bzsh.hu

 

Szombaton tiltott tevékenységek

 

A Tízparancsolatban és mindenütt másutt is a Tóra állandóan figyelmezteti Izraelt, hogy semmiféle meláchát ‑ amit munkának szoktak fordítani ‑ ne végezzen szombaton. Nemcsak a tiltó parancsolatokban találjuk meg ezt ‑ "...ne végezz semmiféle meláchát [munkát], sem te, sem fiad, sem leányod..." (2Mózes 20:10., 5Mózes 5:12‑14.) ‑, hanem a felszólítók is a nap "megszentelésésre", "szentté" tételére, a róla való "megemlékezésre", "megtartására", a "pihenésre" intenek (2Mózes 23:12.).

A Szóbeli Tóra meghatározza, mit ért az Írás meláchán. Leírja azokat a tevékenységeket és feladatokat, amelyek ebbe a kategóriába tartoznak. Nem ad lehetőséget, hogy mindenki maga döntse el, mi számít meláchának.

Miután a szombatnak céljai, határozott célkitűzései vannak, amelyeket szellemi úton lehet elérni, a Tóra által körvonalazott meláchá a kulcs a szombat megértéséhez és megtartásához.

A modern technológia eszközei, gépei, módszerei, amelyek a Tóra adása és a Talmud bölcsei idejében még ismeretlenek voltak, nem teszik automatikusan elévültekké a szombat törvényeit. Ellenkezőleg: az élő törvény ‑ márpedig a zsidó törvények mindig is "élő törvények" voltak, és ma is azok ‑ képes az új feltételekhez alkalmazkodni, az új feltételeket és körülményeket saját jogelvei alapján elbírálni.

A fejlődés így állandóan beépült a tórai parancsolatok szerkezetébe. Ha nem így lenne, a zsidóság már régen elpusztult volna. A törvények alapját képező elméleti fogalmak ismeretében képesek a rabbik elbírálni, hogy a fejlődés eredményének használatát megengedi vagy tiltja a Tóra ‑ akár szombaton, akár máskor ‑, s persze ez nagy és mélyreható tudást igényel.

A Misná (Sábát 7:2) harminckilenc, meláchának számító kategóriát sorol fel. Ezek, valamint az ezekkel azonos elv alapján végzett ‑ vagy azonos célt szolgáló ‑ feladatok a bibliai törvény szerint tiltottak szombaton.

Íme, néhány olyan tevékenység, amely a Tóra szerint meláchának számít, ezért szombaton tilos végezni:

* főzni és sütni (akkor is, ha nem kell hozzá tüzet gyújtani),

* őrölni, metélni, szűrni,

* ruhát mosni (kézzel vagy géppel),

* kötni, horgolni, hímezni,

* varrni, ragasztani, enyvezni,

* építeni vagy javítani: bármiféle építőtevékenységet és ház körüli javítást végezni,

* írni (vagy kitörölni), rajzolni, festeni, színezni, gépírni,

* hajat vágni, borotválkozni, körmöt vágni,

* tüzet gyújtani (vagy eloltani): új tüzet gyújtani vagy égő tűzről átvenni, tüzet szítani vagy lohasztani (kotorni, üzemanyagot, fát, olajat, papírt rátenni vagy kivenni belőle, szabályozógombbal manipulálni), gyertyát gyújtani, gyufát vagy öngyújtót használni, dohányozni,

* vágni vagy tépni (ez nem vonatkozik az ennivalóra),

* halászni, csapdát állítani,

* kertet és füvet gondozni: ásni, ültetni, szaporítani, gyomlálni, vágni, visszavágni, kaszálni, szüretelni, virágot vagy leveleket tépni, locsolni (ezek a szobanövényekre is vonatkoznak),

* hordani: egy tárgyat "közterületen" hat lábnál (nem egészen két méternél) távolabbra, "magánterületről" "közterületre" ‑ vagy fordítva ‑ tolni vagy vinni.

 

A szombati tűz

                                                                        

 A főzés tilalma nem azt jelenti, hogy csak hideget ehetünk szombaton. Ellenkezőleg, a szombat nem lehet teljes meleg étel nélkül. Ezért találták ki a "szombati tűzhelyet". A tűzhelyet szombat előtt kell elkészíteni. Bádog- vagy alumíniumlapot (vagy más, jó hővezető fémlapot) teszünk az égőre, amelyet még szombat előtt meggyújtottunk. Állítsuk lángját közepesre vagy takarékra, az elektromos tűzhelyét alacsony fokozatra, és hagyjuk rajta egész szombaton a lemezt. A meleg ételt vagy a teát, amit szombat előtt elkészítettünk, rátesszük, és szombaton bármikor levehetjük.

 

Rabbinikus törvények

 

* a Biblia által tiltott meláchákhoz hasonlóakat végezni, mert összetéveszthetjük kettőt, és esetleg áthágjuk a bibliai tilalmat;

* olyan munkát végezni, amely óhatatlanul magának a meláchának a végzéséhez vezet.

 

A rabbinikus törvények szerint tilos

 

* venni és eladni (ezt már a héber próféták is a szombat megszegésének tekintették),

* állatot megülni,

* hajózni,

* hangszeren játszani,

* villanyt vagy más elektromos eszközt ‑ rádiót, telefont, televíziót ‑ ki- vagy bekapcsolni (vannak tudósok, akik ezt a tilalmat a döorétá kategóriájába sorolják, tehát bibliai eredetűnek tekintik),

* elmozdítani bármit, amit szombaton tilos használni, például szerszámot, pénzt, írószert, elektromos holmit vagy gépet, gyertyát, gyufát, pénztárcát: mindezek mukcák, vagyis tiltottak szombaton,

* esküvőt tartani,

* utazni: szombaton gyalog is tilos túllépni bizonyos határt (ez körülbelül ezerkétszáz méter a város vagy a tartózkodási hely határától; ennek a határnak a neve "szombatmezsgye", tchum sábát, és arra való, hogy a szombat szellemének megfelelően biztosítsa a pihenést.

Tilosak az olyan tevékenységek is, amelyek a bibliai meghatározás értelmében nem meláchák, és nem is vezetnének ahhoz, de a bölcsek úgy vélték, hogy "hétköznapi feladatok", és csökkentenék a nap szentségét. Ebbe a kategóriába tartozik például

* a házon belül végzett nehéz munka, például a bútorok átrendezése,

* a televízió nézése, még ha szombat előtt kapcsolták is be,

* előkészületek végzése a szombat utáni tevékenységhez,

* tornagyakorlatok, atletizálás,

* üzleti levelezés.

 

 A gyerekekre vonatkozó szombati korlátozások

 

A nagyon kis gyerekeket nem kell eltiltani a szombati tevékenységtől, de a szülők ne is biztassák őket, hogy tiltott dolgokat csináljanak. Ne kérjék meg őket, hogy hozzanak valamit, tépjenek, gyújtsanak villanyt stb.

Amint a gyermek elég értelmes hozzá, négy-öt éves korától kezdve, tartózkodnia kell a szombaton tiltott tevékenységek végzésétől. A szülők példamutatása a legjobb tanító. Ne szidjuk le a gyereket: csöndesen emlékeztessük kötelességére.

 

A rabbinikus tekintélyek szigorúan meghatározták: a motoros jármű vezetése meláchá, mert tartalmazza az olyan feladatok végzését, amelyeket a Tóra tilt. Egyéb rabbinikus szabályok tekintetében előfordulhat véleménykülönbség, de ennél nincs az a mértékadó rabbinikus tekintély vagy vallástudós, aki más állásponton lenne. Ebben a kérdésben mindig határozott egyértelmű, mondhatni, magától értetődő volt a döntés.

Az autóvezetés a tűzgyújtás és égetés bibliai tilalmát szegi meg. A szikra kipattanása és a gáz és olaj égése a vezető tevékenységének következménye, és ezenkívül is több kifogásolható tevékenységet végez.

A szombattartó odafigyel arra, hogy lakása közelében van-e zsinagóga. Míg másnak az a legfontosabb, ha új helyre költözik, hogy jó-e a környékbeli iskola, a közlekedés, milyenek a vásárlási lehetőségek, a szombattartónak az elérhető távolságban lévő zsinagóga is fontos.  

 

Betegápolás szombaton 

 

A súlyos, életveszélyben lévő beteg gyógykezelése valamennyi szombati tilalmat hatályon kívül helyezi. Nemcsak szabad, hanem egyenesen micvá azonnal megtenni mindent, ami a gyógyuláshoz szükséges, még azt is, ami a szombat megszegésének számít. Ha az orvos úgy látja, hogy a betegnek jót tenne egy kis frissen főtt leves, vagy ő maga kívánna ilyent, ezért akár többen is tüzet gyújtanak, és főznek, hogy mielőbb segíthessenek rajta, mindegyikük micvát, isteni parancsolatot teljesített. Minél buzgóbbak vagyunk a beteg gyógyítása érdekében, annál nagyobb az érdem. Ha már délután van, akkor sem szabad estig, a szombat kimeneteléig halasztani a tennivalót, mert a késlekedés miatt áthághatjuk a vérontás tilalmát. "Őrizzétek meg rendelkezéseimet, döntéseimet, hogy aki megcselekszi azokat, éljen általuk" (3Mózes 18:5.)-- írja a Tóra, nem pedig azt, hogy "ne haljon meg általuk".

                Arra nézve, hogy a betegség életveszélyes-e, elsősorban az orvos véleményét kell mérvadónak tekinteni. Ha az orvos szerint szükség van valamire, ami egyébként a szombati munkavégzés tilalma alá esnék, azt azonnal el kell készíteni, sőt akkor is, ha a beteg kér ilyesmit, mert nagyon rosszul van, és úgy érzi, hogy segítene rajta. Két ellentétes véleményen lévő orvos közül annak az utasítását kell követni, amelyik úgy foglalt állást, hogy a gyógyulás érdekében meg kell szegni a szombatot. Ha nincs mód orvoshoz fordulni, akkor el kell fogadni bárkinek a tanácsát, aki azt állítja: ismeri az adott betegséget, és tudja, hogy veszélyes. A szakember vagy a hozzáértő véleménye nélkül is veszélyesnek kell tekinteni azokat a betegségeket, amelyek a test belsejében okoznak fájdalmat vagy egyéb tünetet: ilyennek számítanak a fogbántalmak is. Ez a fémek okozta, veszett vagy vad állatok támadásából, kígyómarásból eredő külső sérülésekre is vonatkozik.

                Ha a beteg élete nem forog veszélyben, akkor nem szabad miatta megszegnünk a szombatot, nem zsidóval azonban elkészíttethetünk bármit, amire szüksége van. Ilyennek számít a kisgyermek is: ha szombaton nem tudjuk másként megetetni, nem zsidó készíthet neki eledelt.

                Még saktolni, állatot vágni is szabad, sőt kell szombaton, ha a válságos állapotú betegnek húsételre van szüksége. Igaz, hogy életveszélyben akár tréfli -- nem kóser -- ételt is szabadna neki adni, de ezzel az indokolással nem szabad megtagadni a saktolást. Ha azonban a kóser vágás miatt az étel elkészítése több időt venne igénybe, akkor inkább tréflit kell adni a betegnek.

                Az életveszély elhárítása nemcsak betegség esetén helyezi hatályon kívül a szombat parancsolatait, hanem más katasztrófahelyzetben, például tűzvészben is. A gyermekágyas asszonyokat a szülés utáni első három napon szintén válságos állapotú betegnek kell tekinteni, még akkor is, ha tiltakoznak ellene, hogy miattuk megszegjék a szombat törvényeit. Az ilyen tiltakozást csak a harmadik és a hetedik nap közé eső szombaton szabad figyelembe venni. Ha a gyermekágyas időszak egyébként problémamentes, akkor a kismama a hetedik naptól a harmincadikig lábadozó betegnek számít.

                Egészséges ember a szombat kimeneteléig nem ehet a beteg számára szombaton készített ételből.

FORRÁS: zsido.com