Ma napja van
Címlap Hírek/Események Hírek

Hírek

E-mail Nyomtatás PDF

A német megszállásra emlékező emlékmű helyett a társadalmi megbékélés előmozdítására lenne szükség


A Magyar Kormány 2013. december 31-én határozatban utasította Budapest Belváros Lipótváros Önkormányzatát a Szabadság téren felállítandó, Magyarország német megszállására emlékező emlékmű felállítására.



Mivel ez az időpont a Magyar Kormány által indítványozott Holokauszt Emlékév első napjaival esik egybe, a kezdeményezést fájó és szomorú üzenetnek tekintjük. A felállítandó emlékműről született döntés módja és gyorsasága a hazai és a nemzetközi zsidó közösségen belül egyaránt kétségeket és komoly aggodalmat kelt.

Tisztában vagyunk az ügy szimbolikus fontosságával, ezért már az Emlékév elején fontosnak tarjuk rögzíteni: csak és kizárólag olyan Emlékévet tartunk elfogadhatónak, amely tényleges és érdemi lehetőséget biztosít a nyílt és termékeny társadalmi vitára. Olyanra, amelynek során a magyar zsidó közösség tragédiájával kapcsolatos megemlékezésekről nem gyors, hanem érdemi döntések – ez esetben történészi, művészi, szakmai és közéleti vita – nyomán határoznak.

Több ezer éves hagyományunk alapján hiszünk a vita és a közösségi döntések erejében. Valljuk, hogy mindig azok a döntések bizonyulnak helyesnek, melyek széleskörű vita után, különböző álláspontok figyelembevételével születnek meg.

A MAZSIHISZ ezért felszólítja a felelős döntéshozókat: a gyors emlékműállítás helyett a társadalmi megbékélés előmozdítását helyezzék előtérbe. Úgy gondoljuk, emlékműállításnak nem a társadalmi párbeszéd kezdeténél, hanem annak lezárásakor lehet helye.

 
E-mail Nyomtatás PDF

Még nincs társadalmi konszenzus a Józsefvárosi holokauszt-emlékhely ideológiai tartalmát illetően

2013-12-15 19:28:30

MAZSIHISZ


A Józsefvárosi-pályaudvar elhagyott épületébe tervezett Holokauszt gyermekáldozatainak emlékhely ideológiai tartalmát illetően nem érzékelhető társadalmi konszenzus – márpedig erre nagy szükség lenne – fogalmazott Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke csütörtökön az Országházban, a Magyar Holokauszt – 2014 Emlékbizottság idei utolsó ülésén.


j__zsefv__ros_p__lyaudvar_1.jpg

A bizottság elnöke, Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár köszöntőjében elmondta, hogy az L. Simon László elnökletével működő Civil Alap Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 elnevezésű támogatási program keretében az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága összesen 1,8 milliárd forint támogatást szavazott meg 377 pályázatnak.

L. Simon László arról tájékoztatott, hogy folyóiratok, tematikus kiadványok megjelentetésére, előadások, szakmai konferenciák, kiállítások, megemlékezések rendezésére érkeztek pályázatok, továbbá zsidó temetők és zsinagógák felújítására is. Tizenkilenc pályázat kifejezetten a magyarországi cigányság tragédiájával foglalkozik.

Az alábbiakban Heisler Andrásnak, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének hozzászólását olvashatják: „A Magyar Holokauszt 2014 – Emlékbizottság tagjainak beszámolóiból kirajzolódott a kép: Magyarországon a társadalom majd’ egésze foglalkozik a holokauszt történelmével, programokat, megemlékezéseket kezdeményez a hetvenedik évforduló kapcsán.

A programok között nem lehet és nem is szabad prioritást felállítani, hiszen szinte az összes kezdeményezés komoly és értékes, és minden tervezett program fontos lehet az adott régióban, országos szinten vagy a határon túl. Mégis, a sok megvalósuló program egyike kiemelkedik az összes közül: ez a Józsefvárosi-pályaudvar elhagyott épületébe tervezett Holokauszt gyermekáldozatainak emlékhelye. Ez a legnagyobb és alighanem a legkritikusabb helyzetben lévő program. Legkritikusabb, mert mindnyájunk előtt világos: a terv mögött nem érzékelhető társadalmi konszenzus – márpedig erre nagy szükség lenne.

A Mazsihisz, mint a legjelentősebb zsidó érdekképviseleti szervezet, szeretne és egyben képes is a megvalósulandó emlékhely társadalmi elfogadottságában segíteni. Egy, a Mazsihisz által delegált testület elő tudná segíteni a történelmi hitelesség biztosítását. Készséggel együttműködünk a megvalósulandó Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhely megalkotásában résztvevő döntéshozókkal, felelősökkel. Hajlandóak vagyunk a kompromisszumokra – de csakis a valós történelem bemutatásának céljával, és csak annak keretei között. Jó példa volt a Civil Alap elbírálásában a zsidó szervezetek és a kormány együttműködése: az egymás értékeinek és ismereteinek figyelembe vételével megvalósult javaslat mindenki számára vállalható lett.

Csalódottak vagyunk, hogy a Parlamenti Emlékbizottság mai ülésén Schmidt Mária főigazgató asszony nem tudott megjelenni. Megértjük ugyan Lázár államtitkár úr érveit, de csalódottak vagyunk azért is, mert a Józsefvárosi pályaudvaron megvalósuló holokauszt-emlékhely ideológiai tartalmát illetően nem tudunk ma párbeszédet folytatni. A hitelesség biztosítása végett kérjük ezért, hogy január elején, a lehető legkorábban – e Parlamenti Emlékbizottság munkájának keretében – legyen lehetőség a Józsefvárosi projekt tárgyalására. Egyben tisztelettel kérjük a Miniszterelnökséget vezető Államtitkár urat, hogy a maga józanságával és az ügy iránti vitathatatlan elkötelezettségével segítsen a nem megkerülhető konszenzus kialakításában” – zárta le hozzászólását a Mazsihisz elnöke.

Az Emlékbizottság idei utolsó ülésén mások mellett részt vett Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár ; több zsidó szervezet vezetője. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke; Feldmájer Péter, a Mazsihisz alelnöke; Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója; L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke; az Emlékbizottság munkájában résztvevő minisztériumok munkatársai valamint az Egyesült Államok, Izrael, Németország és Ausztria és Svédország budapesti nagykövetei.

 

Módosítás: ( 2013. december 16. hétfő, 21:17 )
 
E-mail Nyomtatás PDF

Hoffer Ármin néhai rabbiról neveztek el teret Veszprémben

2013-11-30 15:55:55

A veszprémi közgyűlés 2013. november 28-án új közterületi elnevezésekről döntött. Ennek keretében

a volt zsinagóga mögötti útszakaszt, amely a mostani Bástya áruház és a Budapesti út közé esik,

Hoffer Árminról, a Veszprémben 1902-1928 években működött tudós rabbijáról nevezték el.

Hoffer Ármin 1928 és 1941 között a Csáky utcai zsinagóga rabbija volt.

hoffer__rmin_veszpr__m.jpg

Nagyon örülünk, hogy Hoffer Ármin személyén keresztül a zsidó vallás és annak – ma már csak kihűlt – helyei

szerepet kapnak Veszprém szellemi értékei között.

Ezzel az idősebb korából való fényképpel szeretnénk tisztelegni Dr. Hoffer Ármin – a nyugalmazott országos

főrabbi, Dr. Schweitzer József anyai nagyapja – emléke előtt.


(A fénykép a Schweitzer család tulajdona)


Forrás: www.mazsihisz.hu


Módosítás: ( 2013. december 01. vasárnap, 20:49 )
 
E-mail Nyomtatás PDF

Külföldi vélemények szerint a budapesti Rabbiképző Intézet könyvtárában olyan dokumentumok várnak felfedezésre, amelyek átírhatják a közép-európai zsidóságról alkotott eddigi ismereteket.

Mérnök ember, saját mérnöki irodával, akit mindig érdekeltek a múlt kulturális értékei, különösen az Osztrák-Magyar Monarchia időszakából. Nagy János Ádám ennek az érdeklődésének köszönhetően jutott el az I. Ferenc József által alapított Országos Rabbiképző könyvtárában fellelt és felfedezésre váró, a zsidó újító mozgalom, a magyarországi neológia indulása óta felhalmozódott értékekig. Ezekről kérdeztük Nagy János Ádámot.

- „Nanotechnológia gyakorlati felhasználásai és az alkalmazott matematika" - ez a cégének a fő profilja, ami elég távol áll egy egyetem könyvtárának feltérképezésétől...

- Az iratrendezés is a profilunkba tartozik, számtalan intézmény hatalmas mennyiségű iratát dolgoztuk már fel a magunk által kidolgozott módszer alapján. Az egyik munkatársnőm a barátaitól hallott arról, hogy az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemnek van egy, a háborútól és az azt követő korszak vallásellenes megnyilvánulásai által megviselt könyvtára, amelynek állománya nem teljesen ismert, többnyire feldolgozatlan. Felkerestem az egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert hebraistát, Komoróczy Géza professzor urat, aki megerősítette, hogy tényleg hatalmas érték rejtőzhet az intézmény könyvtárában. Az egyetem rektori tanácsának beleegyezése után kaptunk engedélyt Schöner Alfréd rektor úrtól arra, hogy felmérjük a könyvtár anyagát.

- Hogy lehetett első körben megállapítani, hogy egy körülbelül kétszázezres gyűjteményről van szó?

- Ahogy az erdőmérnök kimegy az erdőbe és „köböz", nekem is van egy saját módszerem arra, hogyan lehet kezdésnél felmérni a mennyiséget, maximum 3-4 százalék eltéréssel. A könyvtárban talált anyag a maga nemében óriási. Némi összehasonlításul: a melki apátság gyűjteménye 150 darabos és a rendezését nagyjából befejezték, míg a pannonhalmi apátság majdnem négyszázezres állományán tudomásom szerint még mind a mai napig dolgoznak.

- Hogyan halmozódhatott fel ez a kétszázezres gyűjtemény?

- Induláskor minden egyetem alapját a könyvtár jelenti, s amikor I. Ferenc József engedélye után, 1877-ben megalapították az Országos Rabbiképző Intézetet, egy Páduából megvásárolt gyűjtemény tette le az alapokat. Ezután még több jelentős gyűjtemény gyarapította az állományt. Az Intézet rövid időn belül a zsidóság kiemelkedő, meghatározó intézményévé vált a térségben. Magánszemélyek adományai, vásárlások, a holokauszt után a megszűnt hitközségek és elnéptelenedett zsidó iskolák könyvtárai tovább gazdagították a gyűjteményt.

- Az Osztrák-Magyar - Monarchia idején kialakult neológia, azaz zsidó újító mozgalom alapjai Németországból indultak ki.

- A német reformkísérletek kezdeményezői rendkívüli tudású, felvilágosodott emberek voltak, az ortodox zsidó vallástól eltérő életmóddal és világlátással. A könyvtárban megtalálható az 1780-as években indult, első európai, héber nyelvű, tudományos folyóirat példányai, s ezek csodálatos dokumentumai annak, hogy zsidó gondolkodók hogyan kezdtek nyitni a fizika és biológia világa felé, s nem ragadtak le csak a saját vallásuk tanulmányozásánál. A neológia első magyarországi vezéralakja a csehországi születésű, német anyanyelvű magyar rabbi, Lőw Lipót volt. Ő prédikált először magyarul a zsinagógában és adott ki magyar nyelvű zsidó prédikációgyűjteményt. Egyik fia, Lőw Immánuel pedig nem csak elismert neológ rabbi volt Szegeden, hanem világszerte ismert kiváló tudós is. A Rabbiképző Intézet és a Dohány utcai zsinagóga is a neológia jegyében jött létre, mint ahogyan a fasori evangélikus gimnáziumba járt, később Nobel-díjassá vált zsidó diákok szülei is a neológia követői voltak.

- Kik veselkedtek már neki a hatalmas gyűjtemény feldolgozásának?

- A gyűjtemény feltárása során négy, kiváló szakértelmet bizonyító rendezés elindulásának a nyomára bukkantunk, amelyek azonban mind elakadtak. Visszatekintve törvényszerűnek tartom, mert a felméréskor kiszámoltam: a klasszikus könyvtárosi rendezési módszerrel a feldolgozást 60 évnyi, napi 8 órás könyvtárosi munkával lehetett volna befejezni. Vagyis reálisan 6 könyvtáros 10 éven át tartó munkája volna szükséges a teljes katalógus előállításához. Ez olyan óriási munka és költség, amelyre a háború után folyamatosan szűkös anyagi viszonyok között életben maradni próbáló intézménynek nem sem embere, sem pénze. Mi is csak ezért mertünk erre a hatalmas munkára vállalkozni, mert az iratkezelési gyakorlatban bevált módszerünkkel harmad akkora munkabefektetéssel tudjuk az anyagot feldolgozni. A gyűjtemény gazdáinak elévülhetetlen érdeme, hogy a lehetőségeikhez képest megvédték a gyűjteményt. Fizikai védelemmel látták el a könyvtárat, a fertőzések megelőzésére klimatizálták a helyiségeket, és ládákba kerültek régebben egymásra tornyozott könyvek. A könyvtár jelentőségéről vannak ismeretek, de katalogizálásra van szükség a teljes anyag felmérésére. Komoróczy Géza professzor úr és az egyetem véleménye szerint is, ha ez megtörténik, és kereshetővé válnak a művek, akkor a világ tíz, de inkább az öt legértékesebb zsidó tárgyú könyvtárának egyike lesz a budapesti egyetem könyvtára.

- Melyek számítanak most a legnagyobb zsidó könyvtáraknak?

- Az izraeli Nemzeti Könyvtár, az amerikai Zsidó Történelmi Múzeum, és Oxfordban is van egy komoly jiddisgyűjtemény, PRINCETON University, Yeshiva University, Mendel Gottesman Library JTS Library, Petersburg Jewish University, Koelner Bibliotek. Ez azonban meglehetősen szubjektív felsorolás.

- Hogy lehet, hogy idehaza alig tudnak arról, hogy mire leltek, de külföldről már komoly egyetemek figyelik a munkát?

- Miután tavaly augusztusban elvégeztük az első felméréseket és láttuk, hogy mekkora munkáról lesz szó, a világ számos olyan zsidó szervezetét megkerestük, akikről feltételeztük, hogy fontos lehet számukra az ügy, és anyagilag támogatni tudnák a könyvtár rendbetételét. Magánembereknél, alapítványoknál, kutatóknál, üzletembereknél kopogtattunk, sajnos eddig minden eredmény nélkül. Közben állandó levelezés alakult ki köztünk és a Harvard igazgatónője, az oxfordi Hebraisztika Tanszék, vezető könyvtárosok és hebraisták között, és mind úgy vélik, hogy komoly ismeretanyagok fognak előkerülni. A Berkeley egyik doktorandusza éppen itt kutatott, amikor már itt dolgoztunk. Néhány hétig látta, milyen értékek kerülnek elő, és véleménye szerint az addig látottak is átrajzolhatják a közép-európai zsidóságról alkotott eddigi ismereteket. Itthon a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is maximálisan támogatja a szándékunkat.

- Az eddig feldolgozott százötvenezer periodika, a köztük talált levelek és jegyzetek rendezése során milyen érdekességekre bukkantak?

- Logisztikailag a folyóiratok rendszerezésével volt célszerű elkezdeni a rendbetételt. Nem volt olyan nap, hogy ne került volna elő legalább egy doktori disszertációra alkalmas téma, vagy a magyar hebraistákat is meglepő új dokumentum. Lőw Immánuel, Singer Leo, Falk Miksa és Treffort Ágoston egymással folytatott levelezése. Szép Ernő által írt magánlevél, korai lapokban megjelent írás az Exodusról, kéziratok a korai zsidó kolonizációról, tudományos értékű jegyzetek rabbiktól, és olyan újságok, amelyeknek a léte módosít több, ma általánosan elfogadott tudományos tézist a zsidó asszimilációról, a jiddis nyelv használatáról, vagy a cionista szövetség tagjairól és kiterjedtségéről. Több olyan anyagot találtunk, ami eddigi ismereteink szerint az izraeli Nemzeti Könyvtárban sincs meg. Idén ünnepeljük az elismert tudós, Scheiber Sándor születésének 100. évfordulóját. Az 1947-ben, „Zsidó tudományos tennivalók Magyarországon" című kiadványban megjelent cikkében a magyar zsidó folyóiratok teljes bibliográfiájának elkészítését is a teendők közé sorolta. Az eddigi munkánk egybevág azzal, amit ő megálmodott.

- Mikor derült ki, hogy mégis lesz támogatója a projektnek?

- Augusztus 28-án, a cégem szempontjából az utolsó pillanatokban. Az elmúlt fél évben ugyanis sok millió forintot költöttem a cég pénzéből a könyvtárban dolgozó munkatársaim fizetésére és az egyéb kiadásokra. Kezdtünk ellehetetlenülni. Április óta itthon kerestem támogatókat minden szinten, de a gratulációknál és a jókívánságoknál nemigen jutottam messzebbre. Egyedül Kardi Judit elnök asszony és a Magyarországi Cionista Szövetség értette meg, hogy miről van szó, és támogatta a projektet. Egy jószándékú önkormányzati tisztviselő a Miniszterelnökséghez irányított. A Miniszterelnökség felfigyelt a projektre, és azóta folyamatosan figyelemmel kíséri a munkánkat. Komoly segítő kormányzati szándékot tapasztalunk, és első lépésként a munka folytatását a napokban aláírt támogatási szerződés keretében anyagilag is támogatják.

- Kívülálló, privát emberként fogott hozzá a könyvtár feltérképezéséhez. Mi hajtotta?

- Egyrészt, mert magánemberként mindig is érdekelt az Osztrák-Magyar-Monarchia története, és lenyűgözött az a hatalmas fejlődés, ami a Kiegyezés és az I. világháború között történt a jogi és a kulturális alapok létrehozásával. Az Országos Rabbiképző Intézet létrejötte és a neológia kiteljesedése is ennek a kornak a része, az akkori páratlan fejlődés egyik alappillére. Másrészt, mert tudom, hogy mi mindent kell még tenni. Megmenteni az egyetem dísztermében a faliszekrényekben lévő gót betűs gyűjteményt, ami azért van veszélyben, mert valamikor nem jutott pénz a tároló szekrények hátlapjára, és a fal nedvesedése veszélyezteti a könyveket. Folyamatos ellenőrzésekkel pontosítani kell az eddig létrejött adatbázisokat. Folytatni kell a gyűjteményben rendkívüli értéket képviselő aprónyomtatványok leválasztását, rögzítését, állagvédelmét. Végül nagyon várom, hogy nekiállhassunk végre a könyvek katalogizálásának azután, hogy további, a héber nyelvet jól ismerő munkatársakat választunk ki. Harmadrészt azért, mert ma már talán mindenki számára világos, hogy az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem könyvtára azon kívül, hogy felbecsülhetetlen értékű zsidó, és mint ilyen felbecsülhetetlen nemzeti értékünk, különös jelentőségű nemzetközi kultúrkincs. Arra vár, hogy megteremtsük a lehetőségét annak, hogy előbb először is a hazai tudományos élet számára, majd a világ kutatói számára is megismerhetők és elérhetőek legyenek a benne lévő értékek.

Módosítás: ( 2013. november 17. vasárnap, 13:06 )
 
E-mail Nyomtatás PDF

Ferenc pápa: az antiszemitizmust el kell távolítani az emberek életéből

2013-10-12 17:47:28

Az antiszemitizmus veszélyeiről és az ezzel szembeni fellépésről beszélt Ferenc pápa pénteken, amikor Riccardo Di Segni római főrabbit és a római zsidó közösség delegációját fogadta a római zsidók deportálásának 70. évfordulóján.


ferencp__pa_Riccardo_Di_Segni.jpg
Ferenc pápa és Ricardo Di Segni


Az olasz főváros zsidó közösségének tagjai előtt mondott beszédében az egyházfő kijelentette: egy keresztény nem lehet antiszemita.

"Már többször mondtam, de szeretem megismételni: keresztényeknek és zsidóknak közösek a gyökereik. Az antiszemita keresztény ellentmondás" – fogalmazott Ferenc pápa. Hozzátette, hogy az antiszemitizmust ki kell zárni az emberek szívéből és mindennapi életéből. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a figyelemnek sohasem szabad lankadnia az antiszemitizmus és a rasszizmus veszélyével szemben, nehogy ezek "bármilyen indok vagy igazolás leple alatt" megerősödjenek.

Az egyházfő a római zsidók 1943. októberében történt deportálásának hetvenedik évfordulóján a Vatikánban fogadta a római főrabbit és az olasz főváros zsidó közösségének képviselőit.

Amikor a múltra emlékezünk, meg kell érteni a történtek jelentését "jelenünkért és egy olyan jövő építése érdekében, melyben a Soá kimondhatatlan borzalma nem ismétlődhet meg!" – mondta Ferenc pápa. Felidézte, hogy XII. Pius pápa ösztönzésére számos egyházi intézmény megnyitotta kapuit a "zsidók testvéri befogadására". Hozzátette, ennél is több keresztény "névtelen hősként kisebb-nagyobb segítséget nyújtott" a menekülő zsidóknak.

A pápával való találkozó után Riccardo Di Segni úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy a zsidó-keresztény párbeszéden "még dolgozni kell a kritikus pontok megoldásának érdekében a kölcsönös bizalom jegyében". Bejelentette, hogy meghívta Ferenc pápát a római zsinagógába, ahova II. János Pál pápa 1986-ban, XVI. Benedek 2010-ben látogatott el. (MTI)

Forrás: www.mazsihisz.hu

 

 
3. oldal / 16