Ma napja van
Címlap Dr. Schőner Alfréd írásai OLÁH JÁNOS: Kicsi zsidó-magyar vademecum c. könyvének bemutatója

OLÁH JÁNOS: Kicsi zsidó-magyar vademecum c. könyvének bemutatója

E-mail Nyomtatás PDF

 

„ Ép kövekből építsd fel az Örökkévaló, a te Istened oltárát…”


OLÁH JÁNOS: Kicsi zsidó-magyar vademecum c. könyvének bemutatója *



A nyolcvanas évek végén megálmodott és a kilencvenes évek elején megvalósított új "Pedagógium" a Zsidó Egyetem régi-új intézménye. Az újjáteremtés eszménye vezette Scheiber Sándor utcai klasszikus, immár szimbólummá lett épületbe, a XX. századi történelem áldott, de viharverte falai közé. Hosszú évtizedek után, újjászületett a magyarországi zsidó tanárképzés!

A judaisztika tanulmányokat akkor elkezdő hallgatók, már korábban bizonyították, hogy a szorgalom és a hivatástudat személyiségük jellemzői. E két fogalom ötvözete indította el őket a pedagógusi pályán.

Az első, "nagy" generáció végzettjei, ma, a magyarországi zsidó pedagógiai és tudományos élet jelentős személyiségei. E generáció megtestesítője és példaértékű reprezentánsa Oláh János is. Az egzakt tudományok egy specifikus területéről került a humán stúdiumok, a judaisztika varázslatos világába. A keresés a megismerés és a zsidóság iránti elkötelezettség inspirálta, hogy feltárja ősi múltunk ezernyi árnyalatát, magát a szín-kavalkádot. Tehetsége érett egyénisége magára vonzotta a figyelmet és diplomájának kézhezvétele óta a Lauder Iskolának egyik meghatározó személyisége lett, majd oktatói, kutatói, szervezői készsége az OR-ZSE n kiteljesedett,

Az elmúlt majd két évtizedben évben már az OR-ZSE-n  tanít. Következetességgel, az "ügy" iránti alázattal oktat és kéri számon a diákokat. Tudja, hogy feladata van, s bizodalma, hogy tanítványai méltó módon képviselik világlátását, szellemi elkötelezettségét.

Oláh János tudós ember. Analizáló képessége önmagáért beszél, összegző készsége lenyűgöz mindannyiunkat. A formális és az informális oktatás, a katedra és az előadói pulpitus, a kutatás-oktatás-publikálás folyamata egyaránt fontos számára. Eddig megjelent kötetei, szerkesztői tevékenysége, kisebb cikkeinek és tanulmányainak minősége, lektori munkássága, előadói képessége lenyűgözi az őt hallgatót. Mostani munkája  a KICSI ZSIDÓ-MAGYAR VADEMECUM is fontos műnek tekinthető. Eddigi életpályájának egyik jelentős állomása.

A nyájas olvasó most olyan könyvet forgat a kezében, mely hatalmas tudásanyagra épít. Benne mindazok a fogalmak, nyelvi fordulatok, gondolatok, amelyek a zsidóság létének fontos elemi. Olyan fogalmak, amelyeket ismerünk, de történeti hátterét nem mindig érti a hitét, vallását még aktívan gyakorló zsidó vallású ember sem. E szellemi produktum   integráns része annak a gondolati folyamnak, ami az elmúlt másfél évtizedben formálja a körülöttünk lévő mikro-és makrokozmoszt.

Oláh János (szül. 1959), az OR-ZSE professzora és volt rektorhelyettese, a magyarországi kortárs zsidó pedagógia és felsőoktatás egyik "szellemi pillére". Érdeklődésének, tudományos munkásságának és életének középpontjában a judaisztika van a maga teljességében: a judaisztika mint zsidó liturgiatudomány és hittan, mint élet és életforma, mint világnézet, filozófia, művelődés és tudomány. Erről szólnak publikációi: az általa szerkesztett Magyar Zsidó Tudományok könyvsorozata, az újraindított Magyar Zsinagóga, a magyar-zsidó vallás- és művelődéstörténet tárgykörében íródott, sok-sok tanulmánya.

Oláh János Phd (2008), dr. habil (2014) az OR-ZSE tanszékvezető egyetemi tanára, szakfelelős. Kutatási tudományága: hittudományok néprajz- és kulturális antropológia. Kutatási területe: 1/Zsidó néprajz 2/A Rabbiképző története 3/A Rabbiképző tanárainak publikációi.


Szakmai életrejzából idézek:

1996 óta tanít az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen.

- 1996-2001 megbízott előadó, Országos Rabbiképző Intézet (ORKI), majd Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem) ORZSE),

- 2001-2005 főiskolai docens, Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen Szentírás és Talmudtudományi Tanszék,

-2005-től egyetemi docens Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen Szentírás és Talmudtudományi Tanszék,

2006-2008 a judaisztika alapszak (BA) megbízott szakfelelős, Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem,

-2008-tól a judaisuztika alapszak (BA) szakfelelős, Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem
-2009-től az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola, törzstag,

-2012-től az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, általános rektorhelyettes,

-2014-től-2018-ig Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektorhelyettes,
2014-től egyetemi tanár, Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen Szentírás és Talmudtudományi Tanszék,

- Szerkeszti az OR-ZSE Évkönyveket,

- Szerkeszti, előszóval és bevezető tanulmánnyal látja el a Mgyar Zsidó Tudományok könyvsorozatot, amely a Rabbiképző volt professzorainak, tanárainak, végzettjeinek munkáját adja ki és ismerteti meg újra a zsidó tudományos élet érdeklődőivel.

Többek között:

Pl. Bacher Vilmos: Rabbanan, a tudósok agádája,

Bacher: A középkori zsidó vallásbölcsészek szentírásmagyarázata Májmuni előtt,

Kohlbach Bertalan: A zsidó néprajzról,

Blau Lajos: A Talmudról,

Blau Lajos: Az ózsidó büvészet,

Guttmann Mihály:  A hálácháról,

Bloch Mózes: A zsidó jogról


-Szerkeszti a Magyar Zsinagóga folyóiratot, amely főként a Rabbiképző volt professzorainak, tanárainak, végzettjeinek írásait adja ki és ismerteti meg újra a zsidó tudományos élet érdeklődőivel
- Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Vallástudományi folyóirata (HÁCOFE) Tanácsadó Testületének tagja,

- Tagja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Köztestületének

(I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, Néprajztudományi Bizottság), 2013,

- Tanított a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola (BA), az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (BA és MA), a Hetednapi Adventista Teológiai Főiskolán (BA), a Szegedi Tudományegyetemen (MA) és a Pécsi Tudományegyetemen (BA és MA)

A rabbinikus irodalom témaköréből közzétett dolgozatain érződik a második világháború előtti magyarországi zsidó tudományosság legnagyobb tudósai Blau Lajos, Bacher Vilmos, Heller Bernát szellemi kisugárzása.

Nem véletlen, hogy a design-jában is elegáns,  az előbb említett Magyar Zsidó Tudományok című sorozatnak ő a szerkesztője, az előszó irója, és a textus interpretátora.

Ezt a munkáját kiegészíti azzal a felelősségteljes, aprólékos geológiai, botanikai, judaiszisztikai elmélyültség, amely a nemrégen megjelent Löw kötetben is megmutatkozik.

(Löw Immánuel válogatott művei. Fényszóró drágakövek, szerkesztette: Hídvégi Máté és Ungvári Tamás, a héber és arám nyelvi, valamint ásványtani lektorálás, olvasószerkesztés Oláh János munkája, Budapest, 2019.)

A KICSI ZSIDÓ MAGYAR VADEMECUM c. kötetében fogalmakat magyaráz, a szavak etimológiájának mélységét kutatja a tőle megszokott kristálytiszta logikával egyszerűen, szellemesen magyaráz. Tanít. Megismertet bennünket – egyébként általunk sokszor használt – kifejezésekkel, melyeknek egy részét nem mindig tudatosan használjuk, vagy nem is ismerjük. Magyarázataival ismereteinket gazdagítja. A szavak egymás után peregnek, a kifejezések sorjáznak. Persze vannak olyanok is, melyek kimaradtak, esetleg elfelejtődtek. Ezek talán majd a javított kiadásba kerülnek be. A korábbi, hasonló kísérletek sorából Lebovits József munkáit, Singer S. Leó Kötelességtanát vagy egykori kiváló kollégánk, Jólesz Károly Zsidó lexikon és – sajnálatos módón megszerezhetetlen – Miért? c. munkáit emelném ki. Kraus Naftali: Zsidó fogalomtár című könyve, Oláh jelen kötetének egyik formai előképe,  más, speciális szótár, egy mikrothesaurus.

A magyarországi neológ zsidóság tradíciójának nagy tisztelője ő. A leson hakajdes ( לשון הקודש ) és a jiddis nyelv szerelmese, kutatója és terjesztője. A fővárosban, Budapesten az OR-ZSE zsinagógában, a Hegedűs Gyula utcai templomban, a Páva utcában, valamint a vidéki közösségekben elmondott beszédei retorikai műremekek. Érződik rajtuk Lőw Lipót, és fia Lőw Immánuel hatása, de kimutatható a Lebovits József szerkeztette Magyar Zsinagóga című egykoron terjesztett homiletikai folyóiratban (1900-1920) közzétett beszédek formai és tartalmi egysége is.

Oláh János ( יוחנן בן אברהם ואלישבע מוה''ר)  tudós ember. Analizáló képessége önmagáért beszél, összegző készsége elkápráztat mindannyiunkat.

רבן יוחנן בן זכאי אומר: הרי הוא אומר: "אבנים שלמות תבנה" (דברים כז,ו)

Johánánról, az i.e. I. században élt ókóri bölcsről Devárim 27.6-ot idézve jegyzi fel a hagyomány: „ Ép kövekből építsd fel az Örökkévaló, a te Istened oltárát…”

/מכילתא דרבי ישמאל יתרו. מס' דבחדש יא/

Jeles szerzőnk, akit héber nevén ugyanúgy Johánán/Jajhonon-ként hívunk fel a Tórához a szellemiség apró köveiből építi a zsidó vallástudomány „oltárát”.

Övezze őt továbbra is hallgatóinak szeretete és régi és új kollégák elismerése és megbecsülése!

“Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és a kik sokakat az igazságra visznek, világítanak, miként a csillagok örökkön örökké.”


*

Schöner Alfréd köszöntője, elhangzott az Írók könyvesboltjában, 2020.02.013.-án