bzsh.hu

CHANUKA - 2013/5774

Néhány évvel ezelőtt értékes vallásirodalmi gyűjtemény látott napvilágot Bné Brákban. Ezt a címet viseli Zot Chanuka. E munka felöleli chanuka ünnepének tőrvényeit és rendjét. Kitér az ünnep parancsolataira, a tórai olvasmányokra. Összefoglalja az időszerű imákat és azt a legendakincset, melynek középpontjában a "Fény ünnepe" áll. E nagyszerű összefoglaló tanulmányból emelek ki gondolatébresztő tanításokat.

Chanuka-gyertyatartó, Franciaország, 14. század

1. "Mestereink összesen harminchat gyertya gyújtását rendelték el chanukka ünnepére. Ez határozat utalás arra az eseményre és a szám azonosságára, mely szerint az első ember, Ádám harminchat óráig gyönyörködhetett kezdetben a fényben, a mindent beborító sötétség után."

Összefüggéseiben is érdekes a Midrás, a hagyományos irodalmat kiszínező szimbóluma. E formában a Makkabeusok győzelmének értékét, e történeti és vallástörténeti esemény kiemelkedő jellegét, vallási életünkben betöltött helyét igyekszik meghatározni.

A világ teremtésénél Isten akaratából lett a fény. Az ember számára a sötétség nyomán világosság fakadt, Az i.e. II. században a hellenizmus terjeszkedő és erőszakkal terjesztett eszmeiségét megfékezte a Hásmóneusok céltudatossága, a fényt terjesztő, a Tan szellemét átérző hősök dicsősége. Későbbi időkben, az ideológiai, vagy politikai fenyegetettség és üldözések korában - ha gyakran tudat alatt is - azt a következtetést vonták le, hogy a mélység sötétjét mindig megvilágítja a Tóra fénye. A Tóra fénye, mely áldó melegével körülölel, hangulatot áraszt, aurát teremt, mint egykoron a teremtés idején.

Hánukijá, 17. század, Itália

2. "A Talmud bölcsei tanították, hogy a Teremtés könyvében utalások találhatók - természetesen átvitt értelemben - az ókor hódító népeire. A föld puszta és kietlen volt" E két jelző Babilóniát és Médiát jelentette. "És sötétség lebegett a vizek felett." Ez az utalás Görögországra és Edomra vonatkozik. 
"Szólt az Isten: Legyen világosság." Ez a fény a Hásmoneusok szimbóluma lett."

Összefüggéseiben is érthető a Midrás hagyományos irodalmat magyarázó gondolatvilága. E formában nemzedékek bölcsessége, élettapasztalatok összessége összpontosul. Azt magyarázza, hogy az erőszak mindig a sötétséget jelentette. Az őseink által képviselt szellemiség és a hit, a "fény fiaira" jellemző. Arra a népre, amely a hitet, a kultúrát, a munkaszeretetet, a tudományt, a kultúráltságot és a széles látókörűséget helyezte az ember céljainak középpontjába. A chanuka ünnepének a történeti tényen kívül lényeges szellemi tanítása ez. Így kitárul az értő és az érző, gondolkodó ember előtt egy összetett világkép, melynek középpontjában soha nem az erőszak, hanem mindig Isten és teremtménye áll. A vertikális és a horizontális megismerés lehetősége végtelen és az erre való törekvés az ember örök, de mindig időszerű feladata.

"Szólt az Isten: Legyen világosság." Ez a fény lett a hasmoneus történelem.

3. "Van olyan szellemi forrás, mely megerősíti a hősöket, van, amely erőt ad a gyengülőnek. Van, amely naggyá teszi a szerényt, s van, amely szilárdítja a lankadót. (Jálkut Simoni, Joel 4.)

A zsidóság olyan szellemi forrásból merített, mely erőt adott neki, mely erőssé tette és megszilárdította. A hit forrásából táplálkozott Mátitjáhu hősiessége, ez segítette a győzelem, s a vallásszabadság kivívásában.

A Talmud röviden meséli el a zsidóság fennmaradásáért vívott harcát. Folytatólagosan találhatjuk Hillél és Sámmáj vitáját, a gyertyagyújtás rendjét illetően. Érvek, és ellenérvek csatájában győz a köreinkben máig is elfogadott gyakorlat. A fokozatosság elvét alkalmazzuk! Az itt található hilléli mondásnak alkotókészsége, alakító hatása van.

Klézmer-chánukijá, 21. század

Amikor a chanuka gyertyákat emelkedő sorrendben gyújtjuk, vallási kötelezettségünk mellett, hitet teszünk e gondolat mellett is. Hisszük az alkotás szépségét, a fokozatosan megszerezhető ismeretek fontosságát. A chanuka mécsek vessenek fényt, világosságot az útra, melyen járni kívánunk! Hűek akarunk lenni önmagunkhoz, hogy eleget tegyünk a makkabeusi elvárásnak. Emlékeink élednek fel, amikor hálatelt szívvel fordulunk az Alkotó felé és énekeljük a Máóuz cur ismert dallamát.

"Üdvössége szirtje, vára,
Feléd szárnyal minden hála.
Hitem benned erős, szilárd,
Ajkam Téged rebegve áld 
Dal és ének hozzád csendül
Chanukádért ajkunkról fohász zendül."

Legyen örömmel, fénnyel, boldogsággal, áhítattal, reménységgel teli az ősi-új ünnep! Lobbanjanak fel a lángok künn a szabadban, a családi otthonokban, tanházakban, zsinagógákban!

Chág Urim Száméách! Chánuká Száméách!

Schőner Alfréd