Ma napja van
Címlap Vallás, imaidők Kattints ide és tanulj!

Kattints ide és tanulj!

E-mail Nyomtatás PDF


CHESVÁN HÓNAP


Az év második hónapja tisri-től számítva, és az év nyolcadik hónapja nisszán-tól számítva. A chesván elnevezés eredete babilóniai, és a nyolcadik hónapot jelenti, asszír nyelven: arhusmani. A Bibliában (Királyok Könyve 1,6,38.) héberül bul a hónap neve, ami termést jelent (a sok eső miatt jó termés várható).

Későbbi időkben a "chesván" szóhoz hozzáadták a "már" szót mely vízcseppet jelent (már midli), arra utalva, hogy e hónap az esők hónapja Izrael földjén. A hónap csillagképe a Skorpió miután a világ vízre szomjas, mint a skorpió, és csak a víz orvosolja a szomjúságát.

Chesván hónapja 29 vagy 30 napos. Ros Hodes Chesván, az Újhold napja a következő napokra eshet: hétfő, szerda, csütörtök, szombat.

A hónap főbb eseményei a tradíció szerint , a teljesség igénye nélkül:

Ebben a hónapban hunyt el Ráchel ősanyánk,
a babilóniaiak megvakították Cidqiját Júda zsidó állam királyát és megölték fiait (az Első Templom idejében),
ebben a hónapban kezdődött el az Özönvíz,
Jerávám izraeli király Tórában nem említett új ünnepet hirdetett Izrael királyságában, az Első templom idejében.
Babilóniai új bevándorlók telepedtek le Izrael földjén Cyrus perzsa király engedélyével (70 évvel az Első Templom lerombolása után).

A hónap imái:
Már chesván 7. napján kezdik el mondani Izrael földjén az esőt kérő imát("Ve ten tál umátár livráchá") a Smoné Eszré imában. A diaszpórában ezt az imát december 4.-én kezdik el mondani. Izraelben és a diaszpórában Erev Pészachig mondjuk ezt az imát.

Erec Izrael chesván hónaphoz kötődő fontosabb dátumai:
2.-án (1945. október 9.) felavatják Tel Avivban a "Habima" Nemzeti Színház épületét.

3.-án
(1700. okt. 16.) Rabbi Jehuda Hechaszid és társai Jeruzsálembe érkeztek és az Óvárosban telepedtek le.

5.-én (1874. okt. 16.) elhunyt Cví Hersh Kalisher rabbi a Chovevei Cion egylet és a vallásos Cionizmus egyik első úttörője (1795-ben született).

(1948. nov. 7.) a Cahal (Izraeli Hadsereg) átalakítása keretében feloszlatták a híres Palmach egységeket.

(1957. okt. 30.) a Kern Hakejemet befejezte a Chula-tó és a mocsár lecsapolását mely 6 évig tartott.

11.-én (1898. okt. 26.) Hertzl Tivadar egyetlen látogatásra érkezett Erecbe és Vilmos német császárral találkozott.
(1995 nov. 4.) Itzhak Rabin miniszterelnököt meggyilkolják.

1947-ben ezen a napon alakul meg az Izraeli Légi Haderő.

13.-án (1949) elhunyt Jozsef Klausner a zsidó nép történetének (a Második Templom idejének) híres kutatója. (1874 aug. 14.-én született)

16.-án (1949. nov. 8.) megkezdődött a MARVAD HA-KESZAMIM (Repülő szőnyeg) akció, amely keretében 50000 jemeni zsidó légi úton alijázott Izraelbe.
(1884. nov. 8) Megalakult Katowicében a Chovevei Cion egyesület, aminek a célja a zsidó nép feléledése Erecben.
(1880. nov.3) Felépült az első ház Miskenot Sáánánim negyedében, a jeruzsálemi óváros falain kívül, Sir Mozes Montefiore kezdeményezésétre.

20.-án (1944. nov 8) Kivégezték Magyarországon Szenes Hanna, HAGANA ejtőernyőst
(1917. nov. 2) Nyilvánosságra hozták a Balfourt-deklarációt, melyben Nagy-Britannia elkötelezi magát zsidó nemzeti otthon létesítésére Palesztinában
(1916. nov 11) Elhunyt Israel Giladi, a SOMER védelmi alakulat alapítója és megszervezője. Kefar Giladi Galileai település az ő nevét viseli.

21.-én (1952. nov.9) Elhunyt Chaim Weitzmann híres vegyész professzor, Izrael állam első, a világ cionista szervezet elnöke. (született: 1874.nov.26-án, Bjelorussziában)
(1994. nov 11) Aláírták a Jordánia-Izrael békeszerződést.

23-án (1969. okt. 29) Megalakult Kármiél városa Közép-Galileában.

24.-én (1956. okt. 29.) elkezdődött a "Mivcza Kadesh" nevezetű háború, melyben a győztes Izraeli Hadsereg a Szuezi-csatornáig ért el.

25.-én ( 1945. nov. 1.) "A vonatok éjszakája" - a HAGANA, ETZEL és a LECHI első közös akciója.

27.-én Edmond Rotschild báró (szül.: 1845. nov. 5. elhunyt: 1934. nov. 5.) nagy segítséget nyújtott az első zsidó telepeseknek Erecben. Segítsége nélkül a települések nem lettek volna életképesek, és megszűntek volna.

28.-án (1950) Izrael állam lakósainak száma elérte az 1 milliót.

29.-én (1964 nov. 4.) felavatták a Tel-Avivi Egyetemet Ramat Aviv negyedben.

Eliezer Slomovits

www.or-zse.hu

Módosítás: ( 2013. október 04. péntek, 08:18 )
 
E-mail Nyomtatás PDF


SZUKOT, A SÁTOROS ÜNNEP*

SZUKOT,  A SÁTOROS ÜNNEP

 

(Az ünnep nevének ismert kiejtései: szukajsz, szükesz, szikesz)

Az ünnepi sorozat kilenc napig tart. Az elnevezés a történelmi múltat idézi, amikor őseink az Egyiptomból való kivonulás után, a 40 éves pusztai vándorlás alatt sátorban (héberül: szukká) laktak, s erkölcsi világukat a természetes környezet határozta meg. Itt szerezték meg a nomád élet maradandó élményét.

Az ünnep mezőgazdasági hátterére utal a tórai név: Hág Heászif, a betakarítás. Mózes V. könyve a Zmán szimcháténu kifejezést használja, magyar fordítása: örömünk ünnepe. A hagyományos zsidó irodalomban amikor a héber hág (ünnep) szó szerepel, az mindig Szukot-ra vonat- kozik. Az első két nap főünnep. Főzésen kívül más munkát nem végzünk.

A 3-7. nap félünnep, szabad dolgozni. (A 7. nap: Hosáná Rábbá.) A 8. nap: Smini Áceret, azaz záróünnep. Főzésen kívül más munkát nem végzünk.

A 9. nap: Szimhát Torá, a Tóra örömünnepe. Főzésen kívül más munkát nem végzünk. 
A ünnep első hét napján a sátor szinte második otthonunk, ott imádkozunk, s ha lehet, ott is étkezünk. Mindenesetre, az ünnepet köszöntő kiddust (bor-áldást) és a bárhesz megszelését ott végezzük el! A sátor hangulata nem véletlenül magával ragadja a gyerekeket. Hajdan, nem is olyan régen, Budapest egy részén szinte minden ház udvarán és az erkélyeken látni lehetett ősszel sátrat. A zsidók "versenyre" keltek egymással, ki épített közülük szebb ünnepi hajlékot.

Amint a sofárnak és az imakönyvnek, úgy a sátornak is szépnek kell lenni. E gondolat ölt testet, amikor a szépség iránti vágyat hangsúlyozzuk itt, az ideiglenes lakóhelyen. Gyertyatartókban ég az ünnepi láng, a falakat áhítatot ébresztő képek, gyermekrajzok, zsinagógai takarók díszítik. Jó, ha a legkisebbeket kérjük fel a sátor "berendezésére" . A sástetőre szőlőt, szilvát, diót szokás akasztani. Kicsi a sátor, mégis sokan, szinte mindenki belefér.

Az ünnepi csokor 

Mózes III. könyvében ezt olvassuk:
"És vegyétek az első napon a díszfának gyümölcsét, pálmaágakat, sűrűlombú fának és fűzfának a gallyát, és örüljetek az Örökkévaló, a ti Istenetek előtt hét napon át." 
Az ünnepi csokor tehát négyféle növényből (héberül: ÁRBÁÁ MINIM) áll. A díszfa gyümölcse: az ETROG. Pálmaág: LULÁV. Sűrűlombú fa gallya: MIRTUSZ, s a negyedik: FŰZFA. A Szentföld jellegzetes növényzetének négy fajtáját képviseli az ünnepi csokor: a fákat, a gyümölcsöket, a díszcserjéket és a vadon termő növényeket. 
Ezeket használjuk a sátorban, a Hállél imában és az istentiszteletek végén a körmenetnél. Előírás az ünnepi csokor jellegzetes mozgatása: keletre, délre, nyugatra, északra, fölfelé, lefelé. 

Hadd idézzünk egy szép, régi zsidó tanítást erről a jelképünkről:

Az ünnepi csokor négy különféle növényből áll: valamennyi darabja Izrael fiaihoz hasonlítható. Az eteog (a citrusalma) ízletes és illatos, hasznos és kellemes egyszerre, akárcsak az a zsidó, aki ismeri a Tórát és számos jócselekedetet gyakorol. A pálmaág, a luláv szintén hittestvéreinkre emlékeztet: azokra a jámborokra, akik nem ismerik ugyan a Tórát, de hasznos tagjai közösségünknek. A datolya, a pálma termése ugyanis ízletes, de illata nincs. A mirtusz illatához viszont nem társul semmiféle íz, így azoknak a zsidóknak sincs semmi hasznuk, akik tudásukat csak díszként mutogatják. S végül - mint a fűzfa ága - vannak hittestvéreink, akik sem tudásukkal, sem jócselekedeteikkel nem válnak ki. És mégis, a Tóra azt mondja: "Valamennyien - egymást kiegészítve - alkossanak teljes, ünnepi csokrot. S ha így tesztek, az Örökkévaló lesz általa felmagasztalva ... "

HOSÁNÁ RÁBÁ

Ez a nap tulajdonképpen a Szukot hetedik, s egyben utolsó napja. A régi hagyomány arra tanít, hogy ekkor végleges lezárást nyer a nagyünnepeinken hozott isteni ítélet.

Hajdan virrasztással töltötték ezt az éjszakát: Mózes V. könyvét és zsoltárokat, valamint talmudi részleteket olvastak.

Fehér függöny borítja a frigyszekrényt. s fehér a színe a tóraolvasóasztal terítőjének. Nagyünnepi dallamok csendülnek fel újra a zsinagógában.

Az ünnepi muszáf ima elmondása után az összes Tórát kivesszük a frigyszekrényből, és az ünnepi csokorral hét körmenetet teszünk ...

A nap különleges szokása (sájnesz), amikor a fűzfaágakból kötött csokrot megrázzuk, leveleit lehullajtjuk. E jelképes szertartás azt tükrözi, hogy bűneinktől kívánunk megválni. Az istentisztelet végén utoljára mondjuk el a 27. zsoltárt, amelyet elul hónap elejétől reggel és este közösen imádkozunk el templomainkban.



SMINI ÁCERET

Bibliai eredetre utal ez a név, amely Szukot nyolcadik napja. Jelentése: záróünnep. Voltaképpen mégis önálló ünnep. Esőt és gazdag termésű évet kérünk. A három zarándokünnep tórai olvasmánya a szegények megsegítésére és az ünnepek méltó megtartására hívja fel a figyelmet. Az istentisztelet befejező részében kitlit ölt a kántor, és esőért fohászkodunk: a Szentföldön ilyenkor kezdődik az esős évszak, amely az egész esztendőt meghatározza.

SZIMCHÁT TORÁ

Az ünnep nevének jelentése: a Tóra öröme. A 9. századtól kezdték megtartani Babilóniában. Azóta a zsidóság egyik legkedvesebb és legszeretettebb napja. Ilyenkor a zsinagóga vidám zsibongással telik meg, és a gyerekek színes, apró zászlókat lengetnek. A férfiak az összes Tórával hétszer körbejárják a templomot, s a gyerekek zászlókkal követik őket. Az asszonyok cukrot dobnak nekik. Mindenki örül, táncol és énekel. Elvégre a Tóra örömünnepe ez.

Reggel az istentisztelet rendje ugyanaz, mint más ünnepnapokon.


A Hállél (hálaadó zsoltárok) elmondása után megismételjük az esti körmeneteket. A tóraolvasás Mózes búcsú-áldását tartalmazza.

A folytatólagosság érzékeltetése végett nemcsak befejezzük, hanem azonnal újra is kezdjük a szent tekercsek olvasását. Akit - többnyire a rabbit - a Tóra befejezéséhez hívnak fel, az a Tóra vőlegénye (Hátán Torá), míg a kezdés vőlegényének (Hátán Brésit) nevezik azt, aki Mózes 1. könyvének első fejezetét kapja. Végül a prófétai rész vőlegénye (Hátán Máftir) olvassa fel Jósua könyvének első fejezetét. Ez a különleges elnevezés úgy jöhetett létre, hogy a zsidó hagyomány a Tórát menyasszonyként 'Ünnepelte. A közösség úgy érezte, "eljegyezte" magát Mózes tanításaival. Ilyenkor tehát "vőlegényt" választottak.

Régi szokás szerint a három "vőlegény" - többnyire halvacsorán -vendégül látja a gyülekezet tagjait. A Tóra olvasásakor minden jelenlévő férfit felhívnak a Tórához. Azok a kisfiúk, akik még nem töltötték be 13. életévüket, szintén a Tórához járulnak: fejük fölé tálit-ot feszítenek, s közösen mondják el az áldást.

A dolgozat a Halljad Izrael című kötetben jelent meg (MIOK, 1989)


Sátoros ünnep, Amszterdam, 1700, fametszet


Árbáá Minim, az ünnepi csokor

Schőner Alfréd
Módosítás: ( 2013. szeptember 22. vasárnap, 06:47 )
 
E-mail Nyomtatás PDF