2013. október 02. szerda, 08:03
Wagner Tamás
|
|
|
Gyűlöljék a gyűlöletet!
Tudjuk, hogy felelősek vagyunk a holokausztért – jelentette ki Navracsis Tibor a Tom Lantos Intézet Antiszemitizmus és zsidó élet című konferenciáján a Parlamentben. A miniszterelnök-helyettes nem egyszerűen harcot hirdetett az antiszemitizmus ellen, hanem felsorolta az országban érezhető antiszemita jelenségeket, s emlékeztetett a zsidógyűlölő párt jelenlétére is.
|
| |
| |
|
|
HIRDETÉ
|
Navracsics: Nem engedhetjük meg, hogy az antiszemitizmus Magyarországon megerősödjön
Népszabadság - Móricz Simon
Megrázó történetek, szenvedélyes politikai állásfoglalások és száraz deklarációk váltakoztak a kedden elkezdődött Antiszemitizmus és zsidó élet című konferencián. A tanácskozást a budapesti székhelyű Tom Lantos Intézet rendezte a Parlament felsőházi termében. A konferencia jó alkalom volt, hogy a résztvevők tisztázzák viszonyukat az európai zsidóság nagy részének nácik általi kiirtásához. Jared Lapid, az egykori izraeli miniszterelnök-helyettes, a vajdasági származású Tomi Lapid fia, miután elmondta, miként menekült meg apja és nagyanyja, kijelentette: „statisztikai hibák vagyunk, nem kellett volna megszületnünk”. Ő, ahogy mások is, arra emlékeztették a jelenlévőket, hogy a magyar parlament hozta meg a zsidók kifosztásának törvényeit, majd a magyar kormányok szolgáltatták ki 450 ezer állampolgárukat a náciknak.
Ezt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is megerősítette. „Tudjuk, hogy felelősek vagyunk a holokausztért, nem háríthatjuk át.”
Navracsics a váratlan sportbaleset miatt lábadozó Orbán Viktor helyett beszélt. A miniszterelnök-helyettes nem egyszerűen harcot hirdetett az antiszemitizmus ellen, deklarálva, hogy megvédik a zsidókat, hanem felsorolta az országban érezhető antiszemita jelenségeket, s emlékeztetett a zsidógyűlölő párt jelenlétére is. A politikus beszélt arról, hogy milyen felelőssége van a mindenkori politikának a túlélőkkel és a jövő nemzedékekkel szemben. Ő, ahogy mások is, kitért a 2014-re, a vidéki zsidók elhurcolásának hetvenedik évfordulójára tervezett megemlékezésekre és az akkorra létrehozandó emlékhelyekre. Navracsics fontosnak mondta a jogi megoldások szigorítását a gyűlöletkeltés ellenében. Azt mondta: vannak pártok, politikusok Magyarországon a gyűlölet táborában. „Mi nem vagyunk olyanok!” – erősítette meg.
HIRDETÉS
A Lantos Alapítvány elnöke, Annette Lantos és Bajnai Gordon
Népszabadság - Móricz SimonA konferencia egyik fő motívuma a holokausztról való megemlékezés és a holokauszttagadás elleni harc volt, illetve az újonnan megjelent virulens európai antiszemitizmus. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke videoüzenetben kelt ki ez ellen, mondván: antiszemitának lenni Európa elutasítását jelenti. A résztvevők utaltak rá, hogy a zsidógyűlölet tovább létezik Európában, ahogy a különféle idegengyűlölő, kisebbségellenes indulatok is erősek – különösen a válságévekben. A hangulatot jelzi, hogy a résztvevők állva tapsolták meg Kiriakosz Jerontopulosz görög külügyminiszter-helyettest, aki azzal a hírrel szolgált, hogy az athéni kormány lecsapott a neonáci Arany Hajnal pártra.
Az antiszemitizmus elleni fellépés fontosságát hangoztatta a brit és az amerikai kormány két magas rangú diplomatája is. Kormányaik nem csupán a holokauszt szempontjából vizsgálják ezeket az ügyeket. Ira Foreman amerikai nagykövet arra is rámutatott, hogy a zsidógyűlölet most nem vallási vagy faji érvekkel áll elő, hanem a Izrael-ellenességgel takarózik, túllépve a zsidó állam jogos bírálatán. Kettős mércét alkalmaznak Izrael ellen – állította, s ezt mondta Ilan Mor Izrael budapesti nagykövete is. A nagykövet többször hangsúlyozta, hogy a Közel-Keleten kizárólag Izrael demokrácia, s a demokratikus választással még nem születtek demokratikus társadalmak. Foreman azt mondta, tudják, hogy a Jobbik nem Magyarország. Üdvözölte Orbán korábbi elhatárolódásait, de hozzátette, hogy a gyűlöletbeszédre gyors választ kell adni. Legyen világos, hogy a magyar kormány gyűlöli a gyűlöletet – fogalmazott az amerikai diplomata.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke önkritikusan elemezte a zsidó szervezetek működését. Azt mondta, hogy vége a Mazsihisz monopóliumának, s a „rejtett korporatív érdekképviselet helyett nyílt, proaktív zsidó érdekképviseletre van szükség”. Heisler szólt a zsidó szervezetek összefogásának jelentőségéről. Annak érdekében például, hogy a változó alaptantervben a zsidóság „zsidó szempontból is megjelenhessen”. Azt mondta, erőszakos fellépés kellett ahhoz, hogy a kormány ezzel valóban foglalkozzék.
Heisler azt mondta, hogy sem a Horthy-korszak újraértékelését, sem antiszemita és fasisztabarát írók (Wass Albert, Nyirő József, Tormay Cecil) tantervi ajánlását nem lehet barátságos gesztusként fogadni. Heisler szerint csak a valóságnak megfelelő oktatás, történelemszemlélet veheti elejét az antiszemitizmus továbbélésének és erősödésének. A Mazsihisz elnöke megemlítette, hogy egyik vidéki egyetemünkön a dékán úgy tájékoztatta: a hallgatók 30 százaléka a Jobbik elkötelezett híve.
|
|
Módosítás: ( 2013. október 02. szerda, 08:07 )
2013. július 23. kedd, 09:48
Wagner Tamás
A magyar zsidóság nincsen egyedül
MAZSIHISZ
A Zsidó Világkongresszus elnöke Ronald S. Lauder levélben gratulált Heisler Andrásnak MAZSIHISZ elnökké választása alkalmából.
Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke, Marc Gottlieb, a Zsidó Világkongresszus amerikai részlegének elnöke, valamint Danny Lamm, az ausztrál zsidó hitközségek elnöke támogató levelet is küldött Heisler András és a magyar zsidóság számára. Alábbiakban a levél tartalmát közöljük.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke részére:
A Zsidó Világkongresszus vezetősége és a Zsidó Világkongresszus amerikai részlegének nevében azért írunk Önnek, hogy kifejezzük elkötelezettségünket Ön és a magyarországi zsidóság felé abban a küzdelemben, amelyet a Magyarországon tapasztalható, egyre erősödő antiszemitizmus ellen folytatnak.
Rendkívül fájó, hogy a magyar zsidóságnak nap mint nap szembesülnie kell azzal, hogy zsidó temetőket gyaláznak meg, horogkereszteket festenek a zsinagógák falára, izraeli zászlókat égetnek és hasonló gyalázatos tetteket követnek el.
Kérem, folyamatosan értesítsen minket a zsidóság magyar ágának helyzetéről ezekben a nehéz időkben. Biztosak lehetnek abban, hogy a Zsidó Világkongresszus amerikai részlegén belül minden tőlünk telhetőt megteszünk az Önök jogainak és biztonsága érdekében.
A magyar zsidóság nincsen egyedül.
Tisztelettel:
Ronald S. Lauder, Danny Lamm
www.mazsihisz.hu
2013. április 04. csütörtök, 20:45
Wagner Tamás
Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író 80 éves
1933. április 2-án született Debrecenben, családjával Berettyóújfalun élt. 1944-ben szüleit innen deportálták, ő és nővére budapesti rokonoknál találtak menedéket, s egy svájci védett házban élték túl a vészkorszakot. A zsidóüldözést Berettyóújfalu zsidó lakosságából egyedül a Konrád család élte túl, apja folytatta vaskereskedő üzletét, s magához vette a tágabb család megárvult gyerekeit.
Konrád György 1956-ban végezte el az ELTE magyartanári szakát. Mivel a forradalom alatt egyetemi nemzetőr volt, diplomájának megszerzése után évekig nem kapott állást, csak 1959-ben tudott a VII. kerületi tanácsnál ifjúságvédelmi felügyelőként elhelyezkedni. Munkája során naponta volt tanúja a reménytelen helyzetben vergődő emberek nyomorúságának. Tapasztalatait A látogató című első regényében szociográfiai pontossággal, távolságtartásra törekedve, de a szenvedést átérezve és átélve írta le, műve az 1969-es könyvhét legnagyobb sikere lett.
Ezután könyvszerkesztőként, városszociológusként dolgozott, több tanulmányt publikált Szelényi Iván szociológussal közösen. Második regénye, A városalapító kiadását 1973-ban politikai okokból elutasították, a mű csak négy évvel később, erősen megcsonkítva láthatott napvilágot (a teljes kiadás 1992-ben jutott el az olvasókhoz). Konrád, aki ügyészi figyelmeztetésben részesült és állását elvesztette, 1974 nyarán Szelényivel megírta Az értelmiség útja az osztályhatalomig című történetfilozófiai esszét. A kéziratot a hatóság lefoglalta, a szerzők ellen államellenes izgatás címén eljárás indult - Szelényi a zaklatások elől kivándorolt, Konrád a belső emigrációt választotta.
Idehaza 1988-ig csaknem folyamatosan publikációs tilalom alatt állt, újabb regényei - A cinkos, az Agenda-trilógia első része, a Kerti mulatság - csak külföldön jelenhettek meg. A Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD) művészprogramjának ösztöndíjával egy évet Berlinben, majd még egyet amerikai kiadójának ösztöndíja révén az Egyesült Államokban, illetve Párizsban töltött, ahol felesége élt két gyermekükkel.
Konrád a nyolcvanas évek végére a külföldi közvélemény előtt a kortárs magyar széppróza egyik legismertebb képviselőjévé vált, így a hatalom nem tudta eldönteni, hazaengedjék-e vagy a határokon kívül rekesszék. Az író részt vett a demokratikus ellenzék tevékenységében, 1988-ban a Szabad Demokraták Szövetségének egyik alapító tagja, 1991-ben a Demokratikus Charta egyik kezdeményezője, 1993-tól szóvivője volt. 1990 után főként esszéket írt, 1994-ben jelent meg az Agenda-sorozat második része Kőóra címmel, majd 1998-ban a Hagyaték, a trilógia harmadik kötete.
2001-ben látott napvilágot önéletrajzi regénye, az Elutazás és hazatérés, amelyben a család háború alatti sorsát, saját vallomása szerint az életbemaradás gyermekkori kalandját írta meg. Az önéletrajz második része 2003-ban jelent meg Fenn a hegyen napfogyatkozáskor címmel. 2005-ben Kakasok bánata címmel látott napvilágot életregénye egy képzelt alakról, a szerző harmadik személyben tárgyalt, de önálló életre kelő hasonmásáról. Esszékötetei: Az autonómia kísértése, Antipolitika, Ölni vagy nem ölni, Az újjászületés melankóliája, Várakozás, Áramló leltár, A közép tágulása, Az író és a város, Csodafigurák - Arcképek, Inga, Harangjáték, és legutóbb 2010-ben a Zsidóságról.
Az író 1990-1993 között a Nemzetközi Pen Club elnöke volt. 1984-ben megkapta a Herder-díjat, 1991-ben a német könyvszakma Békedíját. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapítója, 1997-től 2003-ig a Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémia (AdK) első külföldi elnöke volt, e tisztségében sokat tett Európa keleti és nyugati felének szellemi közelítéséért, a közép-kelet-európai és ezen belül a magyar írók és művészek bemutatásáért. Konrád György 1990-ben a Kossuth-díjat, 1996-ban a Francia Becsületrend tiszti fokozatát, 2001-ben a Károly-díjat, az egyik legkiemelkedőbb európai elismerést vehette át, és megkapta a Német Szövetségi Köztársaság Nagy Érdemkeresztjét is. 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével (polgári tagozat) tüntették ki, s ugyanebben az évben lett szülővárosa, Berettyóújfalu, 2004-ben pedig Budapest díszpolgára. 2007-ben Franz Werfel emberi jogi díjjal tüntették ki.
Forrás: www.mazsihisz.hu
2013. március 07. csütörtök, 18:43
Wagner Tamás
Schöner Alfréd
A 110 éve született Dr. Benoschofsky Imre főrabbi emléke
Újlakon 1888-ban készült el az a neogót stílusú téglaépület, amely a mai Frankel Leó út 49. szám alatt található. E templom a magyarországi zsinagóga művészet ékszerdoboza. Nyugati homlokzatát két falpillér három részre tagolja. A bérház ölelte épület két szélső kapuzatán a nők számára fenntartott karzatra, a középső portálon át, amely a nyugati homlokzat falsíkja előtt helyezkedik el, a zsinagóga belső terébe juthatunk.1 A főhomlokzat középső tengelyének ritmikusan ismétlődő eleme a hatszögű Dávid- csillag.
Bővebben...
|
|
Hírek/Események 
