-

2013. március 3 - 9

Ezen a héten a Vájákhél (jelentése: és egybe gyűjötte) és a Pkudéj (jelentése: elszámolás) hetiszakaszokat olvassák fel templomainkban. Ennek oka az, hogy 54 szidra (hetiszakasz) van, így osztották fel a Tórát. Jusson minden hétre olvasni való akkor is, ha szökőévet írunk, mivel ekkor négy héttel - négy szombattal - többet kell számolni.
A hét szombatján nem a szokásos hetiszakaszt, hanem az ünnepekhez aktualizált Tóra részt recitáljuk. Így előfordul, hogy két, rokon témájú szidrát összevonva olvasunk.

Egybegyűjtötte Mózes népét és meghagyta, hogy még az építkezések alatt is ügyeljenek a szombat szentségére. Eután vázolta a feladatokat, melyeknek lényege a pusztai hajlék, a szent sátor megépítése. "És munkába fogott Becálél és Okoliáb és minden bölcs szívű férfiú" és - tegyük hozzá - minden fonáshoz értő bölcs szívű asszony. A nép ajándékából összegyűjtött értékes anyagokból megkezdték a nagy építkezést.
Amikor befejezték a munkát, Mózes meggyőződött róla, hogy mindent úgy végeztek el, ahogy azt az Örökkévaló elrendelte. Ekkor Mózes megáldotta a kezük munkájával alkotó embert: "Legyen velünk Istenünk jóakarata, tegye maradandóvá munkánk gyümölcsét."

Ezután maga mellé vette Áron fiát, Iftámárt és elszámolást végeztek, pontosan feltüntetve, milyen anyagból, mennyit használtak fel. A gondos gazda nem csinált titkot, az utolsó fillérig számot adott minden költségről. Tanulság: nekünk is így kell cselekedni és akkor senki sem fogja kétségbe vonni kezünk tisztaságát.

Deutsch Gábor

Forrás: www.or-zse.hu

2013. február 17 - 23

Ezen a héten a Tecáve szakaszt olvassák fel, a megfelelő, hagyományos dallammal. Mózes második könyve huszonhetedik fejezet 30. versétől a 30. fejezet 11. verséig.
Itt szó esik az örökmécsesről, melynek estétől reggelig kellett világítania, hogy éjjel és nappal világosság legyen a Szentélyben.
Érdekes módon, Mózes neve nem hangzik el ezen e héten.

Ennek oka az, hogy amikor az aranyborjú bűne miatt engesztelésért könyörgött Mózes, azt kérte az Örökkévalótól, hogy ha nem teljesíti a kérését, hagyja ki az ő nevét a Könyvéből. Az Örökkévaló megbocsátott, de Mózes kívánsága mégsem volt következmény nélküli. Egy szombaton nem hangozhat el a neve a zsinagógákban.

A heti szakaszban a legfontosabb téma a papi öltözék ismertetése. Pontosan meghatározott ruhadarabokat öltöttek fel a papok, sem több, sem kevesebb nem lehetett rajtuk. Fejükön fejfedő volt. Innen ered az a rabbinikus szabály, amely kötelezővé teszi a fej befedését.

A hét elejére ( február 19 ) esik Ádár hó hetedike, Mózes születésének és halálának napja. "Nem támadt Izraelben több olyan próféta, mint Mózes".
Öröm és gyász is ez a nap. Gyász, hiszen az ismeretlenségbe távozott nagy tanítómesterünk, de öröm is, hiszen azon a napon született Ő, és hozta le a két kőtáblát. Pásztora volt népének, és neki köszönhetjük a Tórát. Számunkra azért is nevezetes e nap, mert a magyarországi zsidóság büszkeségének, Eisik Taubnak, a nagykállói rabbinak, az igaz embernek (cadik) ekkor van a halálozási évfordulója. Zarándokok jönnek ilyenkor a világ minden tájáról.

A hét szombatja a második a nevezetes szombatok közül, Sábát Záchor, az emlékezés szombatja. Ez mindíg a purimot megelőző hétre esik. Emlékezni kell az Amálékok cselekedetére, akik megtámadták Izrael gyermekeit amikor kivonultak Egyiptomból és a lemaradók, a gyermekek és aggastyánok közül szedték áldozataikat. Az aktualitást az adja, hogy Hámán a purimi történet negatív főszereplője Amalék leszármazott volt.

Deutsch Gábor

Forrás: www.or-zse.hu

2013. február 3 - 9

Ezen a héten a Mispátim hetiszakaszát, szidráját olvassák a zsinagógában. Jelentése: "törvények". Ezúttal azonban az "ítéletek" értelmezését előnyösebb használni. A 10 ige alapján megalkották a törvények egész sorát. A szidra példaértékű ítéletekkel mutatja be a törvények gyakorlati alkalmazását. Jellemző, hogy a szolgák ügyeivel, sorsával kezdődik a törvények ismertetése. Bizonyítva, a Tóra szociális érzékenységét, amely az egész hetiszakaszt áthatja. Sokan mondják, hogy mindez Hammurabi rendeleteinek mása. Ez nincs így, még akkor sem, ha a mezopotámiai uralkodó (i.e. 1945-1902), aki Ábrahám kortársa volt, rendkívül jelentős törvénykönyvet alkotott. Mezopotámiai őslakók a sumérok voltak, akik minden más nép előtt építettek téglaházat. Szigorú törzsi szervezeteket létesítettek és városállamokba tömörültek. Tőlük származik a kör beosztása 360 fokra, az óra 60 percre, a perc 60 másodpercre. A nagy különbség Hammurabi kódexe és Mózes törvényei között, a humanizmus, az emberszeretet. A rabszolga náluk csak áru volt, aki nem távozhatott tulajdonosától, a rabszolga elrejtése halálos bűnnek számított. Mózesnél a rabszolgaság a hetedik évben megszűnt, és a kegyetlen rabszolgatartótól megszököttet menteni kötelessége volt minden törvénytisztelőnek. Érdemes lenne pontról pontra haladva a külömbségeket számbavenni. Módunk csak annyi, hogy a lényegre mutassunk rá, amely az emberiesség és szentség kérdésében eltérő a két felfogásban.

Még egy jellegzetessége van a hetiszakasznak, a négy nevezetes szombat közül az elsőt a Sekálimot ekkor tartjuk. Két Tórából olvasunk. Az elsőből a szidra szövegét, a másodikból a félpénzről és az ezüst sékelről szóló Szentírásbeli részt recitáljuk. Mózes II. 30 : 11-11.

Deutsch Gábor