bzsh.hu

Svédország újabb kutatást indít Wallenberg sorsának kiderítésére

(Stockholm) - Svédország új vizsgálatot indít annak kiderítésére, mi történt a II. világháború idején magyar zsidók tízezreinek életét megmentő Raoul Wallenberggel azután, hogy a szovjetek 1945-ben elhurcolták Magyarországról - jelentette be szerdán a svéd külügyminisztérium.

Anna Charlotta Johansson szóvivő tájékoztatása szerint Carl Bildt svéd külügyminiszter szakértőket kért fel arra, hogy nézzenek utána, előkerültek-e olyan újabb bizonyítékok, amelyek fényt deríthetnek Wallenberg sorsának alakulására. Az újabb svéd kutatásokat Hans Magnusson irányítja majd, aki az 1990-es években is részt vett hasonló vizsgálatokban.

Magyarországon, Svédországban és Izraelben kedden, a diplomata születésének 100. évfordulója alkalmából Wallenberg-emlékév kezdődött, a programsorozat budapesti megnyitóján részt vett Carl Bildt, valamint Joszi Peled izraeli tárca nélküli miniszter is.

Raoul Wallenberg 1944 tavaszán érkezett svéd diplomataként, követségi titkári rangban Budapestre. Mintegy 20 ezer embert mentett meg a deportálástól és a szinte biztos haláltól azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket.

A svéd diplomata a szovjet hadsereg fogságába került, majd Moszkvába hurcolták. Hivatalos szovjet közlés szerint 1947. július 17-én végezték ki. Egyes beszámolók és a tavaly tavasszal orosz archívumokból előkerült új bizonyítékok azonban azt látszanak alátámasztani, hogy Wallenberg még évekkel később is életben volt.

Svédország ugyan nem vitatja az orosz változatot, de az az álláspontja, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy végleges következtetéseket vonjanak le Wallenberg sorsáról.

A nyíltságnak a Szovjetunió 1991-es összeomlása előtti és utáni rövid időszakában egy nemzetközi bizottságnak engedélyezték, hogy szovjet börtöndokumentumokat vizsgáljon meg, de - mint a moszkvai svéd nagykövetség 1991 szeptemberi, nemrég nyilvánosságra került jelentéséből kitűnik - a KGB leállította a szovjet különleges levéltárban végzett kutatást. Erről Anatolij Prokopenko, a levéltár igazgatója tájékoztatta a svéd diplomatákat.

Vagyim Birstein, a nemzetközi Wallenberg-bizottsággal együtt dolgozó orosz kutató azt állítja: a KGB közvetlenül azután állította le a kutatást, hogy ő olyan dokumentumokat talált, amelyeken szerepelt Raoul Wallenberg neve. (MTI)