Vallás, imaidők 
A kóser konyha
A zsidó konyha tartalmazza talán a legtöbb előírást az ételek elkészítésére és tálalására vonatkozóan. Éppen ebben rejlik különlegessége. A zsidók számára fogyasztható, azaz kóser ételek eredete az ókori Izraelig nyúlik vissza, és sajátosságai a Biblia számos vallási előírásában gyökereznek. Az előírások többségét Mózes ötödik könyve tartalmazza, és ezekhez a vallásos zsidó családok ma is ragaszkodnak. A zsidó ételekre vonatkozó fő törvények lényegében három csoportra oszthatók.
A szombat: ember, állat pihenőnapja. A fehéren terített ünnepi asztalnál az anya, a hitves meggyújtja a két gyertyát. Behunyt szemmel a két kezét áldón terjeszti föléjük. Jelenet, amelyet irodalom és szépművészet oly sokszor megörökít. Ujvári Péter, a nagy magyar zsidó író, ezekkel a szavakkal: "Látta a töpörödött zsidó asszonyt ünnepi mosollyal fonnyadt ajkain, látta a homlokára boruló csipkefőkötőt, látta, ahogy áll az asztal végén, lehunyt szemmekkel a gyertyák és olajmécsesek előtt, aztán látta, hogyan emelkedik fel két reszkető karja és amíg könnyes imát mormol, két keze kört rajzol a gyertyák fölött, mintha magához akarná ölelni a szombat minden fényességét." 
Chanukka héber szó, annyit jelent: felavatás. Kiszlév hó 25-től Tévész hó 2-ig tart. A Makkabeusok győzelmének emlékére iktatták az ünnepek közé. Aszír-görög uralom Palesztinában nemcsak politikai elnyomás volt, megszüntette a vallási és szellemi életet is. Ez ellen tört ki felkelés és szabadságharc. Juda Makkabi és serege 165-ben győzelmet arat a szírek felett. A meggyalázott Szentélyt felavatják. Ezt örökíti meg a Chanukka, az egyetlen Biblia-utáni ünnep.