Ma napja van
Címlap Vallás, imaidők Kattints ide és tanulj! Lőwy Gábor tanítása 3. rész
E-mail Nyomtatás PDF

Lőwy Gábor tanítása 3. rész

 

 

 

Harmadik rész: kettő a zsidó igazság

Avagy egy zsidó, két vélemény (bár ezzel nem mindenki ért egyet)

 



Múlt héten láttuk, hogy a háláchá rendszerének kissé abszurd módon nem feltétlenül célja egy égi igazság kikutatása, hanem a saját rendszerén belül kell megfelelő válaszokat adnia. Ebből egy olyan következtetést vonhatunk le, amely elsőre nagyon meglepő lesz.

A bilbiai Bírák könyvének 19. fejezete egy borzalmas történetet beszél el, ami egy férfi és ágyasa közötti konfliktussal kezdődik. Mivel a szöveg nem említi a vita alapját, a talmudi bölcsek (Jonátán és Evjátár rabbik) vitatkoztak róla, hogy mi okozhatta a nézeteltérést. Egyikük összefutott Élijáhu Hánávival, Illés prófétával, és megkérdezte tőle, mit csinál I-ten. Mire Élijáhu közölte, hogy épp a Bírák könyvének 19. fejezetét tanítja. Hősünk kapva kapott az alkalmon, megkérdezte, hogy mit mondott I-ten a konfliktus okáról. Élijáhu szerint I-ten azt tanította, hogy „Jonátán fiam szerint ez történt, Evjátár fiam szerint pedig amaz történt.” A kérdező tiltakozott: már hogy lehetne I-ten számára kétséges, hogy mi történt? De Élijáhu ragaszkodott hozzá: mindkettő az élő I-ten szava.

Bár ez a történet nem egy háláchikus kérdésről szól, a következtetés egyaránt érvényes háláchikus kérdésekre is. Mivel a háláchá célja nem egy előre az égben eldöntött válasz megtalálása, hanem a módszer megfelelő alkalmazásával történő önálló döntéshozás, több helyes válasz is lehetséges.

A húst nem szabad tejjel együtt fogyasztani, ez köztudott. A tilalom forrása a Tóra parancsa: „ne főzd meg a gödölyét (törzsolvasóinknak felegödölyét) az anyja tejében.” [Innen származik a népszerű mondás: gödölyé meg!] Ez alapján megoszlanak a vélemények, hogy a tilalom csak olyan állatra vonatkozik-e, amelyiknek van teje. A Talmud idején volt egy város, amelynek lakói megették a csirkét tejjel, de egy másik városban ez szigorúan tilos lett volna.

Bár nem szabad vérzést okozni szombaton, a briszt el szabad végezni, ha az a kisfiú életének nyolcadik napja. De mit tegyünk, ha nincs kés? Az egyik talmudi bölcs szerint mindent megtehetünk, kibányászhatjuk a vasércet, tüzet gyújthatunk, megolvaszthatjuk a vasat, csinálhatunk belőle kést- mindezt szombaton. A többi bölcs szerint ez halálos bűn lenne, de ennek ellenére dícsérték azokat, akik ennek a rabbinak a városában éltek és az ő véleményét követték.

A két nagy bölcsnek, Hillélnek és Sámájnak a tanítványai nagyon sok kérdésben nem értettek egyet. Nézeteltérések támadtak a házasság kérdésében is, így kialakulhattak olyan helyzetek, hogy az egyik iskola engedélyezett olyan házasságot, amely a másik iskola szerint tilos, és az abból származó gyerekek fattyúk. Ennek ellenére teljesen természetes volt, hogy a két iskola között sok „vegyesházasság” alakult ki, nem kerülték egymást.

Ez a rugalmasság, a másik véleményének elfogadása abból fakad, hogy nem csak egy helyes vélemény létezhet.

Ugyanakkor fontos felhívnunk rá a figyelmet, hogy ez nem jelenti azt, hogy minden véleménynek van legitimitása. Ezeknek a véleményeknek a megfogalmazói a hagyomány mesterei voltak, akik mind tudásukban, mind tetteikben bizonyították, hogy számukra a zsidóság értékei jelentik a legfontosabb szempontot. Továbbá csak olyan véleményt fogadtak el, amelyik eleget tudott tenni a többiek logikai elvárásainak, és nem mondott ellent semmilyen korábbi hagyománynak. Továbbá, mindenkinek a saját rabbija tanításait kell követnie, nem válogathat szabadon.

Az igazi nagyság az, amikor egy ember el tudja fogadni, hogy nem az övé az egyetlen vélemény. Egy rabbi hívta fel egyszer a jeruzsálemi Slomó Zálmán Auerbach rabbit. Elmesélte, hogy a közösségében él egy hölgy, aki csak rövid ideje vallásos, most terhes, de úgy érzi, a pszichológiai állapota nem teszi lehetővé, hogy kihordja a babát. Auerbach rabbi úgy érezte, hogy a terhesség megszakítása a gyilkosság tilalmát érintheti, ezért nem tudta jováhagyását adni hozzá. A rabbi kérte Auerbach rabbit, hogy gondolkozzon rajta, másnap reggel vissza fogja hívni. Másnap felvette Auerbach rabbi a telefont, és azt mondta, mondd meg neki, hogy van itt Jeruzsálemben egy nagyon bölcs és vallásos rabbi, aki megengedi a terhesség megszakítását. A hölgy nem az én tanítványom, nem köteles az én véleményemet követni.

Lőwy Gábor

Módosítás: ( 2012. augusztus 08. szerda, 22:39 )