2014. február 10. hétfő, 15:02
Wagner Tamás
Mazsihisz közgyűlés – régen volt ilyen egységes a magyar zsidó közösség
2014-02-09 19:45:42
MAZSIHISZ
A Mazsihisz 76 igen és 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadott közgyűlési határozatában megállapítja: a Magyar Holokauszt Emlékév kapcsán kialakult vitában a kormány oldaláról nem történt érdemi előrelépés, az elmúlt években negatív irányba fordult emlékezetpolitikai gyakorlat nem változott.
Fotó: Bielik István/Népszava
A megismert tervek nem veszik figyelembe a holokausztborzalmaitól szenvedettek érveit és érzékenységét. Jelen körülmények között a Mazsihisz távol tartja magát a Kormány „Holokauszt 2014” emlékprogramjától.
A közgyűlés kéri Magyarország Miniszterelnökét, állítsa le a Szabadság térre tervezett Német megszállási emlékmű felállítását, mert annak szimbolikája jelentős mértékben hozzájárul a nemzeti felelősség elhárításához, a szobor körül kialakult konfliktus pedig károkat okoz hazánk nemzetközi megítélésének.
A közgyűlés kéri Magyarország Miniszterelnökét, állítsa le a józsefvárosi projektet (Sorsok Háza), mert történelemfelfogása a mai napig ismeretlen a Mazsihisz szakemberei számára, a projekt vezetője pedig érdemben nem működik együtt a Mazsihisszel.
Közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt a Mazsihisz alkalmatlannak tartja a ”Veritas” élére kinevezett Szakály Sándort az Intézet vezetésére, ezért kéri felmentését.
A Mazsihisz akkor tud részt venni a „Holokauszt 2014” kormányprogram folyamatában és abban az esetben fogja felhasználni a Civil Pályázati alaptól elnyert támogatásokat, ha a Magyar Kormány a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán jelen határozatunk figyelembevételével változtat.
Szükséges hangsúlyozni, hogy a zsidó hitközségek, mint minden évben 2014-ben is megtartja saját mártír megemlékezéseiket, amelyekre a Mazsihisz várja zsidó és nem zsidó barátait.
A Mazsihisz politikai pártoktól független, határozatát országunk, Magyarország jövője melletti elkötelezettséggel fogalmazta meg.
A közgyűlést megnyitó Heisler András Mazsihisz-elnök a zárt ajtók mögött zajlott érdemi tárgyalást megelőzően felolvasta Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi levelét.
Ronald S. Lauder a magyar kormány és a Mazsihisz képviselőivel történt nemrégiben zajlott tárgyalásaira utalva levelében arról tájékoztatott, hogy a Zsidó Világkongresszus "teljes mértékben támogatja a magyar zsidó közösség álláspontját a holokauszt-megemlékezésekkel kapcsolatos vitákban".
Reményét fejezte ki, hogy "a vitás ügyek megoldhatók a Mazsihisz és a magyar kormány között, nemcsak azért, hogy ezek az ügyek ne jelenjenek meg a választási kampányban, hanem azért is, mert úgy gondoljuk, zsidóként nem tudjuk elfogadni, hogy a második világháború alatt történteket a pártok elhomályosítsák".
Hangsúlyozta: "a Zsidó Világkongresszus a Mazsihisz bármely döntését támogatja a fenti ügyben" és "továbbra is szorosan együttműködünk a magyarországi zsidóság érdekében".
Schweitzer József levelében azt írta a közgyűlésnek, hogy "elfogadhatatlan minden olyan érvelés, amely a hazai zsidóság 20. század első felében bekövetkezett tragédiájáért viselt felelősség dolgában nem fogalmaz egyértelműen. Súlyos döntés meghozatala vár a közgyűlésre", amit úgy kell meghozni, "hogy azt a Tóra szellemében egyenes gerinccel vállalhassuk, mártírjaink emléke, hittestvéreink és a zsidó történelem előtt".
Rámutatott: "az emlékév méltósága azt kívánja, hogy az utóbbi hónapok polémiái lezáruljanak és a továbbiakban kikerüljenek a napi politikából és közbeszédből".
Kardos Péter főrabbi a tanácskozás előtti nyitóimájában úgy fogalmazott: "a bölcsességetekre apellálok (...), amikor többségeteket az indokolt indulat hozott el ide, s a kérdés eldöntése: velük vagy nélkülük. (...) A magyar zsidóság újkori történelmében egyedülálló helyzetbe kerültetek, mert ma nemcsak a magyar zsidóság jelenét, de a jövőjét is meghatározó óráknak cselekvő részesei vagytok".
A napirend elfogadása előtt három idős holokauszt-túlélő kapott szót, akik személyes megéléseik alapján idézték fel a holokauszt idején átélt emlékeiket és mindhárman kiemelték a magyar csendőrök és az akkori adminisztráció kegyetlenségeit. Dr. Langermann István azt mondta – senki ne reménykedjen abban, hogy a kormány változtat az álláspontján. Ha akarták volna, eddig is megtehették volna. Lebovits Imre azt javaslata –, hogy központi holokauszt-emlékművet kellene állítani a Klauzál térre. Végül Benedek István Gábor szólt. Mindhárom hozzászólás végső konklúziója: nem hátrálhatunk tovább.
Ezután megkezdődött a napirend szerinti vita, amelynek elején Heisler András ismertette a MAZSIHISZ és a BZSH reggel megtartott együttes vezetőségi ülésén egy ellenszavazattal és egy tartózkodás ellenében elfogadott határozati javaslatot.
A közgyűlésen felszólalók kivétel nélkül támogatták a javaslatot. Kunos Péter a „felkéri” helyett az erősebb „elvárja” szót javasolta, a küldöttek rövid vita után a „kéri” mellett döntöttek. Szó volt még arról, hogy a határozat vonatkozik-e/vonatkozzék-e az egyes hitközségekre, de erre egyértelmű „nem” volt a válasz. A most elfogadott döntés csak a Mazsihiszre vonatkozik; az egyes hitközségek önállóak, maguk döntenek – szögezte le válaszában Heisler András. Senki sem születik rasszistának, antiszemitának, ez az iskolai nevelés és a szocializáció során alakul ki – emelte ki felszólalásban kis Henriett, a Scheiber Sándor iskola tanárnője. Schwezoff Dávid javaslatára az alábbi kiegészítés került be a határozatba: Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a zsidó hitközségek, mint minden évben 2014-ben is megtartják saját mártír megemlékezéseiket, amelyekre a Mazsihisz várja zsidó és nem zsidó barátait. A felszólalók közül Márkus Sándor. a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke, Róna László, a Kaposvári Zsidó Hitközség elnöke valamint Erdélyi Miklós, a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség küldötte egyetértve a határozati javaslattal a helyszínen közölték, hogy szintén nem veszik igénybe a Civil Alaptól elnyert támogatást.
A közgyűlés Radnóti Zoltán rabbi záró imájával zárult – A mai nap fontos döntéseket hoztunk, a zsidó közösség régen volt ilyen egységes. Ám ez csak egy lépés a Mazsihisz életében, amelyet még ezernyi követi, fontosak és értékesek – a közösségünkért és a hagyományainkért – fogalmazott a rabbi. Adja az Örökkévaló, hogy az a belső indíttatás, amit a zsidó nép a lelkében hordoz, mibennünk és a vezetőkben váljék teljessé, hogy közösségeinket tudjuk még szebbé és tartalmasabbá tenni a saját történelmünk tiszteletével és múltunk és közösségünk iránti alázattal – zárta sorait Radnóti Zoltán rabbi.
***
Heisler András, a Mazsihisz elnöke a szervezet rendkívüli közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az elfogadott határozattal lehetőséget adtak a kormánynak a reagálásra, a dokumentumot pedig úgy fogalmazták meg, hogy a kormány "viszonylag nagy szabadságfokkal tudjon javaslatot tenni", emiatt bíznak abban, hogy a kormány a konfliktusokat megszünteti.
A határozatban – amelyet Heisler András felolvasott a sajtó képviselőinek – arra kérték Magyarország miniszterelnökét, állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, állítsa le a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet és "közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt" váltsa le a Veritas kutatóintézet éléről Szakály Sándort.
Heisler András kérdésre válaszolva elmondta: a Mazsihisz évente országszerte 53 helyen emlékezik meg a holokauszt mártírjairól, ezt az idén is megteszik, erre a költségvetésükben megvan a fedezet. Ha nem veszik igénybe a Civil Pályázati Alap támogatásait, akkor az ezen felüli oktatási, illetve megemlékező programjaik egy része elmaradhat. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a hazai és a nemzetközi zsidóságtól forrásokat kapnak a kieső összegek pótlására.
Közölte: az a 6 milliárd forint, amelyet a kormány a Sorsok Házára szán, "nem a zsidóság pénze", ahogy az a 300 millió forint sem, amelyet szintén a kormány fordítana a tervezett német megszállási emlékműre. Ezenkívül a másfél milliárd forintos civil alap forrásaira lehet pályázni a holokauszt-emlékévhez kapcsolódóan, ebből a keretből a Mazsihiszhez tartozó zsidó szervezetek 150 millió forintot nyertek el, de sokan közülük már visszautasították a számukra megítélt összeget - tette hozzá.
A Mazsihisz elnöke megjegyezte: mivel demokratikusan működik a szervezetük, össze kellett hívniuk a rendkívüli vezetőségi ülést, majd ugyanígy összehívták a rendkívüli közgyűlést, amely meghozta a határozatot. Ha ezt egy kedvező kormányzati válasz nyomán meg akarják változtatni, akkor ehhez szintén kell a közgyűlés beleegyezése, s azt "örömmel" hívják össze.
Kiemelte, hogy a többi zsidó szervezet, a civilek és az értelmiség ezekben a kérdésekben "soha nem látott módon (...) beállt a Mazsihisz mögé", és olyan mértékben mutat egységet a hazai zsidóság, amilyen a második világháború óta nem volt tapasztalható. Még a Mazsihisszel korábban számos alkalommal konfrontálódott Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség is a német megszállási emlékmű ellen nyilatkozott.
Heisler András reményét fejezte ki, hogy "nem a végénél tartanak ennek az ügynek, hanem egy folyamaton mennek keresztül". Utalt arra, hogy első levelüket a "gondjaikkal" tavaly október 16-án írták meg Schmidt Máriának, aki a Sorsok Háza projektjének a vezetője, december 16-án pedig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak is levelet írtak – közben volt néhány tárgyalásuk –, de válaszokat eddig még nem kaptak.
Mazsihisz elnöke elmondta: a helyi hitközségek szabadon eldönthetik, hogy elfogadják-e a Civil Pályázati Alapból kapott pénzt. A helyzet komolyságát érzékeltetve azt mondta: "nem szokása a zsidó közösségnek, hogy elnyert pályázati pénzekről lemondjon, az, hogy ilyen tömegesen ezt most megteszik, az azt jelenti, hogy itt valami komoly, valós probléma van, amivel kell foglalkozni". Hozzátette: ha nem kapnak érdemi választ, a vasárnapi határozatuk véglegessé válik.
***
Módosítás: ( 2014. február 10. hétfő, 15:05 )
|
2014. január 02. csütörtök, 18:44
Wagner Tamás
A német megszállásra emlékező emlékmű helyett a társadalmi megbékélés előmozdítására lenne szükség
A Magyar Kormány 2013. december 31-én határozatban utasította Budapest Belváros Lipótváros Önkormányzatát a Szabadság téren felállítandó, Magyarország német megszállására emlékező emlékmű felállítására.
Mivel ez az időpont a Magyar Kormány által indítványozott Holokauszt Emlékév első napjaival esik egybe, a kezdeményezést fájó és szomorú üzenetnek tekintjük. A felállítandó emlékműről született döntés módja és gyorsasága a hazai és a nemzetközi zsidó közösségen belül egyaránt kétségeket és komoly aggodalmat kelt.
Tisztában vagyunk az ügy szimbolikus fontosságával, ezért már az Emlékév elején fontosnak tarjuk rögzíteni: csak és kizárólag olyan Emlékévet tartunk elfogadhatónak, amely tényleges és érdemi lehetőséget biztosít a nyílt és termékeny társadalmi vitára. Olyanra, amelynek során a magyar zsidó közösség tragédiájával kapcsolatos megemlékezésekről nem gyors, hanem érdemi döntések – ez esetben történészi, művészi, szakmai és közéleti vita – nyomán határoznak.
Több ezer éves hagyományunk alapján hiszünk a vita és a közösségi döntések erejében. Valljuk, hogy mindig azok a döntések bizonyulnak helyesnek, melyek széleskörű vita után, különböző álláspontok figyelembevételével születnek meg.
A MAZSIHISZ ezért felszólítja a felelős döntéshozókat: a gyors emlékműállítás helyett a társadalmi megbékélés előmozdítását helyezzék előtérbe. Úgy gondoljuk, emlékműállításnak nem a társadalmi párbeszéd kezdeténél, hanem annak lezárásakor lehet helye.
2013. december 16. hétfő, 21:11
Wagner Tamás
Még nincs társadalmi konszenzus a Józsefvárosi holokauszt-emlékhely ideológiai tartalmát illetően
2013-12-15 19:28:30
MAZSIHISZ
A Józsefvárosi-pályaudvar elhagyott épületébe tervezett Holokauszt gyermekáldozatainak emlékhely ideológiai tartalmát illetően nem érzékelhető társadalmi konszenzus – márpedig erre nagy szükség lenne – fogalmazott Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke csütörtökön az Országházban, a Magyar Holokauszt – 2014 Emlékbizottság idei utolsó ülésén.
A bizottság elnöke, Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár köszöntőjében elmondta, hogy az L. Simon László elnökletével működő Civil Alap Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 elnevezésű támogatási program keretében az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága összesen 1,8 milliárd forint támogatást szavazott meg 377 pályázatnak.
L. Simon László arról tájékoztatott, hogy folyóiratok, tematikus kiadványok megjelentetésére, előadások, szakmai konferenciák, kiállítások, megemlékezések rendezésére érkeztek pályázatok, továbbá zsidó temetők és zsinagógák felújítására is. Tizenkilenc pályázat kifejezetten a magyarországi cigányság tragédiájával foglalkozik.
Az alábbiakban Heisler Andrásnak, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének hozzászólását olvashatják: „A Magyar Holokauszt 2014 – Emlékbizottság tagjainak beszámolóiból kirajzolódott a kép: Magyarországon a társadalom majd’ egésze foglalkozik a holokauszt történelmével, programokat, megemlékezéseket kezdeményez a hetvenedik évforduló kapcsán.
A programok között nem lehet és nem is szabad prioritást felállítani, hiszen szinte az összes kezdeményezés komoly és értékes, és minden tervezett program fontos lehet az adott régióban, országos szinten vagy a határon túl. Mégis, a sok megvalósuló program egyike kiemelkedik az összes közül: ez a Józsefvárosi-pályaudvar elhagyott épületébe tervezett Holokauszt gyermekáldozatainak emlékhelye. Ez a legnagyobb és alighanem a legkritikusabb helyzetben lévő program. Legkritikusabb, mert mindnyájunk előtt világos: a terv mögött nem érzékelhető társadalmi konszenzus – márpedig erre nagy szükség lenne.
A Mazsihisz, mint a legjelentősebb zsidó érdekképviseleti szervezet, szeretne és egyben képes is a megvalósulandó emlékhely társadalmi elfogadottságában segíteni. Egy, a Mazsihisz által delegált testület elő tudná segíteni a történelmi hitelesség biztosítását. Készséggel együttműködünk a megvalósulandó Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhely megalkotásában résztvevő döntéshozókkal, felelősökkel. Hajlandóak vagyunk a kompromisszumokra – de csakis a valós történelem bemutatásának céljával, és csak annak keretei között. Jó példa volt a Civil Alap elbírálásában a zsidó szervezetek és a kormány együttműködése: az egymás értékeinek és ismereteinek figyelembe vételével megvalósult javaslat mindenki számára vállalható lett.
Csalódottak vagyunk, hogy a Parlamenti Emlékbizottság mai ülésén Schmidt Mária főigazgató asszony nem tudott megjelenni. Megértjük ugyan Lázár államtitkár úr érveit, de csalódottak vagyunk azért is, mert a Józsefvárosi pályaudvaron megvalósuló holokauszt-emlékhely ideológiai tartalmát illetően nem tudunk ma párbeszédet folytatni. A hitelesség biztosítása végett kérjük ezért, hogy január elején, a lehető legkorábban – e Parlamenti Emlékbizottság munkájának keretében – legyen lehetőség a Józsefvárosi projekt tárgyalására. Egyben tisztelettel kérjük a Miniszterelnökséget vezető Államtitkár urat, hogy a maga józanságával és az ügy iránti vitathatatlan elkötelezettségével segítsen a nem megkerülhető konszenzus kialakításában” – zárta le hozzászólását a Mazsihisz elnöke.
Az Emlékbizottság idei utolsó ülésén mások mellett részt vett Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár ; több zsidó szervezet vezetője. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke; Feldmájer Péter, a Mazsihisz alelnöke; Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója; L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke; az Emlékbizottság munkájában résztvevő minisztériumok munkatársai valamint az Egyesült Államok, Izrael, Németország és Ausztria és Svédország budapesti nagykövetei.
Módosítás: ( 2013. december 16. hétfő, 21:17 )
2013. december 01. vasárnap, 20:44
Wagner Tamás
Hoffer Ármin néhai rabbiról neveztek el teret Veszprémben
2013-11-30 15:55:55
A veszprémi közgyűlés 2013. november 28-án új közterületi elnevezésekről döntött. Ennek keretében
a volt zsinagóga mögötti útszakaszt, amely a mostani Bástya áruház és a Budapesti út közé esik,
Hoffer Árminról, a Veszprémben 1902-1928 években működött tudós rabbijáról nevezték el.
Hoffer Ármin 1928 és 1941 között a Csáky utcai zsinagóga rabbija volt.
Nagyon örülünk, hogy Hoffer Ármin személyén keresztül a zsidó vallás és annak – ma már csak kihűlt – helyei
szerepet kapnak Veszprém szellemi értékei között.
Ezzel az idősebb korából való fényképpel szeretnénk tisztelegni Dr. Hoffer Ármin – a nyugalmazott országos
főrabbi, Dr. Schweitzer József anyai nagyapja – emléke előtt.
(A fénykép a Schweitzer család tulajdona)
Forrás: www.mazsihisz.hu
Módosítás: ( 2013. december 01. vasárnap, 20:49 )
2013. november 17. vasárnap, 13:02
Wagner Tamás
Külföldi vélemények szerint a budapesti Rabbiképző Intézet könyvtárában olyan dokumentumok várnak felfedezésre, amelyek átírhatják a közép-európai zsidóságról alkotott eddigi ismereteket.
Mérnök ember, saját mérnöki irodával, akit mindig érdekeltek a múlt kulturális értékei, különösen az Osztrák-Magyar Monarchia időszakából. Nagy János Ádám ennek az érdeklődésének köszönhetően jutott el az I. Ferenc József által alapított Országos Rabbiképző könyvtárában fellelt és felfedezésre váró, a zsidó újító mozgalom, a magyarországi neológia indulása óta felhalmozódott értékekig. Ezekről kérdeztük Nagy János Ádámot.
- „Nanotechnológia gyakorlati felhasználásai és az alkalmazott matematika" - ez a cégének a fő profilja, ami elég távol áll egy egyetem könyvtárának feltérképezésétől...
- Az iratrendezés is a profilunkba tartozik, számtalan intézmény hatalmas mennyiségű iratát dolgoztuk már fel a magunk által kidolgozott módszer alapján. Az egyik munkatársnőm a barátaitól hallott arról, hogy az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemnek van egy, a háborútól és az azt követő korszak vallásellenes megnyilvánulásai által megviselt könyvtára, amelynek állománya nem teljesen ismert, többnyire feldolgozatlan. Felkerestem az egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert hebraistát, Komoróczy Géza professzor urat, aki megerősítette, hogy tényleg hatalmas érték rejtőzhet az intézmény könyvtárában. Az egyetem rektori tanácsának beleegyezése után kaptunk engedélyt Schöner Alfréd rektor úrtól arra, hogy felmérjük a könyvtár anyagát.
- Hogy lehetett első körben megállapítani, hogy egy körülbelül kétszázezres gyűjteményről van szó?
- Ahogy az erdőmérnök kimegy az erdőbe és „köböz", nekem is van egy saját módszerem arra, hogyan lehet kezdésnél felmérni a mennyiséget, maximum 3-4 százalék eltéréssel. A könyvtárban talált anyag a maga nemében óriási. Némi összehasonlításul: a melki apátság gyűjteménye 150 darabos és a rendezését nagyjából befejezték, míg a pannonhalmi apátság majdnem négyszázezres állományán tudomásom szerint még mind a mai napig dolgoznak.
- Hogyan halmozódhatott fel ez a kétszázezres gyűjtemény?
- Induláskor minden egyetem alapját a könyvtár jelenti, s amikor I. Ferenc József engedélye után, 1877-ben megalapították az Országos Rabbiképző Intézetet, egy Páduából megvásárolt gyűjtemény tette le az alapokat. Ezután még több jelentős gyűjtemény gyarapította az állományt. Az Intézet rövid időn belül a zsidóság kiemelkedő, meghatározó intézményévé vált a térségben. Magánszemélyek adományai, vásárlások, a holokauszt után a megszűnt hitközségek és elnéptelenedett zsidó iskolák könyvtárai tovább gazdagították a gyűjteményt.
- Az Osztrák-Magyar - Monarchia idején kialakult neológia, azaz zsidó újító mozgalom alapjai Németországból indultak ki.
- A német reformkísérletek kezdeményezői rendkívüli tudású, felvilágosodott emberek voltak, az ortodox zsidó vallástól eltérő életmóddal és világlátással. A könyvtárban megtalálható az 1780-as években indult, első európai, héber nyelvű, tudományos folyóirat példányai, s ezek csodálatos dokumentumai annak, hogy zsidó gondolkodók hogyan kezdtek nyitni a fizika és biológia világa felé, s nem ragadtak le csak a saját vallásuk tanulmányozásánál. A neológia első magyarországi vezéralakja a csehországi születésű, német anyanyelvű magyar rabbi, Lőw Lipót volt. Ő prédikált először magyarul a zsinagógában és adott ki magyar nyelvű zsidó prédikációgyűjteményt. Egyik fia, Lőw Immánuel pedig nem csak elismert neológ rabbi volt Szegeden, hanem világszerte ismert kiváló tudós is. A Rabbiképző Intézet és a Dohány utcai zsinagóga is a neológia jegyében jött létre, mint ahogyan a fasori evangélikus gimnáziumba járt, később Nobel-díjassá vált zsidó diákok szülei is a neológia követői voltak.
- Kik veselkedtek már neki a hatalmas gyűjtemény feldolgozásának?
- A gyűjtemény feltárása során négy, kiváló szakértelmet bizonyító rendezés elindulásának a nyomára bukkantunk, amelyek azonban mind elakadtak. Visszatekintve törvényszerűnek tartom, mert a felméréskor kiszámoltam: a klasszikus könyvtárosi rendezési módszerrel a feldolgozást 60 évnyi, napi 8 órás könyvtárosi munkával lehetett volna befejezni. Vagyis reálisan 6 könyvtáros 10 éven át tartó munkája volna szükséges a teljes katalógus előállításához. Ez olyan óriási munka és költség, amelyre a háború után folyamatosan szűkös anyagi viszonyok között életben maradni próbáló intézménynek nem sem embere, sem pénze. Mi is csak ezért mertünk erre a hatalmas munkára vállalkozni, mert az iratkezelési gyakorlatban bevált módszerünkkel harmad akkora munkabefektetéssel tudjuk az anyagot feldolgozni. A gyűjtemény gazdáinak elévülhetetlen érdeme, hogy a lehetőségeikhez képest megvédték a gyűjteményt. Fizikai védelemmel látták el a könyvtárat, a fertőzések megelőzésére klimatizálták a helyiségeket, és ládákba kerültek régebben egymásra tornyozott könyvek. A könyvtár jelentőségéről vannak ismeretek, de katalogizálásra van szükség a teljes anyag felmérésére. Komoróczy Géza professzor úr és az egyetem véleménye szerint is, ha ez megtörténik, és kereshetővé válnak a művek, akkor a világ tíz, de inkább az öt legértékesebb zsidó tárgyú könyvtárának egyike lesz a budapesti egyetem könyvtára.
- Melyek számítanak most a legnagyobb zsidó könyvtáraknak?
- Az izraeli Nemzeti Könyvtár, az amerikai Zsidó Történelmi Múzeum, és Oxfordban is van egy komoly jiddisgyűjtemény, PRINCETON University, Yeshiva University, Mendel Gottesman Library JTS Library, Petersburg Jewish University, Koelner Bibliotek. Ez azonban meglehetősen szubjektív felsorolás.
- Hogy lehet, hogy idehaza alig tudnak arról, hogy mire leltek, de külföldről már komoly egyetemek figyelik a munkát?
- Miután tavaly augusztusban elvégeztük az első felméréseket és láttuk, hogy mekkora munkáról lesz szó, a világ számos olyan zsidó szervezetét megkerestük, akikről feltételeztük, hogy fontos lehet számukra az ügy, és anyagilag támogatni tudnák a könyvtár rendbetételét. Magánembereknél, alapítványoknál, kutatóknál, üzletembereknél kopogtattunk, sajnos eddig minden eredmény nélkül. Közben állandó levelezés alakult ki köztünk és a Harvard igazgatónője, az oxfordi Hebraisztika Tanszék, vezető könyvtárosok és hebraisták között, és mind úgy vélik, hogy komoly ismeretanyagok fognak előkerülni. A Berkeley egyik doktorandusza éppen itt kutatott, amikor már itt dolgoztunk. Néhány hétig látta, milyen értékek kerülnek elő, és véleménye szerint az addig látottak is átrajzolhatják a közép-európai zsidóságról alkotott eddigi ismereteket. Itthon a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is maximálisan támogatja a szándékunkat.
- Az eddig feldolgozott százötvenezer periodika, a köztük talált levelek és jegyzetek rendezése során milyen érdekességekre bukkantak?
- Logisztikailag a folyóiratok rendszerezésével volt célszerű elkezdeni a rendbetételt. Nem volt olyan nap, hogy ne került volna elő legalább egy doktori disszertációra alkalmas téma, vagy a magyar hebraistákat is meglepő új dokumentum. Lőw Immánuel, Singer Leo, Falk Miksa és Treffort Ágoston egymással folytatott levelezése. Szép Ernő által írt magánlevél, korai lapokban megjelent írás az Exodusról, kéziratok a korai zsidó kolonizációról, tudományos értékű jegyzetek rabbiktól, és olyan újságok, amelyeknek a léte módosít több, ma általánosan elfogadott tudományos tézist a zsidó asszimilációról, a jiddis nyelv használatáról, vagy a cionista szövetség tagjairól és kiterjedtségéről. Több olyan anyagot találtunk, ami eddigi ismereteink szerint az izraeli Nemzeti Könyvtárban sincs meg. Idén ünnepeljük az elismert tudós, Scheiber Sándor születésének 100. évfordulóját. Az 1947-ben, „Zsidó tudományos tennivalók Magyarországon" című kiadványban megjelent cikkében a magyar zsidó folyóiratok teljes bibliográfiájának elkészítését is a teendők közé sorolta. Az eddigi munkánk egybevág azzal, amit ő megálmodott.
- Mikor derült ki, hogy mégis lesz támogatója a projektnek?
- Augusztus 28-án, a cégem szempontjából az utolsó pillanatokban. Az elmúlt fél évben ugyanis sok millió forintot költöttem a cég pénzéből a könyvtárban dolgozó munkatársaim fizetésére és az egyéb kiadásokra. Kezdtünk ellehetetlenülni. Április óta itthon kerestem támogatókat minden szinten, de a gratulációknál és a jókívánságoknál nemigen jutottam messzebbre. Egyedül Kardi Judit elnök asszony és a Magyarországi Cionista Szövetség értette meg, hogy miről van szó, és támogatta a projektet. Egy jószándékú önkormányzati tisztviselő a Miniszterelnökséghez irányított. A Miniszterelnökség felfigyelt a projektre, és azóta folyamatosan figyelemmel kíséri a munkánkat. Komoly segítő kormányzati szándékot tapasztalunk, és első lépésként a munka folytatását a napokban aláírt támogatási szerződés keretében anyagilag is támogatják.
- Kívülálló, privát emberként fogott hozzá a könyvtár feltérképezéséhez. Mi hajtotta?
- Egyrészt, mert magánemberként mindig is érdekelt az Osztrák-Magyar-Monarchia története, és lenyűgözött az a hatalmas fejlődés, ami a Kiegyezés és az I. világháború között történt a jogi és a kulturális alapok létrehozásával. Az Országos Rabbiképző Intézet létrejötte és a neológia kiteljesedése is ennek a kornak a része, az akkori páratlan fejlődés egyik alappillére. Másrészt, mert tudom, hogy mi mindent kell még tenni. Megmenteni az egyetem dísztermében a faliszekrényekben lévő gót betűs gyűjteményt, ami azért van veszélyben, mert valamikor nem jutott pénz a tároló szekrények hátlapjára, és a fal nedvesedése veszélyezteti a könyveket. Folyamatos ellenőrzésekkel pontosítani kell az eddig létrejött adatbázisokat. Folytatni kell a gyűjteményben rendkívüli értéket képviselő aprónyomtatványok leválasztását, rögzítését, állagvédelmét. Végül nagyon várom, hogy nekiállhassunk végre a könyvek katalogizálásának azután, hogy további, a héber nyelvet jól ismerő munkatársakat választunk ki. Harmadrészt azért, mert ma már talán mindenki számára világos, hogy az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem könyvtára azon kívül, hogy felbecsülhetetlen értékű zsidó, és mint ilyen felbecsülhetetlen nemzeti értékünk, különös jelentőségű nemzetközi kultúrkincs. Arra vár, hogy megteremtsük a lehetőségét annak, hogy előbb először is a hazai tudományos élet számára, majd a világ kutatói számára is megismerhetők és elérhetőek legyenek a benne lévő értékek.
Módosítás: ( 2013. november 17. vasárnap, 13:06 )
|
|
Hírek/Események 
