bzsh.hu

Lőwy Gábor tanítása 1. rész

Kohn: - Rabbi , mit tegyek? Megbetegedtek a libák!
Rabbi: - Fogadd meg a tanácsomat, és nem lesz gond.
Kohn, hazamegy, megfogadja a rabbi tanácsát, de az csak nem segít. Visszamegy a rabbihoz, újabb tanács, stb. Végül:
Kohn: - Rabbi, meghaltak a libáim.
Rabbi: - Kár pedig még annyi ötletem lett volna.
Ez a régi vicc jól tükrözi, hogy egy rabbi döntései, válaszai mögött az átlagember nem igazán látja a rációt. Pedig a kérdések megválaszolásában alkalmazott módszer tette a zsidóságot azzá, amire leginkább büszke lehet: képes volt a világ fejlődésével lépést tartani, sőt a fejlődést sokszor maga is segítette, előidézte, és tette mindezt anélkül, hogy feláldozta volna a hitét, a vallását, az identitását.

A többévezredes irodalomból emeljünk ki néhány példát:

1.    Egy férfi meghal, nem hagy maga után fiú örököst. Az elhunyt férfi lányai felkeresik a kor legnagyobb rabbiját, egyenesen az „irodájába” mennek. A főrabbi kollégái, tanítványai körében ülésezik, amikor a kor normáinak teljesen ellentmondóan besétál öt hölgy. A kérdésük: megkapják-e ők apjuk örökségét, fiú örökös híján?

2.    A keresztes csőcselék körbevesz egy zsidó települést. A felfegyverkezett tömeggel szemben a néhány tucatnyi zsidó lakosságnak semmi esélye sincs. Megkeresik hát a rabbit: hagyjuk, hogy ők öljenek meg minket, és megkereszteljék a gyerekeinket, vagy vegyük el saját kézzel előbb a gyerekeink életét, majd a sajátunkét?

3.    A Tóra szerint tilos pészách előtt az azévi búzatermés fogyasztása. A középori Európának nagy részén a búza volt az egyik legfontosabb élelmiszer. A kor legnagyobb bölcseinek felteszik a kérdést: mit tegyünk, ha az új búzatermés nélkül szinte éhezni fogunk?

4.    A fejlődő orvostudomány egyre több párnak biztosítja a lehetőséget arra, hogy megvalósíthassék gyerekvállalási szándékukat. De ezek az eljárások számos kérdést vetnek fel. Megengedett-e az in vitro megtermékenyítés („lombik bébi” módszer) alkalmazása? Megengedhető-e ugyanez donor sejtekkel (ha pl. a spermium nem a férjtől származik)? Ha több beültetett embrió fogan meg, el lehet-e venni belőlük annak érdekében, hogy a többi embrió egészségesebben fejlődhessen? Ki számít a gyerek édesanyjának, ha a gyermek kihordására képtelen vagy nem hajlandó, genetikai értelemben vett anya helyett valaki más („béranya”) szüli meg a gyermeket? Ezekkel a kérdésekkel korunk nagyjainak kell megküzdeniük.

5.    A 20.-21. században az emancipált nők egyre több szerephez szeretnének jutni a zsinagógában (is). Kérdéseik sokfélék és szerteágazóak: viselhetnek-e táleszt, tfilint? Tanulmányozhatják-e a Talmudot? Lehetnek-e előimádkozók, hitközségi elnökök? Megcsókolhatják-e a Tórát?

Ebben a sorozatban a fent említett kérdéseket fogjuk sorra venni. Vannak olyan kérdések, amelyekre egyértelmű választ fogunk kapni, és sok olyan kérdés lesz, amire nehezebb lesz egyszerű, néhány szóban megfogalmazott választ találni.
De nem is a válasz a legfontosabb.

Ebben a sorozatban sokkal inkább szeretnék a módszerre összpontosítani. Milyen elvek és kritériumok alapján dönti el egy rabbi, hogy mi a véleménye egy adott kérdésről. Milyen súlya van egy rabbi véleményének? Van-e, és ha van, ki ma a világ főrabbija? Van-e fellebbezésre mód? Mi van, ha nem minden rabbi ért egyet? Vajon mit gondolnak egymásról azok, akik egymásnak ellentmondó véleményt képviselnek? Milyen súlya van a precedensnek, vagyis köteles-e egy rabbi a korábbi nemzedékek rabbijainak véleményét elfogadni?
Röviden szólva, ez a sorozat arról szól, hogy miként vált a zsidóság olyanná, amilyennek ma látjuk?

Sokezer kérdés merült fel Mózes óta, és az azokra adott válaszok saját képükre formálták a vallásos zsidóságot. Az alapelveink nem változtak az évszázadok során, de az életünk, a környezetünk nagyon sokat változott. Hogy adaptálódott a vallásos zsidóság a (mindenkori) modern kor kihívásaihoz? Mindezekre a kérdésekre keresünk választ.

Tarts velünk!

Lőwy Gábor