Mérnök ember, saját mérnöki irodával, akit mindig érdekeltek a múlt kulturális értékei, különösen az Osztrák-Magyar Monarchia időszakából. Nagy János Ádám ennek az érdeklődésének köszönhetően jutott el az I. Ferenc József által alapított Országos Rabbiképző könyvtárában fellelt és felfedezésre váró, a zsidó újító mozgalom, a magyarországi neológia indulása óta felhalmozódott értékekig. Ezekről kérdeztük Nagy János Ádámot.

- „Nanotechnológia gyakorlati felhasználásai és az alkalmazott matematika" - ez a cégének a fő profilja, ami elég távol áll egy egyetem könyvtárának feltérképezésétől...

- Az iratrendezés is a profilunkba tartozik, számtalan intézmény hatalmas mennyiségű iratát dolgoztuk már fel a magunk által kidolgozott módszer alapján. Az egyik munkatársnőm a barátaitól hallott arról, hogy az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemnek van egy, a háborútól és az azt követő korszak vallásellenes megnyilvánulásai által megviselt könyvtára, amelynek állománya nem teljesen ismert, többnyire feldolgozatlan. Felkerestem az egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert hebraistát, Komoróczy Géza professzor urat, aki megerősítette, hogy tényleg hatalmas érték rejtőzhet az intézmény könyvtárában. Az egyetem rektori tanácsának beleegyezése után kaptunk engedélyt Schöner Alfréd rektor úrtól arra, hogy felmérjük a könyvtár anyagát.

- Hogy lehetett első körben megállapítani, hogy egy körülbelül kétszázezres gyűjteményről van szó?

- Ahogy az erdőmérnök kimegy az erdőbe és „köböz", nekem is van egy saját módszerem arra, hogyan lehet kezdésnél felmérni a mennyiséget, maximum 3-4 százalék eltéréssel. A könyvtárban talált anyag a maga nemében óriási. Némi összehasonlításul: a melki apátság gyűjteménye 150 darabos és a rendezését nagyjából befejezték, míg a pannonhalmi apátság majdnem négyszázezres állományán tudomásom szerint még mind a mai napig dolgoznak.

- Hogyan halmozódhatott fel ez a kétszázezres gyűjtemény?

- Induláskor minden egyetem alapját a könyvtár jelenti, s amikor I. Ferenc József engedélye után, 1877-ben megalapították az Országos Rabbiképző Intézetet, egy Páduából megvásárolt gyűjtemény tette le az alapokat. Ezután még több jelentős gyűjtemény gyarapította az állományt. Az Intézet rövid időn belül a zsidóság kiemelkedő, meghatározó intézményévé vált a térségben. Magánszemélyek adományai, vásárlások, a holokauszt után a megszűnt hitközségek és elnéptelenedett zsidó iskolák könyvtárai tovább gazdagították a gyűjteményt.

- Az Osztrák-Magyar - Monarchia idején kialakult neológia, azaz zsidó újító mozgalom alapjai Németországból indultak ki.

- A német reformkísérletek kezdeményezői rendkívüli tudású, felvilágosodott emberek voltak, az ortodox zsidó vallástól eltérő életmóddal és világlátással. A könyvtárban megtalálható az 1780-as években indult, első európai, héber nyelvű, tudományos folyóirat példányai, s ezek csodálatos dokumentumai annak, hogy zsidó gondolkodók hogyan kezdtek nyitni a fizika és biológia világa felé, s nem ragadtak le csak a saját vallásuk tanulmányozásánál. A neológia első magyarországi vezéralakja a csehországi születésű, német anyanyelvű magyar rabbi, Lőw Lipót volt. Ő prédikált először magyarul a zsinagógában és adott ki magyar nyelvű zsidó prédikációgyűjteményt. Egyik fia, Lőw Immánuel pedig nem csak elismert neológ rabbi volt Szegeden, hanem világszerte ismert kiváló tudós is. A Rabbiképző Intézet és a Dohány utcai zsinagóga is a neológia jegyében jött létre, mint ahogyan a fasori evangélikus gimnáziumba járt, később Nobel-díjassá vált zsidó diákok szülei is a neológia követői voltak.

- Kik veselkedtek már neki a hatalmas gyűjtemény feldolgozásának?

- A gyűjtemény feltárása során négy, kiváló szakértelmet bizonyító rendezés elindulásának a nyomára bukkantunk, amelyek azonban mind elakadtak. Visszatekintve törvényszerűnek tartom, mert a felméréskor kiszámoltam: a klasszikus könyvtárosi rendezési módszerrel a feldolgozást 60 évnyi, napi 8 órás könyvtárosi munkával lehetett volna befejezni. Vagyis reálisan 6 könyvtáros 10 éven át tartó munkája volna szükséges a teljes katalógus előállításához. Ez olyan óriási munka és költség, amelyre a háború után folyamatosan szűkös anyagi viszonyok között életben maradni próbáló intézménynek nem sem embere, sem pénze. Mi is csak ezért mertünk erre a hatalmas munkára vállalkozni, mert az iratkezelési gyakorlatban bevált módszerünkkel harmad akkora munkabefektetéssel tudjuk az anyagot feldolgozni. A gyűjtemény gazdáinak elévülhetetlen érdeme, hogy a lehetőségeikhez képest megvédték a gyűjteményt. Fizikai védelemmel látták el a könyvtárat, a fertőzések megelőzésére klimatizálták a helyiségeket, és ládákba kerültek régebben egymásra tornyozott könyvek. A könyvtár jelentőségéről vannak ismeretek, de katalogizálásra van szükség a teljes anyag felmérésére. Komoróczy Géza professzor úr és az egyetem véleménye szerint is, ha ez megtörténik, és kereshetővé válnak a művek, akkor a világ tíz, de inkább az öt legértékesebb zsidó tárgyú könyvtárának egyike lesz a budapesti egyetem könyvtára.

- Melyek számítanak most a legnagyobb zsidó könyvtáraknak?

- Az izraeli Nemzeti Könyvtár, az amerikai Zsidó Történelmi Múzeum, és Oxfordban is van egy komoly jiddisgyűjtemény, PRINCETON University, Yeshiva University, Mendel Gottesman Library JTS Library, Petersburg Jewish University, Koelner Bibliotek. Ez azonban meglehetősen szubjektív felsorolás.

- Hogy lehet, hogy idehaza alig tudnak arról, hogy mire leltek, de külföldről már komoly egyetemek figyelik a munkát?

- Miután tavaly augusztusban elvégeztük az első felméréseket és láttuk, hogy mekkora munkáról lesz szó, a világ számos olyan zsidó szervezetét megkerestük, akikről feltételeztük, hogy fontos lehet számukra az ügy, és anyagilag támogatni tudnák a könyvtár rendbetételét. Magánembereknél, alapítványoknál, kutatóknál, üzletembereknél kopogtattunk, sajnos eddig minden eredmény nélkül. Közben állandó levelezés alakult ki köztünk és a Harvard igazgatónője, az oxfordi Hebraisztika Tanszék, vezető könyvtárosok és hebraisták között, és mind úgy vélik, hogy komoly ismeretanyagok fognak előkerülni. A Berkeley egyik doktorandusza éppen itt kutatott, amikor már itt dolgoztunk. Néhány hétig látta, milyen értékek kerülnek elő, és véleménye szerint az addig látottak is átrajzolhatják a közép-európai zsidóságról alkotott eddigi ismereteket. Itthon a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is maximálisan támogatja a szándékunkat.

- Az eddig feldolgozott százötvenezer periodika, a köztük talált levelek és jegyzetek rendezése során milyen érdekességekre bukkantak?

- Logisztikailag a folyóiratok rendszerezésével volt célszerű elkezdeni a rendbetételt. Nem volt olyan nap, hogy ne került volna elő legalább egy doktori disszertációra alkalmas téma, vagy a magyar hebraistákat is meglepő új dokumentum. Lőw Immánuel, Singer Leo, Falk Miksa és Treffort Ágoston egymással folytatott levelezése. Szép Ernő által írt magánlevél, korai lapokban megjelent írás az Exodusról, kéziratok a korai zsidó kolonizációról, tudományos értékű jegyzetek rabbiktól, és olyan újságok, amelyeknek a léte módosít több, ma általánosan elfogadott tudományos tézist a zsidó asszimilációról, a jiddis nyelv használatáról, vagy a cionista szövetség tagjairól és kiterjedtségéről. Több olyan anyagot találtunk, ami eddigi ismereteink szerint az izraeli Nemzeti Könyvtárban sincs meg. Idén ünnepeljük az elismert tudós, Scheiber Sándor születésének 100. évfordulóját. Az 1947-ben, „Zsidó tudományos tennivalók Magyarországon" című kiadványban megjelent cikkében a magyar zsidó folyóiratok teljes bibliográfiájának elkészítését is a teendők közé sorolta. Az eddigi munkánk egybevág azzal, amit ő megálmodott.

- Mikor derült ki, hogy mégis lesz támogatója a projektnek?

- Augusztus 28-án, a cégem szempontjából az utolsó pillanatokban. Az elmúlt fél évben ugyanis sok millió forintot költöttem a cég pénzéből a könyvtárban dolgozó munkatársaim fizetésére és az egyéb kiadásokra. Kezdtünk ellehetetlenülni. Április óta itthon kerestem támogatókat minden szinten, de a gratulációknál és a jókívánságoknál nemigen jutottam messzebbre. Egyedül Kardi Judit elnök asszony és a Magyarországi Cionista Szövetség értette meg, hogy miről van szó, és támogatta a projektet. Egy jószándékú önkormányzati tisztviselő a Miniszterelnökséghez irányított. A Miniszterelnökség felfigyelt a projektre, és azóta folyamatosan figyelemmel kíséri a munkánkat. Komoly segítő kormányzati szándékot tapasztalunk, és első lépésként a munka folytatását a napokban aláírt támogatási szerződés keretében anyagilag is támogatják.

- Kívülálló, privát emberként fogott hozzá a könyvtár feltérképezéséhez. Mi hajtotta?

- Egyrészt, mert magánemberként mindig is érdekelt az Osztrák-Magyar-Monarchia története, és lenyűgözött az a hatalmas fejlődés, ami a Kiegyezés és az I. világháború között történt a jogi és a kulturális alapok létrehozásával. Az Országos Rabbiképző Intézet létrejötte és a neológia kiteljesedése is ennek a kornak a része, az akkori páratlan fejlődés egyik alappillére. Másrészt, mert tudom, hogy mi mindent kell még tenni. Megmenteni az egyetem dísztermében a faliszekrényekben lévő gót betűs gyűjteményt, ami azért van veszélyben, mert valamikor nem jutott pénz a tároló szekrények hátlapjára, és a fal nedvesedése veszélyezteti a könyveket. Folyamatos ellenőrzésekkel pontosítani kell az eddig létrejött adatbázisokat. Folytatni kell a gyűjteményben rendkívüli értéket képviselő aprónyomtatványok leválasztását, rögzítését, állagvédelmét. Végül nagyon várom, hogy nekiállhassunk végre a könyvek katalogizálásának azután, hogy további, a héber nyelvet jól ismerő munkatársakat választunk ki. Harmadrészt azért, mert ma már talán mindenki számára világos, hogy az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem könyvtára azon kívül, hogy felbecsülhetetlen értékű zsidó, és mint ilyen felbecsülhetetlen nemzeti értékünk, különös jelentőségű nemzetközi kultúrkincs. Arra vár, hogy megteremtsük a lehetőségét annak, hogy előbb először is a hazai tudományos élet számára, majd a világ kutatói számára is megismerhetők és elérhetőek legyenek a benne lévő értékek.