Ma napja van

Akédát Jichák

E-mail Nyomtatás PDF

 

 

Schőner Alfréd Ph.D.: ÁKÉDÁT JICHÁK
Adalék egy szentírási motívum ikonográfiájához


Májmuni, Maimonidés, Rámbám. (1)

Tündöklő csillaga a zsidó történelemnek. Tibériáson, zsidók, keresztények és muzulmánok egyaránt felkeresik nyugvóhelyét, s ott imádkoznak. 
A második világháború előtt, az Országos Rabbiképző Intézetben működött egy filozófiai kör, amely a Maimonides nevet viselte. 1977-ben az intézet fennállásának centenáriumi évfordulóján Mose Carmilly professzor, jubileumi kötetében külön összegyűjti azt a publikációs jegyzéket, amelyeknek tételeit az intézetben végzett egykori hallgatók szenteltek Májmuni életének.
(2)

Maimonides klasszikus munkáját, a Misné Torá-t 1180-ban fejezte be Kairóban. 1980-ban jelent meg először Budapesten A Májmuni Kódex című, ma már kuriozitásként értékelendő mű. Ez magába foglalja a Budapestre került kézirat hatvannyolc legszebb oldalát. A válogatást, két rész egészít ki. Az egyik Scheiber bevezető tanulmánya, amelyben a Rámbám-i életet foglalja össze. A másik, Séd Rajna Gabriella művészettörténeti analízise. (3)

Scheiber, illetve Séd Rajna Gabriella nevével fémjelzett különleges kiadvány a Magyar Tudományos Akadémiában lévő Misné Torának egy olyan változata, amelynek –kvázi- jubileumi évfordulója van. 5056 Elul hó 8-án, a polgári időszámítás szerint 1296. augusztus 8.-án, tehát hétszáz évvel ezelőtt, készült el - a Budapesten őrzött - kézirat. Feltételezések szerint Franciaországban láthatott napvilágot a mű. A kolofonból kiderül, hogy ki volt a scriptor és illustrator? Neve Nátán bár Simeon Hálévi. Így ír önmagáról:

“A király és emberei nyomába merészkedik munkájábankicsiny és fiatal. Én Nátán b(ár) Simeon Hálévi ezt a könyvet sógorom a nemes R(abbi) Ábrahám b(en) Beráchjá részére másoltam…” (4)
A kolofon végén így fogalmaz: “Lichtov, ligmor, veliszmon...”: “Én írtam a könyvet, én fejeztem be, és én illusztráltam”. A “liszmon” terminus technicus-ból vonja le a következtetést Séd Rajna Gabriella, hogy Nátán bár Simon volt az, aki a megfelelő részeket színekkel, formákkal megjelölte. Talán így ő lehetett az illusztrátor is. (5)

A Budapesti Majmuni Kódex XLIV. Táblájáról (III. kötet, 81. Levél) így ír a magyar származású, Franciaországban élő világhírű művészettörténész: “A kódex Tizedik könyve a tisztaságra és a tisztátlanságra vonatkozó törvényeket foglalja össze. A címtámla aszimmetrikus osztású… A lap aljára indasávok közé a művész biblia jelenetet festett: Izsák feláldozását, Az illusztrációt, a címlapot megelőző oldal szövege kívánta meg, ahol Májmuni az áldozatbehelyettesítést tárgyalja: ezt a törvényt a bibliai kommentárok a Mózes első könyve 22.13.-nál idézik. Az egyszer tunikába öltöztetett Izsák, imára kulcsolt kézzel az oltáron kuporog. Ábrahám a hajánál ragadja meg a gyermeket, és készen az isteni parancs végrehajtására, feje fölé emeli kardját. A felhők közül előbukó dicsfény angyal egyik kezével a levegőben elkapja a kardot, a másik kezével egy kosra mutat, amelyik szarvánál fogva fennakadt a bokorban. Ábrahámnak fia helyett ezt a kost kell feláldoznia.” (6)

A Budapesti Májmuni Kódex Izsák feláldozása kompozíciójának jobb megismeréséhez hozzájárulhat, ha kiemelünk egy-egy archetípust, amely része, esetleg elindítója, vagy formálója volt az Ákéda – illusztráció hatalmas sorozatának. (7)
Akédát Jicchák ábrázolásának három vallási ideológia szerinti megközelítése: zsidó, keresztény, és muzulmán. Három világ találkozása, az Ákédát Jichákkal kapcsolatban.
Így szól a közismert tórai textus, a szentírási hagyomány:
“És történt ezek után, hogy Isten megkísértette Ábrahámot és szólt hozzá: “Ábrahám!” És ő felelt: Itt vagyok”. És szólott hozzá: “Vedd egyetlen fiadat, Izsákot, akit szeretsz, és menj el Mória földjére és áldozd fel őt égőáldozatul a hegyek egyikén, amelyet majd mondok neked.”
(8)
Az áldozat nem történik meg, felhangzik az isteni szó, …” ne nyúlj a gyermekhez…”. Isten nem kíván emberáldozatot. Ugyanakkor a Midrás Rábbá Genesis 22. fejezetének e mondatait a megbocsátással és a megváltással összefüggő értelmezéseként értékeli.(9)

A keresztény teológia az Ószövetséget az Újszövetség prefigurációja-ként tekinti. Az Ákédát Jichák-ot Jézus kereszthalála előképeként is értelmezik. S ezért már az első és második századi ábrázolásokon így jelenik meg a keresztény síremlékeken.

E motívum belső fejlődéstörténetét analizálva Jutta Seibert így ír: “Ábrahám az Úr Parancsára fel akarja áldozni Izsákot. A képzőművészetben a dráma csúcspontját szokták megjeleníteni. Az áldozati oltárnál térdelő Izsákra Ábrahám már-már lesújt kezével, amikor egy angyal vagy a felhőkből kinyúló Isten keze megakadályozza ebbe. Végül Izsák helyett egy a szarvánál fogva a bozótban vagy egy fán fennakadt kost áldoz fel, amelyet a keresztfán függő, feláldozott Krisztus előképének tekintettek, ugyanúgy, mint Izsákot.” (10)

Hadd említsek meg egyet, a korai emlékek közül. A Petrus és Marcelinus temetőkből megmaradt - I. századi - falfestmény ábrázolja az Ákédát Jichák jelenet fő motívumait. Középen Ábrahám, görög, még hellenista hatást mutató tógában, jobbra az isteni kéz. Jobb oldalon a gyermek Izsák, amint hátán - a tórai leírás szerint - viszi a rőzsét. A keresztény teológia interpretációja szerint, itt keresztény üzenetről beszélhetünk.

De nemcsak az első századokban, s nemcsak a keresztény környezetben, hanem zsidó emlékeken is találkozunk Ákédát Jichákkal. A harmadik században a mai Szíria területén, közel Irakhoz, állott egy nagyon fontos város: Dura Europos, amely a korabeli nagy szellemi mozgalmaknak, így a zsidóságnak, a kereszténységnek és a hellenista ideológiáknak volt a centrumában.
Innen, a századunk húszas-harmincas éveiben rendkívül sok emlék került elő, ezek közül is kiemelkedik a Dura Europos–i zsinagóga, az egyetlen olyan zsidó templom az ókorból, ahol az épület fala illusztrációval, falfestményekkel van teli. Ezen szintén megjelenik az Izsák feláldozási jelenete.
A kompozíciósorozat hiteles másolata Tel-Avivban van, a Bét Hátfucot múzeumában.
(11)

A második zsidó ábrázolás, amelyet ma ismerünk, a 6. század elejéről származik Bét Álfáról (12), a mai Izrael területéről, ez a legépebben megmaradt mozaikrendszer, amelynek az alsó egységében ábrázolták az Ákédát Jichák kompozícióját. Nagyon egyszerű, a gyermekrajzok naivságát tükröző elbeszélés, amelyen nemcsak a személyeket lehet beazonosítani.
Középen, a kéz fölött, ugyanaz, mint a keresztény ikonográfiában, feltüntették Ábrahám nevét. Kicsi ormótlan gyerekecske mellet szerepel az újabb héber személynév: Jichák, tehát Izsák.
A héber nyelv eligazító szöveget két újabb tórai idézet egészíti ki: “… íme a kos”, s “… ne nyúlj a gyermekhez.” Tehát 1400 évvel ezelőttről megmaradt egy olyan illusztráció, amelyen szentírási motívum van, és a szentírási jeleneten héber betűs, a mai napig olvasható héber betűs szöveg.
(13)

E tanulmány készítése közben a Ciporiban, a Misna egykori kodifikációjának színhelyén olyan mozaikrendszert tártak fel és rekonstruáltak, amelyen egész sor bibliai jelenet, többek között egy erősen sérült, Ákédát Jichák kompozíció körvonalazódik ki.(14)

Az iszlám világlátása egy harmadik világképet vetít elénk. A szöveg nem analóg a Berésit könyvében közöltekkel. Igy ír a Korán: 
“És hírt adtunk neki egy szelíd fiúról.
És miután annyira felserdült, hogy vele serénykedhetett, (Ábrahám) azt mondta neki: “Fiacskám. Azt láttam álmomban, hogy feláldozlak. Fontold meg hát, mi a véleményed! “Apácskám” – mondta ő – “Tedd azt, mire parancsot kaptál. Ha Allah is úgy akarja, állhatatosnak találsz majd az állhatatosok között.”

A Simon Róbert gyűjtötte Korán- exegézis- kompiláció a 37. 101–hez a következőket fűzi: “Nem egyértelmű, hogy ki is az a “szelíd fiú “… Mivel Izsák csak a 112. versben bukkan fel, kézenfekvő lenne Ismáelre gondolni.” A különböző interpretátorok feltételezik, hogy korábban Izsák szerepelt a Koránban, s csak később váltotta őt fel, a jelentőségében erősen felértékelődött Ismáel.
Felvetődik a kérdés: ezek szerint Ábrahám szerint nem Izsákot, hanem féltestvérét akarta feláldozni?”

Az általunk ismert muzulmán kultúrkörből származó kompozíciókon azonban mindenütt Izsákot és nem Ismáelt ábrázolták. (15)

JEGYZET

1. Scheiber Sándor, a magyarországi zsidó tudományosság egyik huszadik századi atyja, tanulmányok sokaságát szentelte a témának. Lásd: “Maimuni Magyarországon:” Jewish Studies in Memory of Michael Guttman (=MZsSz 59-62, 1942-1945), 1946, 389-412. A Maimonidessel kapcsolatos magyar nyelvű irodalom 1. Jacob I. Dienstag, The Seminary and Maimonidean Scholarship, in: The Rabbinical Seminary of Budapest 1877-1977. Edited by Moshe Carmilly Weinberger, New York, 1986

2. A Májmunival kapcsolatos magyar nyelvű irodalom bibliográfiája, újraközlés Babits Antal kiegészítéseivel: Guttman-Husik- Scheiber, Maimonidész, Zsidó filozófia (!), Bp., Logos Kiadó, 1995, 189-203.) Lásd: Turán Tamás, A középkori zsidó filozófia kutatásának hungarika-bibliográfiája, 422. old. in Colette Sirat, A zsidó filozófia a középkorban , Bp. 1999. Logos Kiadó, sorozatszerk: Babits Antal

3. A Májmuni Kódex. (Mose Májmuni törvénykódexe). A budapesti “Misné Tóra “legszebb lapjai. A válogatás és bevezető tanulmány Scheiber Sándor munkája. A művészettörténeti tanulmányt és képmagyarázatokat Sed-Rajna Gabriella írta. Budapest, Magyar Helikon-Corvina, 1980.
A Májmuni Kódex. i.m. 17. old.

5. A Májmuni Kódex. I. m. 3o. old.

6. A Májmuni Kódex. I. m. o.n.

7. Akédát Jichák, =Izsák feláldozás. Maga a szó nem annyit jelent, hogy feláldozás. Ákédá = megkötözés.

8. Genezis 22. 1-2. Fordítás: Zsidó Biblia. Mózes Öt könyve és a Háftárák. Budapest, 1996.

9.– Lásd: Midrás Rábbá 56.9.

A témára vonatkozó rendkívül gazdag vallási, exetikai irodalomból hadd emeljük ki:

Mikráot Gedolot. Hámisá Humsé Torá. Vááléhem Onkelosz… Jeusálájim, 1992.

Az “Ákédá” témájának vallási, vallásfilozófiai, szépirodalmi fejlődéstörténetének analízisét nyomon követhetjük: Gávriél – Chájim Kohén: Szifrut Keesnáv Látorá / KriátÁkédát Jichák . Universzitát Bár Ilán, 1995.

A modern héber irodalomban is állandóan visszatérő téma Genesis XXII. fejezete. Lásd: Michael Brown: Biblical Myth and Contemporary Experience. The Akedah in Modern Jewish Literature. Judaism 31. New York, 1982.

10. A keresztény művészet története. Szerkesztette Jutta Seibert. Budapest, Corvina, 1986.

11. A Dura Europos-i zsinagóga nyugati falának kompozicióiról, s ezen belül az Izsák feláldozása jelenetről lásd: Schőner A.: Figurális ábrázolás és a zsidó művészet. In.: Múlt és Jövő. Budapest, 1993 /1.

12. -Az elmúlt évszázad archeológiai kutatásai nyomán, a Szentföld területén száznyolcvan zsinagógaromot tártak fel. Lásd: Cvi Ilán: Bátéj Kneszet K'dumim B'erec Jiszráél. Jerusálájim, 1991.

Bét Alfa mozaikrendszeréről lásd: N. Ávigád: Ricpát Bét Hákneszet Bevét Álfá Umekomá Beománut Hájehudit. Bikát Bét Seán, 1982.

13. Az Izraelben található és beazonosított héber és arameus nyelvű szövegemlékekről lásd: Joszéf Náve: Ál Pszifász Váeven. Háketuvot Háárámijot Veháivrijot Mibáté Hákneszet Háátikim... Tel-Aviv, 1978.

14. Azóta már az első publikáció is megjelent: Zeév Vájsz-Éhud Necer: Hávtáchá UgeuláPeszifász Bét Hákneszet Micipori. Jerusálájim, 1999.

15. A muzulmán művészet szentírási vonatkozású jeleneteinek analíziséről, lásd: Náámá Bros: Szipuré Hátenách Becijur Hámuszlemi. Jerusálájim, 1991.