Vallás, imaidők 
Schőner Alfréd
ÁDÁR HÓ HETEDIKE – ZÁJIN ÁDÁR 5774
Hír: „ Magyarországra látogat a Nagykállói Rebe leszármazottja….”
Ádár hónap hetedikén emlékezünk a nagy tanítómesterre, Mózesre, s az év halottaira. Keressük a tanítást az idő, és az elmúlás okozta fájdalomra. A múltból kirajzolódik a kolorittal gazdag zsidó történelem néhány szegmense..
1. Százhúsz év.
Tizenkét évtized kronológiai érdekességét, a születés és az elmúlás azonos napját jelzi a talmudi textus. Kidusin 38a oldalán olvashatjuk a következő mondatot:
" Ádár hónap hetedikén hunyt el Mózes, s e hónap hetedik napján született. "
Mesterünk egyéniségéről, végső nyughelyéről, életének évei számáról Devárim könyve számol be:
" ... és senki sem tudta sírját egész a mai napig. És Mózes százhúsz éves volt,midőn meghalt: nem homályosodott el szeme és nem fogyott meg ereje." (Devárim 34. 7-8)
Zájin Ádár leglényegéről és a mózesi emberi nagyságról az elmúlt évek egyik, háláchikus "sikertörténetének" könyve - többek között - így tanít, s ébreszt gondolatokat:(2)
Nem ismerjük Mózes sírját, viszont a történelemtől egy napot "érdemelt" ki. Sírja nincs, emléknapja van. Ellentmondásokkal teli, feloldhatatlan anakronizmust rejtő, modernkori párhuzam: A genocídium legtöbb mártírjának nincs sírja, de megszületett, létrejött, "kötelező tárggyá" lett a Holocaust.
A huszadik századi történelem reprodukciós-reciprok fintora ez.
Kultuszhely helyett - tanítás?
Sír helyett - emlékmű?
Zájin Ádár napjára az emlékezés rétegei tapadnak:
* emlékezés az év halottaira
* emlékezés az év elhunyt rabbijaira
* emlékezés Medinát Jiszráél névtelen mártírjaira, s a terror áldozataira, akiknek nem adatott meg a sír "nyugalma"
* a "DEKER" nevű izraeli tengeralattjáró fájdalmas elvesztésére 1968 telén, a Földközi tengeren a sírhullám áldozatává lett tengerészekre
* emlékezés a Nagykálói Cádikra, elhunytának napján, amikor hászidok százai érkeznek Kálóba és éneklik a " Szól a kakas már..." világhíressé vált dallamát.
REMBRANDT: MÓZES
2. Mózes személye.
A bibliai személyiségrajzot, a talmudi konkordancia áradatot, a római katakombák hellenisztikus világlátását, Michelangelo tüzes szemű remekének monumentalitását, a zseniális Madách lobogó drámáját, a freudi kétkedést és az Áchád Háám-i bizonyosságot, ha kutatjuk, egy Próféta portréja rajzolódik ki előttünk. A történelmi áttekintést is adó, egyedi biográfia vázlatpontjait fogalmazza újra a Szentírás Enciklopédia. (4) olyan címszavakban, mint A források. A Tóra általános jellemrajza. Mózes, mint történelmi személyiség, stb., stb...S önálló egység foglalkozik a Mózes által Egyiptomból megmenekült nép küzdelmeivel, így Amalékkal vívott háborújáról.
Most Sábát záchor előtt néhány nappal különös érdekessége van a témának. Ámálékról olvasunk a Tórában, arról az Ámálékról, melyről így ír Semot könyve:
"Ekkor jött Amálék és hadakozott Izraellel Refrdimben. És szólott Mózes Józsuához: Válogass ki nekünk férfiakat és menj, ütközz meg Amálékkal. Holnap én ott állok a domb tetején és Isten vesszeje kezemben lesz. És Józsua úgy cselekedett, amint Mózes mondta neki, hogy szálljon szembe Amálékkal: és Mózes, Áron és Húr fölmentek a domb csúcsára. És történt midőn Mózes felemelte karját" akkor erősödött Izráel, és midőn lebocsátotta karját erősödött Amálék. És Mózes karjai nehezek voltak, ezért vettek egy követ és elhelyezték alatta és ő leült rája és Áron meg Húr, támogatták karját, az egyik innen a másik túlnan." (5)
E csodás eseményt interpretálja, a történelmi esemény hátterét, az erkölcsi norma fenségével ékesíti, és szellemi üzenetértékkel aktualizálja a talmudi hagyomány:
"Vajon -szól a talmudi kérdés - Mózes magasba lendülő karja dönti el a háborút? Amikor magasban feszül- győzedelmeskedik népe? Ha leengedi - vesztesen hagyja el a csatateret?
Nem erről szól az Írás! Hanem így tanít: Amíg Izrael az Örökkévalót keresi, a magasságot fürkészi és szívét a Mindenható szolgálatába állítja, akkor megerősödve kikerül a történelmi traumákból. Ha hitével nem keresi az Urat-aláhull!"
3. A relief, a dombormű
ELKÁNÁ: MENÓRA AZ IZRAELI PAELAMENTTEL, A KNESSZETTEL SZEMBEN
E grandiózus jelenetet álmodja bronzba Beno Elkáná, amikor a mai Izrael egyik építészeti szimbólumára a Knesszet Menorájára a kezeit magasba emelő Mózes alakját jeleníti meg.
Nagy Britannia parlamentjének hivatalos küldöttsége 1951-ben első alkalommal látogatott, az akkori három éves függetlenségét ünneplő Izraelbe. Hazatérésük után felkérték, az akkor Angliában élő szobrászt, Beno Elkénát: a Brit Parlament ajándékaként készítsen egy Menórát, egy menóra szimbolumot Jeruzsálem részére. 1956 -ban, Jom Háácmáut napján már ál1 a mű, akkor még a King George-on, ma szemben a Knesszettel.
Monumentális alkotás, szimbólumértékű emlékmű, amely méltósággal tekint a városra. Rajta domborművek, a zsidó történelem jelzőpontjai. A bibliai múlt, a hispániai aranykor, a hálucok küzdelme, stb...E reliefek központjában szerényen húzódik meg Mose Rábénu személye. A legnagyobb profétánké, a tanítóé, akinek életéről, küldetéséről, Zájin Ádár napján megemlékezünk. Az emberről, aki vívódott, s öntudatra ébredt. Aki menekült, majd aki vezetett. Aki övéiért protestált, akinek diadaléneke győzelmi ihletettségű. Aki megkapta az erkölcsi világrend alapját képező parancsolatokat, akinek pánim el pánim jelent meg a Világ Alkotója. Akit támadtak, aki nem védekezett. Aki népet formált, de aki nem jutott be az Ígéret Földjére. Akinek ha lába nem is érintette a szent földet, de aki látta a majdani Országot. Aki élt és isteni "csókkal" az ajkán adta vissza lelkét Alkotójának, az ember, aki mégis, ma is köztünk él.
A KÁLLÓI REBE
„A z első magyarországi cádik, Taub Eizik Izsák, a nikolsburgi Sckmelke és a lizsenszki Elimelech tanítványa. Leb Szarahs fedezi fel az apátlan árvát, akiben felismeri a Cádik lelkét. Tanulmányai befejezése után hazakerül és szülőfaluja, valamint Szabolcs megye rabbijává választják. Negyven évig teljesíti itt hivatását. Sokakat Istenhez térített és számos lelket kiváltott, amely elmerült a reménytelenség mélységében.” (8)
A Rebbe életének krónikása, Dr. Szilágyi–Windt Tibor, még a soá előtt összeállította monográfiáját. A történelem közbe szólt, s s könyv csak 1959-ben jelent meg Jeruzsálemben, amely tartalmazza a mártírhalált szenvedett, Dr. Bernstein Béla, nyíregyházi főrabbi 1942-ben írt előszavát.
Taub Eizik Izsák, a Kálói Rebe
1751- 1821
„A róla szóló legendák bekerültek a chaszidizmus legendakörébe. A magyar Alföld levegője veszi körül alakját, magyar népdalokat formál át, azt mondja: ezeket énekelték Izrael gyermekei Bábel vizei mellett, s bennük népe fájdalmait, megváltásvágyát és Sechiná bolyongásait hallja. Ezek az énekek magyar- zsidó népdalokká lettek, melyeket ma is széltében énekelnek. Halála napján, Zájin Ádár-kor, ez Mózes Tanítómesterünk Jahrzeitje is, valóságos kegyeleti karaván közelíti meg Nagykálót, hogy hívek ezrei imádkozzanak sírjánál.”
Deutsch Gábor tanárkollégánk a Gyökér, szár, virág.. című kötetében költői szavakkal emlékezik meg a Rebbéről. Dolgozatának címe. Sírnak, rínak a bárányok.. E kis tanulmányban is központi szerepet kap a leghíresebb szerzemény a Kállói Rebbe „nótája” a Szól a kakas már… Nem más e pár sor, mint a megváltásba vetett hit apoteózisa, a magyar és a zsidó néplélek egymásrátalálásának lírai pillanata. Történelmi találkozás ez. A Chátám Szofér, dominanciáját hirdető világban, a XIX. század elején egy kis Szabolcs Szatmár megyei faluban a zsidók a hit dimenziójának, a chászidizmusnak lesznek részesei. A pásztorfiútól hallott szövegben, dallamban, melyet átitat és megszépít a Szentírás nyelvezetének csodája, újra felcsillan a megváltásba vetett remény himnusza: újból felépül a Jeruzsálemi Szentély…(9)
Idézzük a gazdag szövegvariációk egyikét, majd a héber fordítást is!
Először az eredeti textus:
Szól a kakas már,
Majd megvirrad már,
Zöld erdőben, sík mezőben,
Sétál egy madár.
De micsoda madár, de micsoda madár,
Kék a lába, gyöngy a szárnya engem odavár
Várj madár, várj!
Te csak mindig várj!
Ha az Isten nékem rendelt,
Tiéd leszek már.
De miért nincs az már, de miért nincs az már
Mipné chátoénu gálinu méárcénu,
Azért nincs az már.
De mikor lesz az már, de mikor lesz az már?
Jibáne Hámikdás Ir Cijon temálé
Akkor lesz az már
Most lássuk a héber fordítást:
A dal önálló életet él, nem véletlen, hiszen mondanivalójának örök aktualitása van. Éneklik Izraelben, Amerikában, Ausztráliában, Kanadában, Magyarországon, stb…, minden olyan kilében, ahol magyar ajkú közösségek, avagy Kálói Rebe hívei élnek. Himinikus hangulata ma is hat.
A nyolcvanas évek közepén, még Dohány utcai rabbiként kiváló barátunk Haim Wiener segítségével a világ legnagyobb kántorai jártak Kelet Európa országaiban, így Magyarországon is. Művészetük, revelálólag hatott akkor Bukarest, Moszkva, Belgrád zsidósága előtt. Valami szellemi forrongást érlelt a levegő, amikor Budapesten köszönthettem Árjeh Braunt, a CÁHÁL akkori főkántorát, Jákob Mozent, aki akkor Észak Amerika egyik legnagyobb kántor-sztárja volt, New–York legnagyobb zsidó közösségének küldöttét, a briliáns hangú Benzion Millert, és a „carusoi” magaslatokig emelkedő tenoristát Pinchász Rabbinovicsot.
Cantor Benzion Miller
Mindenek előtt Moshe Sternt, Jeruzsálem főkántorát, aki a Dohány utcai zsinagóga „ Kol Nidré” szószékéről énekelte el: a Szól a kakas már…-t.
Ott, és akkor, az volt maga a zenei misztérium. Könnyek a szemekben, s az együtténeklés káprázata sugallta: JIBONE HÁMIKDOS IR CIJON TEMÁLÉ…
A szöveg és a dallam hallatán ma is megérint bennünket a Végtelen…!
Ádár hónap hetedik napjának asszociációi goldolkodásra, inspirációra késztetnek. Egyike a nagy találkozási pontoknak…
JEGYZETEK:
1. Devárim 34. 7-8. Mózes őt könyve és haftárák. Deuteronomium, 1984. 438. old.
2. Rozen, Dov: Semá Jiszráél. Lechizuk vátodáá hájehudit.Jerusálájim, 1994. p.298.
3. Szól a kakas már... címen jelent meg az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem énekkarának ötödik lemeze. illetve CD-je. A korábbiak: "Szombati és nagyünnepi héber dallamok" (1974.LP), " Eljött az ének ideje..." (1992. MK.CD), " És felnyitod az Emlékezések Könyvét..." (1966.MK.CD), "Fűszerek kertje" (1999.MK.CD) . E legutolsó igen igényes, s magas nívójú zenei kultúrát tükröző lemez a címadó Szól a kakas már...himnuszáról így ír:
" A hagyomány szerint a nagykálói rabbi különleges képességgel bírt: felismerte azokat a szent dallamokat, amelyeket az egykori Jeruzsálemi Szentélyben énekeltek a leviták. A magyar népdalok közül az egyik leghíresebb - a rabbi által felfedezett - a "Szól a kakas már..." kezdetű ének, melyet a legenda szerint szombat előestéjén az angyalok kara magyar nyelven énekel."
4. Enciklopédijá Mikráit. Jeusálájim, 1993. VL482 p.
5. Semot 17. 8-12.
6. Ros Hásáná 29a. Misna. Lásd a Sonsino legutóbbi grandiózus CD kiadását, amelyben héber, arameus és angol szöveggel megtalálható a teljes Tánách, Rási tórakommentárjai, Midrás Rábbá, Misná, Tálmud Bavli, Rási a Talmud Bavlihoz, Toszeftot leBavli, valamint a Zohár.
7. Lásd: Iflend, Iláná : Má meszáprim hátávlitim biMnorát háKneszet, Peetách Tikvá, 1993
8. Martin Buber, a múlt század nagy vallásbölcsésze, magyarul is megjelent könyvében a
Száz chászid történetben című könyve.:
9. Deutsch G.: Gyökér, szár, virág… OR-ZSE, 1999