Zájin Ádár emlékünnepség a Hegedűsben - 5774

Ádár hónap 7. napján, Mózes születésének és halálának napján megemlékeztünk az elmúlt esztendő során

elhunyt hittestvéreinkről. Az ebből az alkalomból rendezett halvacsorát izraeli barátaink támogatták.

Könyvbemutató

Bemutatták dr. Schőner Alfréd legújabb, Izrael kapuinak őrzője című könyvét a Magyar Zsidó Múzeumban 2014. január 13-án. Az esemény egybeesett

a professzor-főrabbi rabbiavatásának 40. évfordulójával. A könyvbemutatón megjelent dr Feldmájer Péter és Tordai Péter, a Mazsihisz

alelnökei, valamint Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója. Eljöttek az Országos Zsidó Egyetem oktatói, a főrabbi barátai, hívei.

A szó elszáll. A rabbik nehéz helyzetben vannak, készülnek egész héten a drosére, beszédekre, amely a Szentíráson alapszik, de követelmény, hogy legyen aktuális, érthető, ugyanakkor magvas gondolatokkal teli. Elmondják tíz, húsz, esetleg száz ember előtt. S mi lesz a munkájuk sorsa? Élmény és tanulság annak, aki hallotta. Ez fontos. Azonban nem részesül belőle, aki nem járt ott, mert esetleg más zsinagógát látogat, vagy nem is azon városban él. Értékes kincs nem jut el hozzá.

Egy lehetőség még adódik, a könyv. Hiszen az írás megmarad. Schőner Alfréd főrabbi új munkájának a címe: Izrael kapuinak őrzője. Mielőtt magyarázatba bocsátkoznánk és bemutatnánk az 53 írást tartalmazó kötetet, meglepő kijelentést kell tennünk. Ilyen lírai hanggal évek óta nem találkoztunk. Minden sorát áthatja az egyéni élmény. Benne található életének útja, ha odafigyelünk. Korszakok sora, amelyet a szerző 65 év alatt átélt és átél.

A címoldalon egy szép mezüze jelzi, hogy őrködnek felettünk. Vigyázza az Örökkévaló a jámborok házát, életét. Már magát a címet is találónak véljük. Nem csak szónoklatok, előadások gyűjteménye, hanem személyes vallomás, életrajzi elemeket is tartalmaz. Nem direkt módon, de a mondanivaló kifejtésében. Ott érezzük, szinte látjuk a szerzőt. A tanulságok a meghatározók, de aki tolmácsolja, az sem lehet közömbös számunkra. Levelek, üzenetek, gazdag gondolatokkal. A beszédek, előadások mellett jelentős tanulmányokat is olvashatunk a műben. Néhány példával szeretnénk utalni a könyv tartalmára.

Exodus. Gondolatok egy Chagall-álomképen. Ne felejtsük el, Schőner rabbi művészettörténész is. Ritka párosítás. Először vázolja a helyszínt, a Kneszetet, az izraeli parlamentet. Sorra veszi a képek mindegyikét. Az egyiptomi megszabadulás, Sasok szárnyán, Jákob új nevet kap, Izrael, A tíz ige, a Szombat királynője. A képeknek, tehát az egész műnek az alaphangja a Jeciá. Jelentése: a kijövetel, a kiemelkedés. Példáinak sorát találhatjuk a Bibliában, az Ószövetségben, sőt az Újban is. A későbbi történelem számos eseményeit mellé lehetne tenni. Megszabadulást a gettóból, lágerekből, a kitelepítésből, és a szellemi járomból. Szót kellett emelni, hogy Magyarország teljes jogú demokráciának ismerje el Izraelt és a megszakított diplomáciai kapcsolatot állítsák helyre.

Amikor a könyv szerzője ünnepli január 18-át, a budapesti gettó felszabadulásának dátumát 2009-ben, a rádió jelenti, hogy 15 rakéta csapódott be a sokat szenvedett déli térségben, Beer Séva, Asdod, Askelon, Szedérot területére, városaira. Különös ez a béke, Scut-rakétákkal tarkítva. Elgondolkodik: a szeretett Izraelt a gyűlölet fenyegeti. De a szeretet mindig legyőzte az ellentétet, különben már nem volna a világ.

Az írásokat nem kívánjuk rangsorolni, mert mindegyik kerek és saját magáért beszél. Mégis a gondolat közepén ott áll a fogalom, „lelkünk mélyen pezsgett a szó, amikor még gondolkodni is tilos volt: Izrael”. Csak néhány idézet alátámasztásul. „Amikor imádkozni akartunk és imádságunk nyelvén visszanyúlunk a múltba, Izrael. Látjuk a kardnak a jelenét, és reméljük a békés holnapot, azt mondjuk: igen, ez Izrael. Közel-kelet egyetlen demokráciáját, akkor azt mondod: Izrael. Európa legjobb klubcsapataival mérkőzik és lehetetlen módon dobogós helyet vív ki, akkor igen, azt mondod: Izrael. Ha azt mondják: jöjj, nyitva lesz a ház, őrt áll a fiam, vigyázza határainkat: igen, ez Izrael. Amikor olyasmit éreztünk, ami egyedülálló, megismételhetetlen: igen, ez Izrael”. Bnei - Bráknál a ponyivici jesivárol szóló írást külön köszönet illeti, Izrael teljes képéhez feltétlenül hozzátartozik. Hallgatóit tekintve magyar vonatkozása is van.

Ez a „szerelem” megkérdőjelezhetetlen, de azért a magyarországi zsidó emlékek kiváló, egyszerű emberekről való mélyenszántó sorok is erénye a könyvnek. Vannak benne riportok, interjúk, tanulmányok, számos név, amelyek megörökítésre érdemesek, de csak a szerző könyvében szerepelnek.

Tanárai voltak, többek között Scheiber Sándor, Schwartz Mór, Jólesz Károly, Benesovszky Imre, Richtman Mózes, Szemere Samu, Domán Ernő, tekintélyes a névsor. És együtt tanult például Csulóval (a korán elhunyt Berger Istvánnal, pécsi főrabbival), is sok mindenki mással, de élő személyek nevét talán ne közöljük, mert ha valakit kifelejtenénk az sértődést okozhat.

Ugyanakkor az is igaz, amit Schöner Alfréd állít, hogy az emlékezés életben tart. Ide is vonatkozik az a mondás, hogy csak az megy el, akit elfelejtenek.

Izrael ajtajait - mint már írtuk - az Örökkévaló őrzi. De azért az őrködésből jut azoknak is, akik nem felejtenek, emlékeznek és emlékeztetnek. Ha a lényeget szeretnénk röviden összefoglalni, akkor azt mondhatjuk, hogy az utóbbi évtizedek Magyarországának zsidóságra vonatkozó történelméből számos eseményt közöl velünk a szerző.

Nagy előnye, hogy olvasmányos. Stílusa jól követhető. Ha jól vettük észre, a kötet első írása 1986-ban íródott, legkésőbbi dátum 2011. Az itt említett könyveit is ideértve, az elmúlt 40 év magyarországi zsidóságának történelmét közli velünk a szerző. Ez nem lebecsülendő teljesítmény.

A kiadás is tetszetős, méltó a műhöz. Jó szívvel és teljes felelősséggel ajánljuk a kedves olvasóknak az OR-ZSE rektorának legújabb kötetét. Optimisták vagyunk, s reméljük, hogy hasonló színvonalon még sok-sok kötetet várhatunk tőle.

Gabbiano Könyvkiadása. Felelős kiadó: Izsák Gábor, Szakértő: Oláh János, Nyelvi lektor: Hidalmási Anna, Tördelő: Mandel György. Támogatta a Kiadó és a MAZSIHISZ.

A segítők közül meg kell említenünk a hűséges társat, aki kísérte és kíséri a szerző útját, Julikát, könyvének első olvasóját. Aligha tévedünk, ha feltételezzük, hogy meglátásai, észrevételei nem voltak a szerzőre hatástalanok.

Deutsch Gábor

www.or-zse.hu

Hanuka-ünnepség 2013. december 1-jén

Az ötödik gyertyát Biczó Tamás kántor gyújtotta meg, majd Schőner Alfréd beszélt az ünnep jelentőségéről. Ezt követően

Bach Szilvia majd Klein Judit és a Judrom zenekar szórakoztatta a a vendégeket.

Prof. dr Schőner Alfréd főrabbi beiktatása

5774. chesvan 7.

Ünnepélyesen beiktatták prof. dr. Schőner Alfréd főrabbit a Csáky-Hegedűs zsinagógába 2013. október 11-én. A frigyszekrényt Heisler András, a Mazsihisz és Tordai Péter, a BZSH elnöke nyitotta ki és adta át a Tórát a körzet képviselőinek - Galambos Andrásnak és Singer Andrásnak - , akik a bejárathoz vitték a Tórát, hogy azt az új főrabbi, dr Schőner Alfréd hozhassa be a zsinagógába, miközben Biczó Tamás kántor a "Mily szépek a te hajlékaid Jákob" imakölteményt énekelte.

Zoltai Gusztávnak, a Mazsihisz ügyvezető igazgatójának köszöntője után "Schőner-tanítványokból" álló alkalmi kórus a 117. zsoltárt, a Hallelujaht énekelte el. Müncz László körzeti elnök is köszöntötte az új főrabbit majd Klein Ervin főkántor a Jerusálájim ircha imarészletet énekelte el. Dr Schőner Alfréd székfoglaló beszédében nagy hangsúlyt kapott, hogy folytatni szeretné a zsinagógában az elmúlt sok évtizedben szolgált nagy tekintélyű rabbik által teremtett hagyományokat.

A szombatfogadás utáni kidduson Heisler András Mazsihisz-elnök és Benedek István Gábor (BIG) író köszöntötte a főrabbit, aki éppen ekkor töltötte be 65. életévét.

Mázál tov!