Schőner Alfréd: EMLÉKMŰVEK – EMLÉK MŰVEK „Az élet csupa jelbeszéd – / a halál álmosabb: / egyformán ásít bárkire / egy Kozma utca 6. // a Kozma utca 6! // Néhány évtizede látott napvilágot Gergely Anna döbbenetes verse, mely Várnai Pál a költőnővel készített interjújában kerül szóba, és a Temető Pannóniában címet viseli. Itt jegyzem meg, hogy a rendszerváltás előtt, ha bármely újságban megjelent egy halotti jelentés, sehol nem írták le, hogy a rákoskeresztúri zsidó temetőben lesz a temetés, helyette a Kozma u. 6. került a napilapba, mely a zsidó temető pontos címe. A költőnőt irritálta e jelenség, ez a fajta információ s ezért írta meg a verset. Egyébiránt a rendszerváltás után, amikor a szólásszabadság leple alatt felerősödtek az antiszemita megnyilvánulások, megint kezdtek megjelenni ezek a „Kozma utca 6-ok” az újságokban, a zsidók megint kezdtek rejtőzködni. Igen az emberek néha álszeméremből félnek kimondani azt is, hogy zsidó, azt hiszik, hogy ez sértés. Ez alkalommal néhány olyan kompozícióról szeretnék beszélni, melyek meglepő módon egy ponton találkoznak az előbb említett fogalommal. A helyszín az Árpád híd és a Lánchíd pesti hídfője közötti táv, mely kb. 2,5 km. Útközben nem kevesebb, mint hat emlékművet, táblát, szobrot találtam. 1. Az első szobor, melyről beszélni kívánok, a Vizafogó negyedben található, párszáz méterre az Árpád hídtól a Margit híd irányába. A szoborkompozíció címe Mártírok emlékműve, melynek eredeti változatát Makrisz Agamemnon készítette 1959-ben, és 1964-ban helyezték el a mauthauseni koncentrációs táborban emlékezésként azokra az áldozatokra, akik a második világháború alatt Mauthausenben mártíriumot szenvedtek. A Duna parton található kubista emlékmű, Agamemnon tizenegy kompozícióból álló szobrának másolata a nyolcvanas évek közepén került felállításra. A XIII. kerületben, a Duna parton áll a Viza utcánál. Ez a Mauthausenben felállított emlékmű, 5O%-os méretű másolata.
Makrisz Agamemnon: Mártír emlékmű EMLÉKEZÉSÜL AZOKRA AZ ELLENÁLLÓKRA, KATONASZÖKEVÉNYEKRE ÉS ÜLDÖZÖTTEKRE, AKIKET 1944-45 TELÉN, A DUNA PARTON MEGGYILKOLTAK. 1986. BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSA ÉS A MAGYAR ELLENÁLLÓK ÉS ANTIFASISZTÁK SZÖVETSÉGE. 2. Ha tovább sétálunk, eljutunk a következő emlékműhöz, melyet az 1990-es évek legelején a Cionista Szövetség állított fel a magyarországi cionista ellenállók emlékére, akik tevékenységükkel százak, ezrek életét mentették meg. Az Új Élet riportban számol be arról az esemény sorozatról, amelyeken a központi téma a cionizmus volt. Ennek egyik állomása, az emlékmű felállítása és avatása. A periodikában akkor leközölt fotó alatt a következő mondat szerepel: A legújabb Holocaust-emlékmű. A korabeli krónikás szomorúan jegyzi meg, hogy az ünnepi aktus pillanatában sem fejeződött be a mű. Köveket, még a jeles esemény előtti órákban is hordtak a krematóriumokat idéző kompozícióhoz, melynek csúcsán egy „kéménycső” imitáció ágaskodik a magasba. Ma (2008. november) az emlékmű igen elhanyagolt állapotban van, s a rajta levő szöveg szinte olvashatatlan.
A cionisták emlékműve AZ ÁLDOZATOK, ÉS A CIONISTA ELLENÁLLÁS HŐSEINEK EMLÉKÉRE A HOLOCAUST 50. ÉVFORDULÓJÁN ÁLLÍTOTTA A CIONISTA SZÖVETSÉG ÉS A JEWISH AGENCY FOR ISRAEL MAGYARORSZÁGI IRODÁJA 1994. ÁPRILISBAN 3. A Margit híd Pesti hídfőjénél, a Jászai Mari tér egyik járdaszigetén található a franciaországi szobrászművész Anna Stein Égbekiáltó című kompozíciója. Jellege emlékmű, anyaga mázas kerámia, melyet 1990-ben állítottak fel a művész ajándékaként. Ha ránézünk erre a kicsit a barokk kor világát megidéző mázas kerámiára, kirajzolódik az égbekiáltó borzalom magasságok felé interpretált jajszava, amit a mieinkkel tettek.
ÉGBEKIÁLTÓ 2005-ben a kompozíciót rekonstruálták, újjáalakították, körbekerítették. Szép, ápolt állapotban van. „Stein Anna súlytalan, lebegő alakjainak világát nevezhetnénk modernkori barokk látomásoknak is. Művészete a jelenkor irányzatainak hatásától mentes, csupán a barokk sokrétű stílusából merít inspirációt. El Greco karcsú, éteri figurái és Tintoretto virtuóz színharmóniái köszönnek vissza művein, sajátos értelmezésben. Alkotásainak szereplői allegorikus vagy mitikus alakok, akik egy lírai fantáziavilág hírnökei. Stein Anna művészi kiteljesedése Párizshoz kötődik, ám a hazai közönség előtt is több alkalommal bemutatkozott, 1978-ban Pécsett, 1986-ban Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában, 1994-ben a budapesti Francia Intézetben volt egyéni kiállítása.” – írta Kopin Katalin
Anna Stein: Az égbekiáltó EMLÉKÜL AZOKNAK A MAGYAROKNAK, AKIK 1944-45 TELÉN A NYILAS RÉMURALOM ÁLDOZATÁUL ESTEK A korabeli ÚJ ÉLET így tudósit: 4. Néhány évvel ezelőtt helyezték el Pauer Gyula Cipők a Duna parton című kompozícióját. Talán a Budapesten emelt emlékművek egyik legdrámaibb darabja. Az emlékhely három pontján, öntöttvas táblákon magyarul, angolul és héberül olvasható az alábbi felirat. A NYILASKERESZTES FEGYVERESEK ÁLTAL DUNÁBA LŐTT ÁLDOZATOK EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATOTT 2005. ÁPRILIS 16-ÁN
Pauer-Togay: Cipők a Duna parton „A Cipők a Duna-parton elnevezésű kompozíció a nyilasterror idején Dunába lőtt embereknek állít emléket. a szobrászművész hatvan pár korhű lábbelit formált meg vasból. A parti szegély terméskövére erősített cipok mögött negyven méter hosszúságú, hetven centiméter magas kőpad húzódik. Az emlékhely három pontján öntöttvas táblákon magyarul, angolul és héberül olvasható a felirat: "A nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok emlékére állíttatott 2005. április 16-án.” „Gyermekkorom rémületes érzései közé tartozott a Duna-parton meggyilkolt emberek története. Ezt az érzést mind a mai napig fel tudom idézni magamban. Ezért bír különösen nagy jelentőséggel számomra, hogy Pauer Gyula barátommal való közös elképzelésünk alapján megvalósulhatott ez az emlékmű, amely szülővárosunk emlékezetének e gyötrő és elfojtott darabját emeli ki a homályból, bizonyosságot téve arról, hogy Budapest nem adja meg magát a felejtésnek, és szembe mer nézni múltjával. Hadd idézzem a művész, Pauer Gyula gondolatait: „Négy éves fejjel szüleimmel az óvóhelyen vészeltük át a háború végét. Nem sokat értettem a kint zajló eseményekből. A különböző híradások nyomán csupán annyi fogalmazódott bennem, hogy az oroszok kergetik a németeket, akik tőlük menekülve felrobbantják a hidakat, míg a szövetségesek bombázzák a várost. A nyilasok a Dunába lőtték az embereket. Amikor felmehettünk az óvóhelyről a lakásra, apám lelkemre kötötte, hogy senkinek se beszéljek a "részletes bácsiról", aki egy ideig nálunk tartózkodott. Azért "részletes", mert tőle vásároltunk részletre bútorokat. A háború végeztével azután ismét láttam Emil bácsit, amint boldogan öleli át szüleimet megköszönve, hogy napokig bújtatták. A zsidó honfitársaimmal történt szörnyűségeket csak apránként értettem meg, majd szobrászként is egyre inkább foglalkoztatni kezdett a holocaust témája. Egy töprengő este, egy régi barát váratlan látogatása, egy beszélgetés elejtett, majd újra felvett fonala, Can Togay barátom felvetése segítettek el ahhoz, hogy ráleljek a mű végső formájára. Azt hiszem, Istennek tetsző módon.” 5. A következő emlékmű Pátzay Pál híres alkotása Kigyóölő, mely hosszú ideig a Debreceni Egyetem (Biogal Gyógyszergyár) előtt állt, jelenleg a másolata a Szent István parkban található. A magyarországi történelem egyik kimagasló személyiségének, Raul Wallenberg svéd diplomatának állít emléket. A posztamensen két szöveg olvasható: a./ 1944 JÚLIUS ELEJÉTŐL 1945 JANUÁRIG VEZETTE A BUDAPESTI SVÉD KIRÁLYI KÖVETSÉG BÁTOR ÉS NEMES EMBERBARÁTI TEVÉKENYSÉGÉT A ROMLÁSNAK AMA SÖTÉT KORSZAKÁBAN LEGENDÁS HŐSÜNKKÉ LETT. HIRDESSE EZ AZ EMLÉKMŰ MÚLHATATLAN HÁLÁNKAT ANNAK A VÁROSNAK KÖZÉPPONTJÁBAN, AMELYNEK ÜLDÖZÖTTEIT AZ Ő RENDÜLETLENÜL VIRRASZTÓ EMBERSÉGE OLTALMAZTA EGY EMNERTELEN KOR ÉJSZAKÁLÁBAN b./ AZ EREDETI EMLÉKMÜ PÁCZAY PÁL SZOBRÁSZMŰVÉSZ ALKOTÁSA. EZ AZ EMLÉKMŰ AZ 1949-BEN LEDÖNTÖTT ALKOTÁS MÁSOLATA AZ ÚJRAÖNTÉS ÉS A TALAPZAT GYŐRFFY SÁNDOR SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYÉNEK MUNKÁJA, AZ ÉPÍTÉSZ RAJK LÁSZLÓ, A DOMBORMŰ ÚJRAALKOTÓJA MAROSICS ISTVÁN
Pátzay Pál: Kígyóölő „A halálból menekült pestiek már ’45 után kezdeményezték: emeljen a főváros méltó szobrot a svéd diplomatának. Fischer Annie ez alkalomból külön hangversenyt adott, teljes bevételét a költségek fedezésére ajánlotta. Amikor már összegyűlt egy jelentős összeg, Pátzay Pált bízták meg a szobor elkészítésével. Az anyagiakhoz a főváros vezetése is hozzájárult. A mester már ’45 novemberében megalkotta az emlékszobor kismintáját: izmos férfiakt szorítja a gonosz kígyó nyakát. A bronz kígyóölő ’48-ra készült el teljesen. A kétméteres figura mészkőből faragott talapzatra került, amelyre Wallenberg bronz arcmását helyezték. 6. A Pozsonyi út és a Raul Wallenberg utca sarkán lévő ház oldalfalán látható a hatodik emlékmű. Ezen a területen volt 19944-45-ben a nemzetközi gettó. Az utcában 1989 óta Wallenberg-emléktábla található. Sajnos az alkotóművész kilétét nem sikerült kiderítenem
Wallenberg emlék-tábla Az emléktábla szövege: RAUL WALLENBERG 1912 SVÉD KÖVETSÉGI TITKÁR EMLÉKÉRE, AKI A NYILASURALOM ALATT BÁTOR FELLÉPÉSÉVEL ÉS TETTEIVEL ÜLDÖZÖTTEK EZREIT MENTETTE MEG A hat emlékmű különböző időpontokban különböző művészek által megálmodott, más és más szervezetek által létrehozott alkotás. Mind azoknak állít emléket, akik Magyarországon, illetve Budapesten származásuk, vallásuk, vagy gyökerük miatt mártíriumot szenvedtek. Egyetlen szó azonban mindegyik emlékműről hiányzik. Az tudniillik, hogy ezek az áldozatok zsidók voltak egyik emlékművön sem olvasható. A zsidó szót most is eufémizmusokkal helyettesítik. Hol a „mártírok”, hol az „áldozatok”, hol a „magyarok”, hol az „üldözöttek” kifejezéssel. S bár mindegyik fordulat megfelel a valóságnak, egyetlen kérdés marad csupán. A meggyilkolt védtelenek vajon miért nem nevezhetők zsidóknak? Nézem a Dunát, ahogy örvénylőn, piszkosan, viszi a késői ősz hordalékát. Nem messze a Parlamenttől már régóta, bronbaöntve mereng József Attila. Előtte az ércbe vésett idézet A Dunánál című költeményéből. Mintha szívemből folyt volna tova,
Csak a szemérem nem kopik / a pannon ég alatt – / miféle információ /
Ne hidd, hogy jobb a semminél / egy puszta számadat. / Itt éltél. Több vagy holtan is, /mint Kozma utca 6.”
A kígyóölő a Szent István parkban várta az 1949. április 9-re tervezett avatóünnepséget. Az avatás előtti hajnalon azonban kivezényelt munkások ledöntötték, és magukkal vitték a szobrot. (Az emigrációból hazatért Hatvany Lajos lakásuk teraszáról nézi végig a jelenetet.) Akkor juthatott a szovjet hatóságok fülébe a Wallenberg-emlékmű ügye: haladéktalanul lebontatták.
A sérült kígyóölő a Fővárosi Képtárban tér magához. 1950-ben Pátzay már a Műcsarnokban mutatja be, mint antifasiszta bronzszobrot egy képzőművészeti tárlaton. Aztán ugyanez a mű ’53-ban a debreceni Biogal Gyógyszergyár előtt bukkan fel, mint a betegségek elleni küzdelem szimbóluma. Ott is marad évtizedekig. A mítosz örök, Wallenberg neve azonban sehol nem szerepel. A kígyóölő átlényegül, szó szerint a Biogal emblémájává válik. Még levélpapíron is használják a figurát.”
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.
