Moáb királya

Bálák Moáb uralkodója kétségbeesetten látta, hogy az izraeliták feltartóztathatatlanul törnek előre, megközelítve az országát. Szövetséget kötött a midjanitákkal, akik nomád életmódot folytattak és így a nyájuk révén eljutottak Moáb határához.

A zsidók sátortábora a sivatagban középen a hordozható szentély

Aggodalmuk alaptalan volt, Izrael fiai nem támadták volna meg őket. Midjánban Mózes éveket töltött, főpapjukat, Jitrót Mózes vendégül látta, apósaként tisztelte, mégis Bálák követeket küldött Bilámhoz, a neves pogány prófétához, hogy átkozza meg Izrael gyermekeit, azok gyengülve az átoktól legyőzhetők lesznek.

Varázslást várt Bilámtól, elküldte annak díját. Bilám megítélése azóta is vita tárgya. Tény, hogy nem akart elindulni. I-ten szólt Bilámhoz, "ne átkozd meg a népet, mert áldott az".

Másnap reggel Bilám elbocsátotta a küldöttséget, mert elmondotta az Ö…való nem akarta, hogy velük menjen. Moáb előkelői visszamentek Bálákhoz és beszámoltak útjuk sikertelenségéről. Bálák még magasabb rangú követeket küldött, üzente, nagy tiszteletben részesítik Bilámot, minden kívánságot teljesítenek, ha eljön és megátkozza Izrael közösségét. Éjjel I-ten eljött Bilámhoz és mondotta: menjen velük, csak hogy azt cselekedjék, amit majd mondok neked.

Bilám útnak indult, valószínű nem kellett volna megtennie, mert egy angyal láthatatlanul elállta útját. Ő nem látta az angyalt, de a szamara igen. Le is tért az útról, a próféta megütötte. Mivel kerítés volt jobbra és balra, a szamár a falhoz szorította Bilám lábát. Erre újra megütötte a szegény párát. Majd harmadszor is ezt tette. De a szamár megszólalt. Mit vétettem neked, hogy megütöttél három ízben? Bilám meg sem lepődött, hogy a szamár beszél, hanem válaszolt. Gúnyt űzöl belőlem. Szívesen le is szúrtalak volna, ha lenne kard nálam.

Ekkor a Mindenható megnyitotta Bilám szemét és látta az angyalt, amint áll kivont karddal. A pogány próféta arcra borult. Az angyal szemére hányta, hogy bántotta a szamarát, aki háromszor tért ki előle. Ha ezt nem teszi, bizony az angyal végzett volna Bilámmal.

A próféta megijedt. "Ha rossz a szemedbe, vissza is térhetek". Az angyal bíztatta. Ha elindultál, hát menjél. De csak azt az igét mondjad, amelyet a Gondviselés a szájadba ad.

Megérkezett Bilám. Csináltatott többször is hét-hét oltárt, mert a Piszka csúcsán jobbról balra letekintett, Poér csúcsán látta, ahogy a tábor a törzsek szerint rendezetten lakik a sátrában.

A családi élet tisztaságát féltve senki nem lát be másik otthonába. Elgyengült a látottaktól és átok helyett szájára jött az a gyönyörű ige, amely a liturgiánk részre a Má tovu, "mily szépek a te sátraid Jákob, a te hajlékod Izrael. Mint patakok, amelyek elhúzódnak, mint kertek a folyó mentén. Áldott legyen mindenki, aki téged áld és átkozott legyen mindenki, aki téged átkoz."

A szidra befejezése nem ilyen szép. Bilám az ötödik könyv szerint megfizette az útiköltséget. Átkozni tényleg nem tudott, de tanácsolta, a lányok csábítsák el Izrael fiait. "És Izrael Sittinben lakott és a nép elkezdett paráználkodni Moáb lányaival."

Elképzelhető, hogy a valódi próféta visszasüllyedt a varázsló színvonalára. És csatlakozott a nép a bálványimádókhoz, és leborult a Báál bálványa előtt, fellobbant az Ö…való haragja, járvány tört ki, amelyben 24 ezren estek áldozatul. Egy férfi (Zimri) és egy midjanita nő (Kozbi) Mózes és az egész közösség előtt a férfi kamrájába vonult. Pinchász Áron fia utánuk ment és lesújtott. Megállt a járvány.

Deutsch Gábor

Forrás: www.or-zse.hu

Izsóp

Ez a törvény

A törvény szót kétféleképpen lehet kifejezni, értelmezni. Mispát; van racionális magyarázata, például ne lopj. Ezt jóérzésű embernek nem kell magyarázni. A másik típusa a törvényeknek a Chukim csoporthoz tartozik. Indoklásába nem vagyunk beavatva. Nem lehetetlen, hogy a Messiás eljövetelekor fény derül erre a titokra is.

A vörös tehén a Tóra legtitokzatosabb része. A bölcs Salamon sem talált rá magyarázatot. Ez a szertartás a holt ember megérintésével keletkezett tisztátalanságot oldja fel. Egy hibátlan vörös tehenet, amelynek két szőrszála nem lehetett más színű, járomba még nem fogták, a táboron kívül levágták és elégették. Hamujához cédrusfát izsópot, és karmazsint tettek vízben feloldották, és ezzel ráfecskendeztek a tisztátalanra, ő tiszta lett, de aki az elegyet készítette és kezelte, estig tisztátalan lett.

Ennek értelme megfejthetetlen. Bölcseink szerint kilenc tehenet áldoztak eddig, a tizediket a Messiás eljövetele után vágják majd le. Mivel ma nincs vörös tehén és áldozás, mindnyájan tisztátalanok vagyunk.

A Jeruzsálemi templom hegyre ezért nem mehetünk fel. Rási szerint a három fajta - cédrus, izsóp, karmazsin - a három ezer embert jelképezi, akik elpusztultak az aranyborjú imádásánál. Más magyarázatok is léteznek, de ne legyünk telhetetlenek, eljön a Messiás és kiderül az igazság.

Izrael elérkezett Cin sivatagjába és letelepedett a nép Kádesban. Ott meghalt Mirjam, Mózes és Áron testvére. Ő mentette meg a gyékénykosárral Mózes életét. A Vörös tengeri átkelésnél táncolt az asszonyok élén.

Érdemeire tekintettel egy kút kísérte a vándorlások során. Halálával a kút elapadt és nem volt víz a közösség számára. A nép zúgolódott, Mózest vádolták: "Miért hoztál ki minket Egyiptomból, hogy elpusztuljunk e gonosz helyen". A találkozás sátránál megjelent az Ö...való dicsősége. Szólott az Ö....való Mózeshez.

Áronnal együtt gyűjtsék össze a népet és szóljanak a sziklához, lesz elég víz. Magához vette Mózes a botot és kiáltott a közösséghez. Halljátok engedetlenek! Vajon ezekből a sziklákból hozzak nektek vizet. A feszült hangulatban talán tévedésből, talán biztonság kedvéért Mózes kétszer ráütött a sziklára.

Azt hihették az emberek, hogy az ütés hatására ömlött a víz és ihatott belőle ember és barom. Mivel nem a parancs szerint cselekedett Mózes és Áron, és ezzel csökkentették a csoda értékét, nem vezethették be a gyülekezetet az Ígéret Földjére.

A Meribach vizének nevezték el a helyet, mert pörlekedtek az Ö...valóval az elégedetlenkedők. Elérkeztek a Hór hegyéhez, Edom határára. (Egy napi út a Sás tengerig.) Mivel Áron is vétkezett a Meribach vizénél, nem is mehetett tovább. Megtért népéhez. A hagyomány szerint csókos halállal került a túlvilágra, ami azt jelenti, nem a halál angyala végzett vele, hanem a Teremtő vette magához. Ruháját a fia, és utóda vette fel.

Harminc napig siratta egész Izrael a béke emberét. Aztán tovább indult a nép, megkerülte Edom országát és a kemény nyakú nép újra lázongott. A mannát becsmérelték. Megint a szokásos demagógia, menjenek vissza a szolgaság házába, ahol szerintük minden jó volt.

És tüzes kígyókat bocsátott az Ö...való a nép közé. Mérges kígyókat, melynek a marása tüzes fájdalmat okozott. Sokan meghaltak. Mózes imádkozott a népért, nem is eredménytelenül. Az Ö...való megbocsátott, utasítására tüzes kígyót készítettek rézből.

Aki a póznára tett rézkígyóra tekintett, mivel magasan volt, az égre nézett és fohászkodott, az életben maradt. Majd tovább indultak Izrael fiai a Moáb síkságon.

Deutsch Gábor

A nagy zendülés

Korach Jichár fia, Kehát unokája, az előkelő levita Mózes és Áron unokatestvére, az elégedetlenkedők élére állt. A bölcsek szerint a reubén törzs meghatározó személyiségei bíztatására. Nem felejtették el ugyanis, hogy kezdetben mint az elsőszülött leszármazottai, eredetileg törzsük volt a papi rend. Mivelhogy az aranyborjú imádásánál csak a levita rend maradt hűséges, a Mindenható jutalmául övék lett a papság tiszte.

Reubén törzs számos tagja e döntést sérelmesnek érezte. Dátán és Ábirám a két mihaszna, (valószínűleg ők verekedtek Egyiptomban, és amikor Mózes elválasztani akarta őket, fenyegetőztek, ezért bujdosott el Mózes Midján földjére) E két jómadár és On Pelet fia vettek részt az összeesküvésben. Ez utóbbit azonban bölcs felesége lebeszélte a lázadásról. Korach felesége viszont buzdította férjét a pártütésre.

A példabeszédekben ez áll: bölcs asszony felépíti házát, balga asszony saját kezével rombolja le azt. Korach demagógiával az adórendet bírálta. Ezek szerint Áron mindent elvesz tőlük. Trumát és tizedet, az állatok első ellését, szociális okokból a föld szélét meg kellett hagyni a termőföldön a szegények javára, tehát nem érdemes sem állatot tenyészteni, sem földet művelni. Talán a főpapi titulusra vágyott, mindenesetre zavarta, hogy Mózesé a bírói pálca, ő a népvezér, Áron a vallási méltóság. A Keháti család feje a fiatal Elicáfán lett, e tény okozta sértődöttségét.

Mózes megkísérelte higgadtságra bírni az elégedetlenkedőket, de nem hallgattak rá. Mózes az Örökkévalóra bízta a döntést. Fogjon a lázadók 250 főnyi sereget, serpenyőt és tegyenek rá tüzet, füstölőszert, fogjon Áron is és akinek elfogadja az áldozatát a Teremtő, az az igaz. Mózes felszólított mindenkit, hogy távolodjanak el a lázadók házától, mert nem természetes halállal halnak majd meg. Meg is nyílt a föld és elnyelte Korachot, valamint házanépét, vagyonát és mindenét, ami volt.

De Korach fiai eltávolodtak, nem követték atyjukat a zendülésben, jutalmul nemcsak életben maradtak, hanem gyönyörű, máig elmondott zsoltárokkal gazdagították a liturgiát. Tűz ütött ki a földből és elemésztette a 250 főt, akik a serpenyőt tartották.

A lázadás szelleme nem távozott el a táborból. Vádolták Mózest és Áront, mondván: "ti öltétek meg az Örökkévaló népét". Fellobbant a Mindenható haragja a zúgolódók ellen, kitört a halálvész.

Áron hogy engesztelést szerezzen a népnek, füstölőszert égetett el és a holtak valamint az élők közé állt és ekkor a vész is megállt.

Elpusztult 14 ezer és négyszáz ember. Mivel látszott, a nép előtt még mindig bizonyítani kell Mózes és Áron kiválasztottságát, ezért minden törzs adott egy vesszőt, (Áron is) és arra ráírták a törzs nevét. Áron vesszeje kivirágzott és mandulát érlelt.

Láthatta mindenki, ezzel beigazolódott a lévi törzs kiválasztottsága. I...n felszólította Mózest, hogy a leviták viseljék gondját a Szentélynek. Legyen kiváltva részükről minden ember és állat elsőszülöttje.

A kiváltás egy hónapos kortól öt ezüst sékel. Ez a szokás a mai napig is érvényes. A szertartás neve Pidján hábén. Kiváltása minden elsőszülött fiúgyermeknek 30 napos korában. Akinek valamelyik szülője kohén vagy lévi, mentesül a kiváltástól.

Deutsch Gábor

Jelentése: küldj el magadnak

A cím úgy értelmezhető: ha nektek tetszik, hát küldjetek kémeket Kánaán országába, amely Izrael otthona lesz. Derítsék fel, milyen az ország és az ott lakó nép erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok? Milyenek a városok, a föld kövér vagy sovány. Az ötödik könyvben Mózes nem így mondja el a történetet, hanem a nép kezdeményezte a kémek küldését.

Bár megjegyzi, neki sem volt ellene kifogása. Pedig sejteni lehetett volna, hogy mindaz, amit az Ö…való kiválaszt, nem lehet rossz. Minden törzsből egy férfiúra esett a választás.

Efrájim törzséből Hoseát elnevezte Mózes Jehosuának (Józsuának, jelentése: ő (az Örökkévaló) segíteni fog). Negyven napig tartott a küldetés. Visszatérve magukkal hoztak hatalmas szőlőfürtöt, ketten vitték egy póznán. Valamint gránátalmát és fügét. Mind sokkal nagyobb volt a megszokottnál. Igaz - mondták - az ország tejjel-mézzel folyó Kánaán, gyümölcsei is bizonyítják. De az ott lakó nép erős, óriások a városok, bevehetetlenek.

Káléb csitította a népet, de nem hallgattak rá. Tíz kém szította a hangulatot, sopánkodtak, hogy nem bírnak majd a túlerővel. Mindez áv hó 9-én történt. Sírt a nép egész éjjel. A hangadók követelték, válasszanak vezetőt és menjenek vissza Egyiptomba, a szolgaság házába. Az I…ten így szólt: Ti most ok nélkül zokogtatok, de lesz idő, amikor a fenti dátum a jogos sírás napja lesz. Csak Józsua és Káléb tartottak ki azon véleményük mellett, hogy az ország, melyben jártak, nagyon jó és elfoglalható.

A többség nem hallgatott rájuk, sőt megkövezéssel fenyegette őket. Az Ö...való haragja felkelt a "

kemény nyakú"

nép ellen és elpusztítását helyezte kilátásba. Mózes könyörgött. Elmondta Isten tizenhárom tulajdonságát, ez a tórai rész a bocsánatkérő szlichot imák legismertebb része. A tíz kémet, akik rosszat beszéltek, halálos csapás érte. Az egész népet azon büntetés sújtotta, hogy 40 évig vándoroltak a sivatagban, pedig már ott álltak az Ígéret Földjének kapujában.

Aki 20 évesnél idősebben ette a rabság kenyerét, az nem léphetett be Kánaánba. Kivétel Józsua és Káléb. Mások a pusztában maradtak, mert gyávák és kishitűek voltak. A nép egy vakmerő csoportja a tiltás ellenére be akart törni Kánaánba, fel akartak menni a hegyre, de súlyos vereséget szenvedtek.

Két fontos micváról tájékoztat minket a hetiszakasz. Az egyik "

tésztátok elsejéből kalácsot adjatok adományul"

. A papok ezt megették. A parancs Izrael földjére vonatkozik, mégis bölcseink az asszonyok egyik legfontosabb micvájának tartják.

Ma nem a kohénoknak adják, hanem a fél tojásnyi (közáit) tésztadarabot elkülönítik és elégetik. Ez a mai konyhai viszonyok között elég nehéz, de pékségekben meg lehet oldani.

Minden kortól és helytől függetlenül tórai parancs a rojtok, a cicit hordása. Ezt régen a ruhák négy sarkára varrták, az öltözék változásával ma két formát ismerünk. Az egész nap hordott cidákli (tálit kátán) és az imakendő, amelybe a reggeli imánál beburkolózik minden nős férfi. Esetenként minden 13 életévét betöltött akár nőtlen bócher.

A cicit számértéke 600, hozzászámolunk 8 szálat, 5 csomót, azaz 613.

Tehát emlékeztet kötelességünkre, a parancsolatok megtartására. Égszínkék fonal (töchélet) van előírva, mégis többnyire fehér rojtot hordunk. Mert a chalizon nevű bíborcsiga, amelynek nedvéből készült a megfelelő színű festék, ma nem ismeretes. A cicit parancsa a Sömá imának a zárószakasza. Nem egy zsinagógában a rabbi hangosan recitálja.

Deutsch Gábor