bzsh.hu

"Szólj Izráel fiainak, hogy szedjenek nékem ajándékokat...”"(Exodus 25:2)

Joggal merül fel a kérdés a fenti idézettel kapcsolatban, hogy a Tóra miért a venni (קח) és nem az adni jelentésű (נתנ) gyökből képzett igét használja.

Dr. Abraham Twerski rabbi szerint azért, mert az ember alapvető természeténél fogva arra törekszik, hogy minél több mindent megszerezzen és aztán azokat meg is tartsa, így az adni ige esetleg tudat alatt eleve ellenállásba ütközne sokaknál. A venni ige afféle "mézesmadzagként" szolgál, mert mindenki szeret kapni.

Ez viszont nem egyetemes igazság. Vannak emberek, akik megalázónak érzik, hogy bármiféle segítséget elfogadjanak. Egyesek annyira törekednek a másoktól való függetlenségre, önállóságra, hogy akár az egészségüket is képesek kockára tenni, csak ne kelljen mástól segítséget kérniük.

Bár a Talmud dicséretesnek tartja, ha valaki inkább szegényes körülmények között él, mint hogy cedókét (adományt) fogadjon el, kritizálja azt, ha valaki nem fogadja el a segítséget, amikor pedig tényleg szükséges. Rabbi Ovádjá MiBartenura azt mondja, hogy az az ember, aki nem könyörületes saját magával szemben, valószínűleg másokkal sem lesz az.

Mindennek megvan a maga ideje. Ahogy a Prédikátor könyvében írja Salamon: "Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak..." Vannak olyan idők, amikor függetlennek és önállónak kell lennünk, és van, amikor el kell fogadnunk a segítséget, sőt egyenesen kérni azt. Aki képtelen elfogadni mások segítségét, amikor pedig szüksége van rá, annak általában alacsony az önértékelése, illetve nem akar lekötelezettje lenni egy esetleges jótevőnek.

Talán ezért használja a Tóra a "szedjenek nekem" kifejezést az "adjanak nekem" helyett. Tudnunk kell adni, de ugyanakkor kapni is, ha szükséges. Forras: www.lativ.hu

Szerző: Kalász Marietta
Megjelent: Forrás - 2011. február