![](https://ci4.googleusercontent.com/proxy/HSvmERXIOv--bPjssPSsIv0QXUnrUC2wI2rz3Rjgxfg8d1-pkYIeU7Wdkig6aqoiOEPS8g=s0-d-e1-ft#http://www.or-zse.hu/bethe.gif)
A SZARAJEVÓI HÁGGÁDA
"A középkori illusztrált kéziratos haggadák között kétségkívül az egyik legszebb és legfontosabb, s mindenképpen a legismertebb a "Szarajevói Hággádá"- írja Cecil Róth, az l972-ben megjelent facsimile kiadás előszavában. A múlt század végén, 1894-ben Szarajevóban, a helyi szefarad közösségnél egy fiatalember jelent meg. Édesapja nemrég hunyt el, a család anyagi helyzete szükségessé tette, hogy eladják azt a - hosszú generációk óta- a tulajdonukban levő könyvet, amelyet széder esténként használtak. Így került a "Szarajevói Hággádá" a helyi hitközség, majd később a Boszniai Nemzeti Gyűjtemény tulajdonába.
![](https://ci5.googleusercontent.com/proxy/eATSKzCSiI5hUPs4kiQw4TbEQlMSjT2hyQ6u2TmuNidTiObcE0Ml6cFj6SppgkexLMW2WKAFVtFL2TQxpQecgpwxDj-6=s0-d-e1-ft#http://www.or-zse.hu/dvar/dok/sarajevhagad1.jpg)
KÁJIN ÉS ÁBEL
![](https://ci3.googleusercontent.com/proxy/YBjfwlvRfq960lsvZrX0Kz2UwEODpOFjJZ_0eYlJnchRChgL-SRcefqF59mjx7SjZmWmtLeNKDzVAvzoBCS3Wd5guZLY6QCDUg=s0-d-e1-ft#http://www.or-zse.hu/dvar/dok/sarajevhagad-heb1.gif)
Az elmúlt évtizedek alatt művészettörténészek elemezték e vallási és kultúrtörténeti kincs minden részletet, s határozták meg helyét a középkori illusztrált kéziratosság fejlődéstörténetében.
![](https://ci3.googleusercontent.com/proxy/t_WOaN8IOyX00KtSdOFtW9cKKd7sTIy_EcMB38aqTVsKgAkZN8pZijED2p34zWlcAusir-kIfDy2z7kqNOHVJFKAMm96=s0-d-e1-ft#http://www.or-zse.hu/dvar/dok/sarajevhagad2.jpg)
ÁBRAHÁM ÉS IZSÁK
![](https://ci6.googleusercontent.com/proxy/P0ULilvPq_XdcwcOOVXVYGoq6eaosvl41eYMuGZ0AxsZv6kmxnb7luIlp0ALrwXN2ykZ_yJkP0qnTfo5kc6mv8GR4ee4tB-GVw=s0-d-e1-ft#http://www.or-zse.hu/dvar/dok/sarajevhagad-heb2.gif)
A Szarajevói Hággádá"-t a 14. század második felében írták és illusztrálták Barcelonában. A könyv 165 oldalt tartalmaz, az egyes lapok nagysága 22x16 cm, s a haggada korabeli ismert szövegén kívül pijjutokat, azaz ünnepi liturgiai költeményeket is magában foglal. A szavak az ún. spanyol quadrát betűkkel íródtak. Stílusjegyei az 1343-ban íródott II. Chaime aragóniai király Krónikájának, és az 1320-ban, szintén Barcelonában készült, Arany Hággádának hatását mutatja. A kéziratos könyv a zsidók 1492-es spanyolországi kiűzetése után Itáliába került. A bejegyzésekből megtudhatjuk, hogy 1510-ben, majd l609-ben eladták, s nyomon követhető benne az egykori cenzor Giovanni Domenico kézjegye is. Művészettörténeti szempontból rendkívül jelentős a figurális ábrázolások sokszínűsége, gazdagsága, epikus jellege. A képi megjelenítésben a tóra kronológiáját követve a világ teremtésétől egészen Mózes haláláig kísérhetjük az eseményeket. Majd a Bét HaMikdás és az egykori barcelonai Bet HaKneszet enteriőrje után a pészachi előkészületeket rajzolta, illusztrálta a művész. A színek kavalkádja gótikus pompát és az ún. "Aranykor" hangulatot sugall.
Dr. Schőner Alfréd
|