob fogta ikertestvérének sarkát, innen nyerte nevét (Ákév = sarok). Mikor felcseperedtek Észav erdőkerülő ügyes vadász lett, a természet embere, Jákob otthonülő, könyvet olvasó, aki gyakran látogatta Sém és Éber iskoláját. Izsák jobban szerette Észavot, Rebeka pedig Jákobot.
|
Ábrahám sírja Hebronban
|
|
Meghalt Ábrahám, a gyász jeléül ilyenkor szokás kerek ételt fogyasztani (mert végtelen a fájdalom). Ezért főzött Jákob lencsefőzeléket. Ézsau nem osztozott a gyászban. Versenyt vadászott Nimróddal, a híres-hírhedt vadásszal. A viadaltól elcsigázva, fáradtan tért haza, Jákobtól kért egy tál lencsét. Jákob ismerte az elsőszülött kötelességét, úgy látta, a feladatnak fivére nem felel meg. Ezért az étel áraként elsőszülöttségének átruházását kérte tőle. „Ime immár a halál elé megyek, mire nekem az elsőszülöttség?” – mondta lemondóan Észav.
|
Rembrandt: Jákob tusakodása az angyallal |
|
Nyilván arra gondolt, hogy mint vadász, minden nap szembenéz a veszedelemmel. A Tóra szavai szerint így vetette meg Észav az elsőszülöttséget. Izsák szemei elhomályosultak, a legenda szerint az angyalok könnyeitől, amelyet akkor hullattak, amikor Ábrahámot próbára tette a Teremtő és megkötözött fiát feláldozni készült. Úgy gondolta, végrendelkeznie kell. Megáldani akarta az őt nagyon tisztelő kedvenc gyermekét, Észavot. A fia gyakran hozott vadpecsenyét az apjának. Izsák kérte, hozzon számára enni-inni és meg fogja áldani. Ráhagyja ami az elsőszülöttnek jár. Észav nem szólt arról, hogy eladta jussát testvérének. Rebeka hallotta ezen szavakat, úgy látta, veszélyben van a jóslat azon része „az idősebb szolgálja majd a fiatalabbat”, ezért tanácsolta, vagy inkább utasította Jákobot, hogy vegye fel bátyja díszruháit, ő elkészíti az étket, takarja el sima karját szőrös ruhával és így nyerje el az atyai áldást. Rebeka nem kisebbíteni akarta Észavot, hanem a szerinte méltóbb Jákobnak juttatni a megillető áldást. Jákob habozott. Mit tegyen? Anyjának engedelmeskednie kellett. A legendák szerint angyalok támogatták az útján. Izsák gyanakodott. A hang Jákobé, de a kéz Észavé. Evett-ivott és megáldotta Jákobot. „Adjon neked az I…n az ég harmatából, a föld kövérségéből bőségesen gabonát, és bort.” Alig ment ki Jákob a sátorból, Észav tért meg útjáról. Kezében az elejtett vadból készült étel. Izsák megrémült. Ki járt akkor nála? „Eljött testvéred és ravaszsággal elvette a te áldásodat.” Ézsau (Észav) sírt. Könnyeit komolyan kell venni. „Kétszer bánt velem álnokul, nem hiába fondorkodó a neve – kiáltotta – elvette elsőszülöttségemet, és most az áldást is.” Ekkor értette meg Izsák, hogy Észav eladta az elsőszülöttségét. Ézsau meggyűlölte Jákobot, halálra szánta. De apja iránti tiszteletből amíg Izsák élt, nem akarta bántani. Rebeka tanácsára részint azért: ne kanaita lányt vegyen el Jákob és távol legyen haraggal teli testvérétől, útra készült. Lábánhoz, anyja fivéréhez Páddám Áránba távozott. Izsák nem vonta vissza az áldást, sőt most már teljesen önszántából megismételte azt. „És adja neked Ábrahám áldását, neked és ivadékaidnak, hogy elfoglaljad az országot, ahol tartózkodtál, amelyet I…ten Ábrahámnak adott.”
Deutsch Gábor
www.or-zse.hu
Módosítás: ( 2013. november 02. szombat, 14:26 )
|
|