Navracsics: Nem engedhetjük meg, hogy az antiszemitizmus Magyarországon megerősödjön

Népszabadság - Móricz Simon

Megrázó történetek, szenvedélyes politikai állásfoglalások és száraz deklarációk váltakoztak a kedden elkezdődött Antiszemitizmus és zsidó élet című konferencián. A tanácskozást a budapesti székhelyű Tom Lantos Intézet rendezte a Parlament felsőházi termében. A konferencia jó alkalom volt, hogy a résztvevők tisztázzák viszonyukat az európai zsidóság nagy részének nácik általi kiirtásához. Jared Lapid, az egykori izraeli miniszterelnök-helyettes, a vajdasági származású Tomi Lapid fia, miután elmondta, miként menekült meg apja és nagyanyja, kijelentette: „statisztikai hibák vagyunk, nem kellett volna megszületnünk”. Ő, ahogy mások is, arra emlékeztették a jelenlévőket, hogy a magyar parlament hozta meg a zsidók kifosztásának törvényeit, majd a magyar kormányok szolgáltatták ki 450 ezer állampolgárukat a náciknak.

Ezt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is megerősítette. „Tudjuk, hogy felelősek vagyunk a holo­kausztért, nem háríthatjuk át.”

Navracsics a váratlan sportbaleset miatt lábadozó Orbán Viktor helyett beszélt. A miniszterelnök-helyettes nem egyszerűen harcot hirdetett az antiszemitizmus ellen, deklarálva, hogy megvédik a zsidókat, hanem felsorolta az országban érezhető antiszemita jelenségeket, s emlékeztetett a zsidógyűlölő párt jelenlétére is. A politikus beszélt arról, hogy milyen felelőssége van a mindenkori politikának a túlélőkkel és a jövő nemzedékekkel szemben. Ő, ahogy mások is, kitért a 2014-re, a vidéki zsidók elhurcolásának hetvenedik évfordulójára tervezett megemlékezésekre és az akkorra létrehozandó emlékhelyekre. Navracsics fontosnak mondta a jogi megoldások szigorítását a gyűlöletkeltés ellenében. Azt mondta: vannak pártok, politikusok Magyarországon a gyűlölet táborában. „Mi nem vagyunk olyanok!” – erősítette meg.

A Lantos Alapítvány elnöke, Annette Lantos és Bajnai Gordon
Népszabadság - Móricz SimonA konferencia egyik fő motívuma a holokausztról való megemlékezés és a holokauszttagadás elleni harc volt, illetve az újonnan megjelent virulens európai antiszemitizmus. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke videoüzenetben kelt ki ez ellen, mondván: antiszemitának lenni ­Európa elutasítását jelenti. A résztvevők utaltak rá, hogy a zsidógyűlölet tovább létezik Európában, ahogy a különféle idegengyűlölő, kisebbségellenes indulatok is erősek – különösen a válságévekben. A hangulatot jelzi, hogy a résztvevők állva tapsolták meg Kiriakosz Jerontopulosz görög külügyminiszter-helyettest, aki azzal a hírrel szolgált, hogy az athéni kormány lecsapott a neonáci Arany Hajnal pártra.

Az antiszemitizmus elleni fellépés fontosságát hangoztatta a brit és az amerikai kormány két magas rangú diplomatája is. Kormányaik nem csupán a holokauszt szempontjából vizsgálják ezeket az ügyeket. Ira Foreman amerikai nagykövet arra is rámutatott, hogy a zsidógyűlölet most nem val­lási vagy faji érvekkel áll elő, hanem a Izrael-ellenességgel takarózik, túl­lépve a zsidó állam jogos bírálatán. Kettős mércét alkalmaznak Izrael ellen – állította, s ezt mondta Ilan Mor Izrael budapesti nagykövete is. A nagykövet többször hangsúlyozta, hogy a Közel-Keleten kizárólag Izrael demokrácia, s a demokratikus választással még nem születtek demokratikus társadalmak. Foreman azt mondta, tudják, hogy a Jobbik nem Magyarország. Üdvözölte Orbán korábbi elhatárolódásait, de hozzátette, hogy a gyűlöletbeszédre gyors választ kell adni. Legyen világos, hogy a magyar kormány gyűlöli a gyűlöletet – fogalmazott az amerikai diplomata.

Heisler András, a Mazsihisz ­elnöke önkritikusan elemezte a zsidó szervezetek működését. Azt mondta, hogy vége a Mazsihisz monopóliumának, s a „rejtett korporatív érdekképviselet helyett nyílt, proaktív zsidó érdekképviseletre van szükség”. Heisler szólt a zsidó szervezetek összefogásának jelentőségéről. Annak érdekében például, hogy a változó alaptantervben a zsidóság „zsidó szempontból is megjelenhessen”. Azt mondta, erőszakos fellépés kellett ahhoz, hogy a kormány ezzel valóban foglalkozzék.

Heisler azt mondta, hogy sem a Horthy-korszak újraértékelését, sem antiszemita és fasisztabarát írók (Wass Albert, Nyirő József, Tormay Cecil) tantervi ajánlását nem lehet barátságos gesztusként fogadni. Heisler szerint csak a valóságnak megfelelő oktatás, történelemszemlélet veheti elejét az antiszemitizmus továbbélésének és erősödésének. A Mazsihisz elnöke megemlítette, hogy egyik vidéki egyetemünkön a dékán úgy tájékoztatta: a hallgatók 30 százaléka a Jobbik elkötelezett híve.