Erdélyben a Hegedűs-Csáky kílével zsidó emlékek után
Kányádi Sándor: Azt bünteti, kit szeret
mint pogrom után
a zsinagóga
veretlen maradt
öreg zsidója
nem hálálkodom
nem is kérdem
hogy őket miért
s engem miért nem
mert szeretsz Uram
szeretsz Te engem
és legközelebb
nem hagysz veretlen
1990.
Vasárnap reggel indultunk a zsinagóga elől, nagy izgalommal, mert még sokan nem voltunk
Erdélyben.
Schőner főrabbi úr hozott egy tóra tekercset is, hogy tudjanak a férfiak imádkozni, és
megadhassák a tiszteletet mártírjainknak.
Kaptunk kóser ellátást is. Mielőtt elindultunk, elhangzott az úti ima is. Bensőséges,családias
hangulat volt a buszon.
Még Magyarország területén Sommer tanár úr tartott részletes beszámolót Nagyváradról.
A határon átérve Nagyvárad felé haladtunk, ahol már vártak ránk az idegenvezetővel,
Izoldával. Különleges tudású, intelligenciájú, lelkületű emberrel ismerkedhettünk meg.
Elsőként a hitközség aktív elnökével és rabbijával találkoztunk, akik bemutatták a frissen
felújított orthodox zsinagógát, a kis imaházat, és a kultúrházat. A kultúrház annak ellenére,
hogy csak 700 zsidó van, állandóan telt. Héber tanfolyam, gyermekfoglalkoztató, fiatalok
felkészítése, vegyes pároknál betérítés, számítógépes szoba képezik a részét az oktató-nevelő,
közösségszervező munkának.
Innen a sajnos már zsinagógaként nem működő neológ zsinagógába mentünk.
A nagyváradi hitközség kettészakadása következtében a XIX. Század végén két zsinagóga
épült. Az orthodox és a neológ. Az utóbbi tervezője a városi főmérnök Bush Dávid volt.
Historizáló, keleties, mór elemekkel. A kivitelezéssel dr. Rimanóczy Kálmánt bízták meg. A
belső festést egy kassai festőművész, Horovitz Mór készítette. A frigyszekrény fölött orgona
helyezkedik el. A bima szintén a frigyszekrény előtt van. Tájolása, Jeruzsálem felé van.
Miután a zsidóság száma tragikusan megfogyott, és nem voltak hívek, az épület állaga
vészesen megromlott. Így a községház felújította, és ma művészeti galéria működik benne.
A zsinagóga megtekintése után, Izolda vezetésével, a városban néztük meg a zsidó építészet
és a szecesszió művészet csodáit. Láthattuk az Emke szállót, ahol Ady megismerkedett Brüll
Adéllal. Ady volt a magyar szimbolizmus atyja.
Különleges élményeinket a meglehetősen hideg szél sem tudta elrontani. Körsétánk után
visszatértünk a zsidó hitközségre, ahol is 3 fogásos meleg vacsorával vártak. Az a tiszta
konyha … !
Velünk volt Izrael állam tiszteletbeli magyar konzulja is.
Másnap reggel Szatmárnémetibe indultunk. Itt egy csekélyebb számú zsidóság él. 70-en
járnak zsinagógába, de szépen renoválnak mindent, ami a pénzükből telik. Kapott társaságunk
egy üveg valódi kóser szatmári pálinkát, amit örömmel elfogyasztottunk.
Innen Koltó felé indultunk, ahol Petőfi Sándor élt Szendrei Júliával. Az erkélyről valóban
látható volt a Bérci tető, ahogy a Szeptember végén című versben el is hangzik. A kúria
megtekintése után Izolda a kertben megható, mély identifikációval szavalta el az említett
verset.
Majd a második szálláshelyünkre indultunk, egy vadregényes területre egy pisztrángozó
tóhoz. Elhaladtunk egy mesterséges tó és egy vízesés mellett is, ami ellátja Nagybányát.
A harmadik napon reggel Nagybányára indultunk. Útközben hallhattunk történeteket Izoldától a
Rákóczi szabadságharcról, a Nagymajtényi síkról, a szatmári békéről, a Károlyi családról.
Hallhattunk egy kuruc nótát is.
Nagybányán leparkoltunk a Zazar folyó partján, mely évekkel ezelőtt a ciánt a Tiszába vitte.
A főtéren láthattuk a szállót, melyben nászéjszakájukon Petőfi Sándor és Szendrei Júlia
megszálltak. A Nagybányai Zsinagóga megtekintése után meglátogattuk a méltán híres
Nagybányai Festőiskolát is. Dr Schőner Alfréd rektor bevezetést tartott a tárlat
megtekintéséhez. Sok zsidó művész tevékenykedett itt, akik közül nagy számban estek a
Holocaust áldozatául.
1896-ban Hollósy Simon által létrehozott Művészeti Központ, Münchenből hozta át a
természetben való festés módszerét. 120 év alatt, több mint 4000 ezer a képzőművészeti tárgy
született (festmények, szobrok, grafikák, gobelinek, díszletek). Magyarországon hasonló
központok működnek, Szolnokon, Kecskeméten, Szentendrén.
A zsidóság szempontjából fontos Máramarosszigetre, Eli Viesel szülőhelyére, idő hiányában
már nem tudtunk eljutni. Elhatároztuk, hogy egyszer majd oda is elmegyünk, és az
érdeklődőket szeretettel várjuk.
A kirándulás rendkívül hasznos volt, mert sok vallási és világi ismerettel lettünk
gazdagabbak, de legértékesebb a nagyon, vagy kevésbé elhagyatott zsinagógákban való
látogatás, emlékezés és ima volt.
Köszönjük, hogy részt vehettünk a Hegedűs-Csáky zsinagógai körzet kegyeleti túráján.
Kaufman Zsuzsanna
Közösségszervező I. évf.
Budapest, 2016. 11. 27.
Hírek/Események 
HírkövetőCopyright © 2024 bzsh.hu. Minden jog fenntartva.