Demonstráció a nácizmus ellen a Kossuth téren Népszabadság - M. Schmidt JánosA borús-ködös időben már jóval a kezdés előtt sokan várakoztak a Kossuth téren, a tömeg aztán délután háromra több tízezresre nőtt. Ehhez mérhető demonstrációt nagyon rég tartottak Magyarországon a náciveszély ellen.
A helységnevek alapján az ország minden pontjáról jöttek: Szombathelyről és Nyíregyházáról, Vácról és Kecskemétről, Egerből és Sopronból. Ott volt az amerikai, az izraeli és a svéd nagykövet is.
„Soha többé fasizmust!”, „Jogállamot!”, A Jobbik hazaáruló” – hirdették a transzparensek. Az egyik fotón Horthy és Hitler ült egymás mellett, alatta ez volt a felirat: „Együtt tették tönkre az országot”. A színpad környékén kórusban követelték, hogy „Jobbik, takarodj!” A tüntetők nemzeti színű zászlókat lengettek, a Kossuth tér piros-fehér-zöldbe öltözött.
A rend kedvéért az előzmények: Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő parlamenti felszólalásában nemzetbiztonsági kockázatként jelölte meg a zsidó származást, és az érintettek felmérését sürgette. Utóbb arra próbált hivatkozni, hogy pontatlanul fogalmazott, és (durva Izrael-ellenes kirohanások körítésében) elnézést kért. De ettől még pártja hivatalos álláspontja érdemben nem változott. A Jobbik szerint nem szabad megengedni, hogy magyar-izraeli kettős állampolgár a kormányzat vagy a parlament tagja legyen.
Gyöngyösi botrányos felszólalására Németh Zsolt külügyi államtitkár lagymatagon válaszolt. Beletelt fél napba, mire felébredt a politikai közélet. Sorra tiltakozott a kormány, a köztársasági elnök hivatala, a házelnök, a Fidesz és a parlamenti demokratikus ellenzék, több nagykövetség és nemzetközi fórum, sok egyházi és civil szervezet. A hír bejárta a világsajtót. A házbiztosság rendkívüli ülést tartott. A parlamentben Ujhelyi István, az Országgyűlés szocialista alelnöke – több baloldali képviselőhöz hasonlóan – felháborodása jeléül kitűzte a sárga csillagot. Ugyanígy tett a Kossuth térre szervezett flashmob (villámcsődület) résztvevőinek többsége is. Debrecenben katolikus és református püspökök ítélték el a jobbikos felszólalást.
Tömegtüntetés a nácizmus ellen Népszabadság - M. Schmidt JánosA most vasárnapi tömegtüntetést a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány hirdette meg. A kezdeményezéshez a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) és a Hit Gyülekezete mellett több tucat szervezet csatlakozott: jogvédőktől kezdve romákon át nyugdíjasokig. Időközben kiderült, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnök (Együtt 2014) és Mesterházy Attila MSZP-s pártelnökön kívül Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, V. kerületi polgármester is felszólal a rendezvényen.
Az egyik jobbikos politikus által szervezett ellentüntetést végül lefújták (ennek ellenére egy csoport neonáci megjelent a tér közelében, de a rendőrség elkülönítette őket) de a párt nem hazudtolta meg magát: a Jobbik közleményben tudatta, hogy az adventet sértő „provokációnak” tartja a tüntetést és az így létrejött „cionista nagykoalíciót”.
A Kossuth téren a politikusok közül elsőként Rogán Antal lépett színpadra. A tömeg egyik része tapssal, másik része azonban füttyel és pfújolással fogadta.
Nem akarunk rasszista megnyilvánulásokkal együtt élni, nem fogadhatjuk el, hogy semmibe vegyék ártatlan milliók szenvedését és halálát – mondta a fideszes frakcióvezető, aki szerint eljött a kiállás ideje. Ugyanígy elfogadhatatlan, hogy Magyarország bármely állampolgárát listázással fenyegessenek, csak azért, mert más felekezetű vagy nemzetiségű. „Táblát akasztunk a gyűlölet nyakába”, rajta a szöveg: ezt már nem engedjük.
Még mindig vannak olyanok, akik semmiből nem tanultak – jegyezte meg Rogán Antal. Végezetül hangsúlyozta: Magyarország megvédi polgárait.
Bajnai Gordon – akit vastapssal köszöntöttek a demonstrálók – azzal kezdte, nincs szükség hosszú beszédre ahhoz, hogy elmondjuk, miért vagyunk itt: békében akarunk élni. Olyan országot akarunk – tette hozzá –, ahol a félelem nélküli élet mindenki számára alanyi jog.
A volt miniszterelnök szerint egy normálisan működő országban nem lenne szenzáció, hogy különböző pártállású politikusok közösen lépnek fel a szélsőjobbal szemben. Nemcsak az a demokrata, aki nem fél, hanem az, aki nem kelt félelmet senkiben. Most egy pillanatra úgy működik az ország – mondta –, ahogy mindig működnie kellene.
Bajnai Gordon megemlékezett azokról az áldozatokról, akiket néhány éve pusztán roma származásik miatt gyilkoltak meg. Akkor nem voltak hatalmas tömegtüntetések. Nem borultunk nemzeti gyászba. Hiba volt, és Magyarország többet nem követhet el ilyen hibát. Nincs többé ártatlan zsidózás vagy cigányozás – folytatta. Nekünk a holokauszt nemzeti tragédiánk. Tudván, hogy nemcsak az áldozatok, hanem a gyilkosok is honfitársaink voltak.
Gyöngyösi Márton parlamenti felszólalását a volt kormányfő a Jobbik és a szélsőjobb leleplező beszédének minősítette. „Nemzetbiztonsági kockázatot éppen az jelent, aki össze akar írni minket” – hangsúlyozta. Bajnai Gordon szerint méltatlan a demokratikus jobboldalt szembeállítani az antifasizmussal, a baloldalt a nemzeti érzéssel. A nácikkal szemben mindenkinek össze kell fognia, de még a hatalomért sem szabad összefogni a nácikkal. „Magyarok vagyunk, megvédjük egymást, és nem félünk” – jelentette ki.
Piros-fehér-zöld zászlóerdő és transzparensek Népszabadság - M. Schmidt JánosMesterházy Attila MSZP-s pártelnök feleségével és gyerekeivel érkezett. Jelentőséget tulajdonított annak, hogy éppen advent első vasárnapján tartják a tüntetést, és elmesélte: a keresztény szokásoknak megfelelően családi körben ő is gyertyát gyújtott.
A szocialista politikus, sajnos, megerősítve látta azt a nyilatkozatát, amit nemrégiben egy olasz baloldali lapnak adott: „fasiszta sodródás” van Magyarországon. Hisz Gyöngyösi Márton parlamenti kijelentése „színtiszta fasiszta beszéd”. A pártelnök szerint utoljára a vészkorszak idején emlegettek olyasmit az Országgyűlésben, hogy a zsidók nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, és listázni kell.
Megüzenjük a fasisztáknak: elég volt! – mondta Mesterházy. A fasizmus egy életveszélyes vírus, amely gyilkolja a magyar társadalmat, a Jobbik pedig a vírusgazda. Van azonban ellenszer: mi, mindannyian. A pártelnök reményei szerint a Kossuth téri tömegtüntetés az „újfasiszták elleni közös harc megújulásának a kezdete”.
Mesterházy Attila üdvözölte, hogy Rogán Antal is beszédet mondott a demonstráción, de – állapította meg – a felelőssége ezzel még nem ért véget. Bejelentette, hogy pártja támogatja a Demokratikus Koalíció javaslatát: karanténba kell zárni a Jobbikot. A fideszes kétharmad nélkül ez nem fog menni.
Végül a szocialista pártelnök követelte, hogy hétfőn, a parlamenti ülés kezdetén Orbán Viktor miniszterelnök a „saját hangján”is határozottan ítélje el a Jobbikot.
A Gyöngyösi-ügy folyományaként Novák Elődnek a napokban sikerült köznevetség tárgyává tennie magát. A Jobbik alelnöke levelet küldött a parlamenti képviselőknek, hogy nyilatkozzanak kettős állampolgárságukról. Az LMP-s Ertsey Katalin erre közölte, hogy nem csupán izraeli, hanem (a valóságban nem létező) piréz állampolgársággal is rendelkezik, a magyar állampolgárságát pedig vásárolta. Novák komolyan vette, és lemondásra szólította fel…
A Fidesz meghívása a tüntetésre óriási vitát kavart a demokraták körében. Sokan, sokszor leírták és elmondták már, hogy a náci-nyilas nézetekkel szemben Magyarországon is össze kellene fognia a jobb- és baloldalnak. Ez mindenképpen a Fidesz jelenléte mellett szólt. Az ellentábor viszont azzal érvelt, hogy a jogállamot alapjaiban romboló kormányzó pártnak, amely – például antiszemita szerzők dicsőítésével – rendre gesztusokat tesz a szélsőjobboldalnak, pillanatnyilag nincs helye a demokraták között.
Megosztotta az embereket Rogán Antal személye is. Egyfelől Rogán többször részt vett (fel is szólalt) a holokauszt áldozataira emlékező Élet menetén, és egyértelműen elhatárolódott Gyöngyösi kijelentésétől. Másrészt az általa vezetett önkormányzat a közelmúltban készségesen segédkezett abban, hogy az Országház mellől – a Jobbik elvárásainak eleget téve, a baloldal tiltakozása ellenére – viharos sebességgel eltávolítsák Károlyi Mihály szobrát.
Nem mindenki felejtette el azt sem, hogy 2006-ban Rogán polgármester-jelöltként elfogadta a szélsőjobb támogatását, megállapodást kötött a Jobbikkal. Bár akkoriban a Jobbikot kevésbé jellemezte a rasszizmus (még a Magyar Gárda sem létezett), a párt irányultsága nem volt kérdéses: pár hónappal korábban, az országgyűlési választásokon Csurka István MIÉP-jével szövetségben indult.
A Facebook közösségi oldalon – igaz, nem túl népes – csoportok alakultak Rogán részvétele ellen. Voltak, akik arra biztatták a tüntetőket, dobálják meg tojással a szónokot, a mérsékeltebbek azt javasolták, hogy a demonstrálók ne tapsolják meg a fideszes politikust, fordítsanak hátat neki. Mások bejelentették, hogy Rogán miatt el se mennek el, és bojkottra hívtak fel.
A Gyurcsány Ferenchez kötődő mozgalom, a Magyar Demokratikus Charta ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, „Rogán megjelenésének csak akkor lenne létjogosultsága, ha azért jönne oda, hogy bejelentse: pártja új fejezetet akar nyitni a szélsőjobboldalhoz való viszonyában, felveszi a harcot az antiszemitizmussal, mindenféle kirekesztéssel, s ebben az értelemben a tüntetést kezdeményező demokratikus erőkkel vállal közösséget”.
A Népszabadságnak adott interjújában Rogán Antal elmondta, hogy a Fidesz részéről a demonstráció szervezői őt keresték meg, és „természetesen” egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel is. „Amikor valaki nyíltan megtámadja zsidó honfitársainkat a parlamentben, akkor félre kell tenni a megosztottságot, félre kell tenni a jogos vitákat a politikai oldalak között. Ilyenkor közösen kell megszólalni” – nyilatkozta.
|