bzsh.hu

Wallenberg-év - Politikusok a svéd diplomata példaadását méltatták

A holokauszt idején folytatott embermentő tevékenységéről ismert Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett emlékév keddi budapesti megnyitóján Martonyi János külügyminiszter arról beszélt, hogy az egykori svéd diplomata emléke az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköti Magyarországot és Svédországot. Kitért arra is, hogy "a vészkorszak idején a magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott". Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint "ma dől el, hogy milyen lesz a jövő", ezért fontos az emberi méltóság tiszteletének továbbadása a fiataloknak. Carl Bildt svéd külügyminiszter úgy fogalmazott, Wallenberg az életét kockáztatta egy "gonosz ideológia" ellen, és egy másiknak az életét áldozta.

A magyar külügyminiszter a Wallenberg-emlékév programsorozatának hivatalos megnyitóján, a Magyar Nemzeti Múzeumban azt mondta, hogy Wallenberg és a hozzá hasonló "hétköznapi emberek" az életüket kockáztatva mentették meg közeli és távoli ismerőseiket, ismeretleneket. "Sajnos nem voltak elegen" - tette hozzá.

"A vészkorszak idején a magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott" - jelentette ki. Úgy fogalmazott, "nem tudta megvédeni állampolgárait", elpusztításukhoz - igaz, megszállás alatt - segítséget nyújtott. Hozzátette: ez az egész nemzet tragédiája.

A miniszter véleménye szerint Wallenberg azzal, hogy a diplomataként a neki járó védettséget és kiváltságokat eszközként használta fel tevékenységében, a későbbi korok diplomatáinak nyújtott példát.

Martonyi János szerint a több tízezer honfitársunkat megmentő Raoul Wallenberg emléke az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköti Magyarországot és Svédországot.

Joszi Peled izraeli tárca nélküli miniszter kiemelte: Raoul Wallenberg a saját életét kockáztatta, hogy magyar zsidó emberek tízezreit mentse meg a haláltól. Mint mondta, ez az évforduló jelentős, és "ez az ünnepség az embermentők elismerésének egyik jele".

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint "ma dől el, hogy milyen lesz a jövő", ezért fontos az emberi méltóság tiszteletének továbbadása a fiataloknak. Azt mondta, a demokráciában is szükség van embermentőkre, akik a rászorulókon segítenek. Követendő példát nyújtanak, a saját eszközeikkel küzdenek, de összeköti őket, hogy tisztelik a másikat.

A társadalomnak el kell utasítania minden diszkriminációt, és meg kell akadályoznia a gyűlölet elburjánzását - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Rámutatott: Raoul Wallenberg "a jog és az igazságosság szimbólumává vált", akinek a Világ Igaza díj kitüntetettjeként emlékfája van Jeruzsálemben, a Jad Vasem Emlékközpontban.

Carl Bildt svéd külügyminiszter beszédében kiemelte: Wallenberg az életét kockáztatta egy "gonosz ideológia" ellen, és egy másiknak az életét áldozta. Több tízezer ember életét mentette meg hathónapos budapesti tartózkodása alatt - mondta, hozzátéve, nem volt egyedül, hasonló tevékenységet végeztek más, például svájci és vatikáni diplomaták is.

Louise von Dardel, Raoul Wallenberg unokahúga felidézte: a "halálgépezet pusztításáról" egy magyar munkatársától hallott Raoul Wallenberg, ennek hatására szerzett magának diplomata útlevelet a svéd királytól. 1944 júliusában jött Magyarországra, és mentette a zsidó emberek tízezreit. Annette Lantos, az egykori magyar származású amerikai képviselő, Tom Lantos özvegye a centenáriumi Wallenberg-díj átvételekor azt mondta, Wallenberg a történelem egyik legsötétebb korszakában fényként mutatta az utat. Felidézte, ő és férje is Wallenbergnek köszönhetik az életüket.

Az eseményen megjelent mások mellett Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija és Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke.

Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából a Raoul Wallenberg Egyesület kedden csendes megemlékezést és koszorúzást tartott az osztrák nagykövetség épületénél lévő emléktáblánál, este pedig megemlékezést a XIII. kerületben a Pozsonyi út és a Wallenberg utca sarkán álló emlékműnél.

A svéd külügyminiszter az emlékév megnyitója előtt a Közép-Európai Egyetemen tartott előadást Wallenberg tevékenységéről. Azt mondta, a politikusok egyik legfontosabb feladata, hogy országaikat minél szorosabb együttműködésre bírják, hogy a társadalmaik és a gazdaságaik nyitottak legyenek, és sose térhessen vissza az a terror, amely ellen Wallenberg harcolt.

Carl Bildt szerint az Európai Unió ösztönzi a demokratikus változásokat, ezért mindenképpen nyitottnak kell maradnia a határain kívüli országok felé.

Raoul Wallenberg 1912. augusztus 4-én született Stockholmban, Magyarországra - részben amerikai szolgálatok megbízásából - 1944 tavaszán érkezett svéd diplomataként, követségi titkári rangban. Mintegy 20 ezer zsidó embert mentett meg a deportálástól és a szinte biztos haláltól azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket.

A svéd diplomata a szovjet hadsereg fogságába került. Moszkvába szállították, majd a szovjet titkosszolgálat székházának belső börtönében tartották fogva. A hivatalos szovjet közlés szerint 1947. július 17-én halt meg. Ezt azonban, mivel sem a maradványai, sem hitelt érdemlő halotti bizonyítvány nem került elő, többen vitatják. Egyes beszámolók és a tavaly tavasszal orosz archívumokból előkerült új bizonyítékok azt látszanak alátámasztani, hogy Wallenberg még évekkel később is életben volt. (MTI)