E kiadvány létrehozói a könyv bevételét ajánlják fel The compilers of this publication offer from this hook for the reconstruction SCHONER ALFRÉD A DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGA Budapest 1989 A felvételeket készítették: Bobella Tamás, Erdei Péter és Gábor Viktor A kötetet tervezte: Haynal Kornél 89־ 2409־ Révai Nyomda, Budapest TEMPLOM ÉPÍTÉSÉNEK ELÖTÖRTÉNETÉBŐL. A XVIII. században a magyar zsidóság Első adatunk a Pestről származó Saul-ról van, aki egy budai, hasonló személynevű hittestvérével együtt, Székesfehérváron telepszik meg és itt a helyi káptalan IV. Béla kiváltságlevelének hitelesítésére kéri. Pesten a török hódoltság idején is találunk zsidókat, azonban 1686-tól kezdve, mintegy 100 esztendőn keresztül még nyomuk sincs. A jegyzőkönyve így fogalmaz a városról: ״ . . . sőt még azt se tűrjük, hogy itt bárki is megháljon, kivéve szükség esetén, vagy ha éjszaka rájuk tör, vagy a királyi táblánál elintéznivalójuk akad. A város a XVIII. század utolsó harmadáig zsidókat nem hajlandó befogadni. Ugyanebben az évben már első imaházuk is megalakult a mai Majakovszkij, az egykori Király utcában, a Hausler-féle majorságban. 1826-ban felavatták a bécsi hitközség reprezentatív zsinagógáját. A pesti zsi- dók közül többen jártak a császári fővárosban és az ottani zsidó templom mély benyomást tett rájuk. Ennek hatására vezetik be a megreformált istentisztele- tét a Király utcában, a ״Fehérlűd” házban levő templomban. Ezt cultustem- pel-nek nevezték el, ahol kórus kíséretében, tehát módosított formában tar- tották a szertartást. Ez azért fontos, mert innen már egyenes az űt a Dohány ut- cai zsinagóga liberalizált, és meghatározó módon modernizált istentiszteleti rendjéhez, amely olyan épületben történt, amely külső és belső megjelenési formájában stílusteremtő erővel bírt. A zsinagógaépítés előzményéről 1901-ben megjelent, Tenczer-díjjal jutalma- zott pályaművében így ír Büchler Sándor: ״A telek, melyen a hatalmas és díszes voltával imponáló templom felépült, bá- ró Baldácsy Antalnak képezte valaha tulajdonát. A rajta levő házat a hozzá tartozó kerttel a báró 1837 május 14-én harminczkét esztendőre adta bérbe a hitközségnek, mely ugyanekkor 47.000 pengő forintot és 50. cs. kir. aranyat tábláztatott rá. A zsidók örök áron szerették volna megvásárolni, de ennek meggátlója az volt, hogy egyes sz. kir. városokban, köztük Pesten, a zsidók eb- ben az időben tulajdonilag még nem szerezhettek ingatlanokat. A pestiek szi- gora következtében bérházakban, nagy költség fejében kellett vallási és cultu- rális intézményeiket elhelyezni. Hiába folyamodtak 1812-ben, hogy engedtes- sék meg nekik zsinagóga, iskola építésére szolgáló terület megvásárlása, kéré- süket elutasították. Hasonló próbálkozásuk 1825-ben ugyancsak sikertelenül járt. ״ Az eladás, ill. bérbeadás körülményéről így szól Szabad Királyi Pest Város Ta- Rácsának bizonyítványa: ״Szabad Királyi Pest Város Tanácsának ezennel bizonyítja: hogy a kebelbeli házak s mindennemű földek bevallására és az átírások eszközlésére tanácsilag rendelt Biztosság hivatalos jelentése szerint 1844dik esztendei június 28dikán ugyanazon Biztosság előtt következendő átírás tétetett légyen: A helybeli izraelita Község nevében ennek elöljárói Oestreicher Dávid, Sterr Josef és Breisach Hermán árvák attya kérik a Teréz külvárosi dohány utzában 376 sz: a: fekvő házat, mely 1801 február 21. Méts: Baldaccy Antal, s neje szül: Hunyady Anna báróné Ö nagyságok nevére Íratott át, s mellyet a nevezett község 1837évi május 14kén költ zálog, s illetőleg adás vevési szerződés szerint tisztelt Ö méltóságoktól 47.000 ft és 50. cs. kir. aranyért meg vett, Ő cs. Kir. Apóst: Felségének a N.M.Magy. Kir: helytartó tanács által 1843 Szt. Mihály hó 5kén 32247 szám alatt intézvényezett, legkegyelmesb engedelme, s erre múlt évi Octóber 27kén 14036 szám alatt költ tanácsi végzés, nem különben a f. évi június 26kán 9185 szám alatt költ törvényszéki határozat következtében a helybeli Izraelita Község nevére átíratni, mely is a fenttisztelt KSz. Intézmé- nyében foglalt feltételek alatt az érintett israelita Község nevére átiratik: misze- rint ezen házat, s annak telkét a vevő israelita Község csupán csak isteni tiszte- letre, s oskolai czélra használhassa, az ott most már létező, vagy ezután építen- dő épületbe semmi hasznot hajtó keresetét, t.i. mesterséget, korcsmáltatást, húsmérést, avagy kereskedést ne gyakoroljon, s ne gyakoroltathasson, ott bolt ne nyittatthassék s a többször mondott község, nem csak ezen háztól járandó közadót évenként fizesse, hanem 25 esztendő forgása után az ezen háztelkétől s rajta találtatandó épületeknek becsárától, a telekhivatali pénztárba kijárandó taksákat, s az úgy nevezett KandemiálisArokat mindannyiszor megfizetni tar- tozzék . . . Szepessy Ferencz s.k. Polgármester Feszi A nguszto s. k. Aljegyző*'^ Szabad Királyi Pest Város Tanácsának 1844. évi jegyzőkönyve szerint (X. könyv 368. szám) ez év június 28־án a fent említett telekhez hozzácsatolták Nefsi Péter és felesége ״Teréz Városi sip Utczában” levő telkét. Ezt az ok- mányt is Szepessy Ferencz Polgármester láttamozta és pecsételte le. Itt épült fel 1854-ben a fiú- és leányiskola, kiegészítve óvodával. Világi és vallási vezetőkből álló testület 1845-ben döntötte el a templomépí- tést. Az az elv vezérelte őket, hogy e helyen olyan zsinagóga álljon, mely tiszte- letben tartja a tradíciókat, de otthont ad a liberalizációs törekvéseknek is. Az istentiszteleteket ünnepélyessé kívánták tenni, orgona és énekkar alkalmazá- sával. A kiírt pályázatra Hild József klasszicista. Feszi Frigyes bizánci stílusú épület- tel jelentkezett. Végül Ludwig Förster mór stílusú épülettervét fogadták el. Förster 1797. október 8-án Bayreuthban született és 1863. február 14-én Gle- ichenbergben halt meg. E német építész tanított a bécsi Akadémián. Munkás- ságát az eklektika iránti szeretet határozta meg, de sokat tanult az olasz rene- szánsz formanyelvéből is. Bécsben ő tervezte a zsinagógát, a Ringet és több bé- esi középületet. Magyarországon nevéhez fűződik a miskolci zsinagóga terve- zése. A zsinagóga építéséhez 1854. július 30-án fogtak hozzá azzal, hogy az e helyen álló, s korábban funkcionáló épületeket lebontották. Amikor Förster az épít- kezésektől távol volt, a munkálatokat Wechselmann Ignác vezette. 1859. szeptember 6-án a zsidó nagyünnepek előtt ünnepi külsőségek közepette fel- avatták a templomot. A felavatást így örökíti meg a Nefelejts című folyóirat 1859. szept. 11-i száma : ״ — A pesti izraeliták új imaházának felszentelése múlt kedden a legnagyobb ünnepélylyel ment véghez. Már korán reggel roppant számú kíváncsi közönség lepte el a dohány-utezát, hol a szép zsinagóga épült. A meghívó jegyekkel ellá- tott vendégek 8 órakor egészen megtölték az imaház tágas helyiségeit, f29-kor vette kezdetét az érdekes ünnepély, melyre a híveken kívül megjelentek a Buda- Pesten székelő hatóságok fejei, a tábornoki kar egy része, és számos vendég — valláskülönbség nélkül — az egyházi, polgári és katonai nevezetességekből. A karzatokon mint eleven tarka virágfüzér bájos hölgykoszorú foglalt helyet. Először is felolvastatott az építési okmány, azután a domború arany hímzéssel ékített zöld bársony függöny felgördült, a frigyláda aranyozott ajtai megnyíl- tak, és a helytartósági elnök úr, a jelen volt tábornokok, valamint az izraelita község elöljárói a szentélybe vonultak, hol az alapkő a szokásos kalapácsüté- sekkel letétetett. Most az új rabbi M e i s l tudor úr a fölszentelési imát mondá el, mit a kulcsok átnyújtása követett; e közben megzendült a pompás orgona, valalmint a férfi- és gyermekkar melódiadús éneke. Az ünnepély legérdeke- sebb részét azonban a szent írásnak (Thora) a frigyszekrénybe történt elhelye- zése képezé. A főkántornak a közép hajó mélyéből kihallatszó érczes hangja je- lenté a menet közeledését, melyet a frigyláda előtt felállított énekkar köszöntött. A község ifjabb tagjai, virágkoszorúzott fáklyákkal kezeikben nyi- ták meg a menetet, melynek közepén a szentírás vivői mozogtak előre. A szent tekercsek, melyekre az ״Isten szava” van jegyezve, bársonnyal, vert ezüsttel, rubinokkal és gyémántokkal ékített foglalványokban voltak. Most ismét meg- nyíltak az aranyozott ajtók, és a pompás tekercsek elhelyeztettek a szekrény- ben. Erre a fő rabbi meggyújtotta az úgynevezett״ örök világot”, mely a meny- nyezetről ezüst lánczokon lelógó csillag-alakú lámpában fénylett. Végül az új és régi nyugdíjazott rabbi alkalmi beszédeket tartottak, s a közönség déli 11 órakor szétoszlott. Nem kevéssé emelé az ünnepély érdekességét a valóban szép zene, melyet ez alkalomra Friedmann főkántor és Wohler tanár urak szerez- tek...” A templom avatása a város kimagasló eseményének számított. Erről így ír a késői krónikás : ״Amikor az ország legszebb és legnagyobb zsinagógája szent rendeltetésének átadatott, a költészet ragyogásá val teljes az a gyönyörű beszéd, mely ly el Meisel rabbi elbűvölte a pesti zsidó és keresztény közönséget. Azt a mélységes áhítatot, melyet Meisel virágos nyelvűprédikácziói a dohány utczai templom látogatói- bán mindannyiszor felkeltettek, fokozta az országoshírű Friedmann Mór az 185 7-ben megválasztott főkántor lélekemelő előadása, melyben a hang hatal- mával zsidó érzés és finom képzettség egyesül. A zsinagógában a rendszeres isteniszteleteken kívül, több kiemelkedő ese- ményre is sor került. 1860. december 20־án ״zsidó—magyar testvéresülés” ünnepséget tartottak, melyen államférfiak, tudósok, írók, művészek jelentek meg, s ekkor első ízben felhangzott zsidó templomban a Szózat. 1861. április 8־án Széchenyi Istvánért, 1894-ben Kossuth Lajosért tartottak ünnepi megemlékezést. Tragikus események színhelye is volt a templom. A Tanácsköztársaság bukása után nem sokkal bombamerényletet előztek meg. Azonban 1931. április 3־án már revolveres gyilkosság színhelye volt a ״Dohány”. 1938. február 3־án három kézigránátot dobtak a templomból kijövő hívek közé. A háború tobzódásának közepén, 1944-ben mégis embe- rek ezreinek adott menedéket az imádság hajléka.^ DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGA ÉS A KORABELI MAGYAR MŰVÉSZET. A magyar művészét az elnyomatás idején, 1849 és 1867 között, a A többi fejlett európai országhoz képest itthon a művészetnek nem volt elméleti irodalma. A holtpontról való elmozdulást jelentős mértékben a ko-moly hagyománnyal és múlttal rendelkező szépirodalom és zene segítette elő. Arany János balladái. Tompa Mihály versei hatottak az értelmiség gondolkodására, s egyben formálták a közhangulatot. Ha szimbolikus formában, de mégis ébrentartották a negyvennyolcas eszméket. A nemzeti opera, a szimfonikus muzsika a magyar verbunkosokból merítette forrását, s ez alkotásra serkentette a képzőművészetet is. Nemzeti művészetünk kezdete idején a XIX. sz. első évtizedeiben a polgári-világi építészet háttérbe szorította az egyházi építkezéseket. Ekkor pompában, méretben, egyszóval hatásában akarták túlszárnyalni az előző század alkotásait. A klasszicizmus e korszaka a letisztult formákat, a világos és egyértelmű belső-külső szerkezetet, az építészeti fegyelmezettséget hangsúlyozta. Az ókori példák alapján, ezeknek nyomában, szinte utánérzéssel fejlődik a magyar klasszicista építészet. A magyarországi zsinagóga-művészetben e stílusnak közismert megjelenési formája a Landherr András által épített, s 1843-ban felszentelt óbudai zsinagóga. E korszakot követően, a hazai kapitalizmus kibontakozásának idején ״Arany János az elveszett nemzeti eposzokat akarta újrakölteni. Ugyanúgy szándé- kozták egyes művészeink a nemzeti díszítő formákat is újra feltalálni. A régé- szed ismeretek fejletlensége miatt azonban ez a törekvés sok nehézségbe ütközött. Ezek hiányában sajátos nemzeti eklektika alakult ki, amely a »kele- ti« stílusokat, a bizánci, a mór és a román stílust akarta a magyar »vitézkötés- sel« egységbe ötvözni”.^ DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGA HOMLOKZATA. A sima kváderezéssel felhúzott sarokriza-tokat sokszögű háromnegyed oszlop fogja közre, melynek tetején egy-egy kupola emelkedik. Az oszlopoknál úgy a tömsz, mint a trochilusz szerke־ Az oszloplábak felett, az ablaknyílások alsó szintjén és a fogazott párkány tag alatt a templom egész homlokzatán kőfonat húzódik végig. A középrizalit alsó és középső egysége funckonális jellegű. Hat lépcsőn jutunk fel a díszes főbejárathoz, amelyet téglány alakú keret ölel. Mindkét oldalán egy-egy félköríves záródású ablak biztosít szimmetriát. A kapu felett bibliai idézet: ״Vöászu li mikdás, vösáchánti bötochám.” ״És készítsenek számomra szentélyt, hogy közöttük lakozzam.”^ A szentírási mondat feletti áttört, míves rózsaablak a belső tér egyik fő fényforrása. A két szélen levő ablakok formájukkal a Tízparancsolat kőtábláit imitálják. Mintegy így is kihangsúlyozva az épület vallási jellegét. A középrizalit legfelső zónája ritmikusan ismétlődő ablakokból tevődik össze. A világos és sötétebb tónusú téglák, anyagukból és elhelyezkedésükből adó- dóan teremtik meg a harmóniát. A két minaretszerű kupolás torony mögött — középen — a háromszögű orom- zat tetején római számokkal ellátott két kőtábla díszeleg. A templom tornyai 43,61 méter magasak, a tornyokon levő — ma már sajnos nem működő — órák számlapjainak átmérője 1,34 méter. A Dohány utcai templom a magyarországi zsinagóga-művészetben stíluste- remtő szerepet töltött be. Ezt a hatást mutatta Knabe Ignác műve: a budai Öntőház utcai templom, amely a II. világháborúnak esett áldozatául. Temes- várott a Schulmann Ignác építette templom, valamint az 1869-ben felavatott pécsi zsinagóga, Gerster Károly és Frey Lajos munkája. De hasonló stílusje- gyeket vélünk felfedezni az egykori debreceni, pozsonyi, malackai, jászberé- nyi, orosházi, békéscsabai, galgóci, kolozsvári, monori, újpesti (nemrégiben renovált), adai, székesfehérvári, nagyszombati és a nagyváradi ortodox temp- lomon is. DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGA HELYE A ZSINAGÓGA BELSÓ TÉR FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉBEN. A zsinagóga szó a görög synagogé A Biblia utáni zsidó irodalom legnagyobb gyűjteménye, a Talmud, azt írja elő, hogy a templomot a Az ókorból Európában ránkmaradt épületek közül hadd emeljük ki a jugoszláviai Stobiban feltárt zsinagógát, mely bazilikás jelleget mutat. A középkori zsinagógák, például a prágai Altneu Schul, fethajós, két centrális oszlopé épületek. Itália zsinagóga-építészete más irányban fejlődött. Négy központi oszlop és kilenc keresztboltozat a jellemző stílusjegyük. Ez a forma jelentős mértékben hatott Magyarországon is. A templom, mint mondottuk, tanház is, ahol a tér közepén elhelyezett tóraol- ״ Belső elrendezést illetően is nagy változást tapasztalhatunk : Mindenek előtt a három oldalfallal (dél, nyugat, észak) párhuzamosan felállított imaállványok (stender) helyett — amelyek a középen levő tóraolvasó emelvény irányában A Dohány utcai zsinagóga tulajdonképpen bazilikális összetett tér. Nem más. mint az őskeresztény bazilikák, a késő évszázadok bazilikáinak XIX. századi adaptációja. Maga a bazilikás térforma a római templomból fejlődött ki, oly módon, hogy a félkörös térbővítményt, az űn. exedrát, elhagyták. A kapukat az apszissal szemben nyitották meg, így a templomba belépő ember elé tárult a templom meghitt hangulatot teremtő, alázatosságra nevelő, szerénységet követelő, varázslatos világa. Festmények, szobrok, mesteri fényhatások lenyűgözték a látogatót. A Dohány zsinagóga belső terén is érezhető a nagy világvallás, a katolicizmus hatása. Pontosabban itt arra a visszahatásra gondolunk, amely ügy az ötvösségben, mint a könyvművészetben, vagy az építészetben egyaránt kimu- tatható. Tulajdonképpen van-e a zsidóságnak önálló művészete? Annak ellenére, hogy az első monoteista vallásra immár több, mint háromezer esztendeje a nonfigurativitás és az etikájából adódó puritánság a jellemző, mégis beszélhetünk zsidó művészetről. Már az Ószövetség utal az első mű- vészre, Becállélra. Munkássága nyomán az ókorban kifejlődött az artisztikum iránti vágy. Mindkét jeruzsálemi Szentély, sőt már ezek megépítése előtt az űn. pusztai sátor külső építészete és belső berendezési tárgyai — a fennmaradt írá- SOS és tárgyi dokumentumok szerint — művészi ízlésre vallanak. A zsidóság eszmevilágától a ״Ne csinálj magadnak faragott képet!” tiltó pa- rancsolat ellenére sem volt idegen a képzőművészet szeretete. A zsinagógái művészet alkotói Mózes diadalénekének költői megfogalmazású mondatára összpontosították erejüket: ״Ez az én Istenem, hadd ékesítsem őt!” Ez az ״ékesítés” vált művészetük forrásává. A Dohány templom alkotói nem voltak zsidók! Olyan teret hoztak létre, amely a keresztény templom ismert szerkezeti elemeiből tevődik össze. Esz- mei tartalma van a rávezetőtér és a templombelső kapcsolatának. A hívőt a frigyszekrény felé invitálja a dinamikus hosszhajó. ״A palotabelsőket is hasonló módon komponálták megy a király színe eléhosz- szú folyosókon, galériákon, templomsorokon át járulhatott az alattvaló, maga a trónterem is hosszanti elrendezésű, esetleg félkörös, vagy szegletes ap- szissal, bejárata pedig a trónussal szemközt volt. TEMPLOM BELSŐ TERE. A templom aulájába három kétajtós kapun juthatunk be, amelyekre a A zsinagóga fő szerkezeti egységébe, a háromhajós belső térbe lépve a padlózatot mindenütt lebontó mozaik a szembetűnő. A geometriai formák azonos ritmusban lüktetnek. Monumentális, lenyűgöző tér tárul elénk. A padsorok tengere elsöprő lendülettel invitál arra, hogy azonban az első és a második emelet volt az, ahol a nők foglaltak helyet. Nagyünnepeken, amikor zsúfolásig megtelik a templom, a régi ültetési rend a domináló. A padokat itt-ott fémfeliratok ékesítik. Rajtuk nevek. Ezekkel azokra a személyekre emlékeznek, akik a templom építéséhez, karbantartásához nagyobb A hosszanti térben két, hatalmas félköríves záródású vasoszlop emelkedik. Az első oszlopoknál áll a katolicizmus hatását mutató, csigalépcsővel ellátott, impozáns oldalszószék. Elhelyezésük indokolt, mert a hatalmas templomot csak innen lehet ״bebeszélni”. A keleti falon, az oltárrész előtt, félköríves formában, a hely szentségére zsoltáridézet hívja fel a hívők figyelmét. ״Mimizrách semes ád mövoo, möhulál sém Adonáj. ” ״Napkelettől napnyugtáig legyen dicsérve Isten magasztos neve. E mögött emelkedik az összetett térkonstrukciójú ״szentély”, amely kétségkívül a legatraktívabb szerkezeti elem. Erőteljesen érződik rajta úgy struktualitás, mint díszítettség tekintetében Feszi Frigyesnek, a Vigadó építőjének hatása. ZSINAGÓGA ÁLLAPOTA. A Dohány utcai zsinagóga az európai művészet két áramlatának Legnagyobb rabbijaink hirdették itt magyar nyelven Isten igéjét, tanították az ősi Tant, a hagyomány szellemében.^^ Hosszú-hosszú évtizedek óta az imádság háza, ahol a hívő lélek őszinte fohásszal 1944 ״-ben pedig, amikor leomlott minden gát, elszakadtak a korlátok, s mindent elöntött a gyilkos gyűlölet árja, a nagy templom oltalom, menedékhely-mentsvár lett. A hozzá csatlakozó épületek- először egy sárgafoltos munkaszolgálatos századnak adott otthont. Az ősi falak tövében » katonai körlet« keletkezett, amely nemcsak a századnak, hanem családtagjaiknak és hozzátartozóinak is menedékhelye lett. Körös-körül az utcán forrongott a bosszúvágy, szóltak a fegyverek, — a nagy templom védelmezően magához ölel mintegy kétezer halálra szánt üldözött zsidót, és nem engedte feléjük a vérgőzös gyilkosokat. Szombat beköszöntése idején hétről hétre bevonultak a templomba a megvédettek és Isten előtt hálát adtak az eddigi megmenekülésért és további oltalomért imádkoztak. ” E csodálatos nagy épületet 27 találat érte, tetőzetén sérülések tátongtak. De az óriási vérveszteséget szenvedett magyar zsidóság élni akarását, hitét és jövőbe vetett bizalmát bizonyította, hogy a Dohány utcai zsinagógát rendbehozták, s megindulhatott az aktív zsidó élet. Az elmúlt időszakban a zsinagóga épületének állagát kikezdte az idő vasfoga. A mélybe hulló vakolat nem sebezni, de ölni akar. Templomunk, amely a világ második legnagyobb zsinagógája, nekünk jelké- pünk, szimbólumunk, utat mutató fáklyaláng. De nemcsak nekünk, a múltat sirató túlélőknek, hanem utódainknak, követőinknek is. Parancsoló szükség főtemplomunk renoválása, megóvása. Meggyőződésünk, hogy minden testvérünk kötelezettségének érzi, hogy jótékonyság szellemé- ben segítse a rekonstrukciós munkát. A Magyar Állam és az Emmanuel Foundation (USA) áldozatvállalása, illetve gyűjtőmunkája biztató jel, hogy újból a régi pompájában hirdethessük Isten igéjét a Dohány utcai zsinagógában, amely megújultan is teljesíti történelmi hivatását. A TEMPLOM MÉRETEI, SZÁMADATAI A templom hossza : 53,1 m A templom szélessége : 26,5 m Belső hajója a Szentély emelvényéig 37,9 m hosszú, 24,6 m széles ; beírna- gassága 26 m A Frigy szekrény 8,2 m magas A templomban 1492 férfi és 1472 női ülés van Az orgonát 1859-ben Schulze Fr. I. és fia paulinzelli (Türingia) gyárában Wöhler Gotthart tervei szerint építették. Ekkor 38 szóló és 6 mellék váltó- zata volt, 2 manuállal 1902-ben Anyster József és Schweida Rezső átépítette. 1931-ben Wehner Géza tervei alapján átépítették. Ma 4 manuál van, és elektro pneumatikus rendszerrel működik. SZAKKIFEJEZÉSEK apszis = templomok fő hajójának félköríves vagy szögletes alaprajzú lezárása boltozat = nagyobb távolságok áthidalására is alkalmas, oszlopokra, pillérekre vagy falakra támaszkodó, íves térlefedő szerkezet. Jel- legzetessége, hogy tégláinak vagy köveinek hézagai az ív sugarainak irányában helyezkednek el. Főbb formái: dongaboltozat (hengeres), keresztboltozat (két donga- boltozat találkozásából keletkezik), tükörboltozat (közepén vízszintes felülettel), hálóboltozat (hálószerűén egymást keresztező bordázattal), legyezőboltozat (legye- zőszerűen szétágazó bordázattal). A félgömb alakú bolto- zat a kupola, a kupola és a szögletes tér közötti átmenetet csegelynek nevezzük. A boltozat az ún. boltvállra támasz- kodik, a falban a boltozat támpontjának kihagyott mélye- dés a boltfészek. A boltozat legfelső pontján elhelyezkedő kő a zárókő. (M. Kiss P.) frigyszekrény = Európában a zsinagógák keleti falán elhelyezett ״szekrény”, amelyekben a tórákat tárolják. kváderezés = homlokzati kőfelületkiképzési mód, szabályos, faragott téglány alakú kövekkel. t menora = a világításra szolgál. Először az egyiptomi kivonulás után a pusztában felállított ״miskán” (״hajlék”) számára készítette el Becálél, Mózesnak az Isten által adott utasítása sze- rint.Ugyanilyet készítettek a Silóban felállított hajlék és a Salamon által felépített Szentély számára. A menora pon- tos leírása megtalálható Móz. II. 25,32-ben. A Szentély menorája hétkarú volt. Annak elpusztulása után megtil-tották, hogy akár vasból is hétágú menorát készítsenek. Használatban volt öt־, hat- és nyolckarű menora. Hánuk- kákor nyolckarűt használnak. A templomok díszítésére is használják a menorát, de égőinek száma vagy nyolc, vagy kevesebb, mint hét. A Második Szentély pusztulása után Titus elvitte a Szentély összes szent edényeit, köztük a me- norát is. Ábrázolása látható Rómában Titus császár dia- dalívén (Jólesz Károly) párkány = az épületet vízszintesen tagoló építészeti elem rízalít = homlokzatrészlet, az épület homlokzati vonalából emelkedik ki ; ti- pusai : közép-, oldal-, sarokrizalit rózsaablak = a templomok nyugati főkapuja felett alkalmazott nagy kör ala- kű ablak torusz = az oszlopláb tagja trochílus = az oszlopláb tagja tóra = Mózes öt könyve JEGYZETEK Dr.Büchler Sándor : A zsidók története Budapesten. Pest Város Levéltára. Intima 1626. Pest Város Tanácsa jegyzőkönyve. X. könyv 376. szám. Naményi Ernő : Célszerűség a zsinagóga-építészetben. IMIT Évkönyv, 1937. 238-246. p. Dr. Büchler Sándor : A zsidók története Budapesten. Budapest, 1901. יי Katona József: A 90 éves Dohány utcai templom. Budapest, 1949. Fülep Lajos, Dercsényi Dezső, Zádor Anna : A magyarországi művészet története. Budapest, 1970. Mózes II. könyve 25,8 The Synagogues of Hungary. Imre ÍJeller and Zsigmond Vajda New York, 1968. 52. p. Csatlosi László : Belső terek Budapest, 1983. 32. p. Zsoltárok, 113.3. 11. A zsinagóga rabbijai:
a Dohány utcai zsinagóga rekonstrukciójára
the receipts
of the synagogue of Dohány Street
Felelős kiadó: MIOK Kulturális Központ
Készült az OPTIMUM Kiadó gondozásában
Felelős vezető: Herskovits György
ISBN 963 02 6937 6
Felelős vezető: Moiráth Jó/sefné dr.
életében a vezető szerepet két régi közösség, Óbuda és Pozsony tölti be. Az 1800־as években azonban két generáció elég, hogy az elsőséget úgy demográfiai, mint egzisztenciális helyzet és kulturáltság tekintetében Pest vegye át.
történettudomány ezt azzal indokolja, hogy a szabad királyi városok féltek a zsidók kereskedelmi és ipari konkurenciájától. Pest városában az 1727-ben tartott zsidó összeírás
Azonban 1783. március 31-én II. József császári rendelete megszünteti e — hivatalból is érvényben levő — előítéletet. Letelepedésük immár megengedetté vált a sz. k. városokban, a kivételt csak a bányavárosok jelentették. így kerültek a zsidók Pestre, elsősorban a Terézvárosba és a Belvárosba. A hivatalos
összeírásból tudjuk, hogy 1787-ben tizennégy űn. ״megtűrt” és 114 ״telepes” élt a Duna baloldalán.
romantika korszaka. Ez az az idő, amikor az építészetben Pollack Mihály és Hild József már kevésbé
tevékenykedik, és Feszi Frigyes, Hauser József és Gerster Károly neve kerül előtérbe. A szobrászatban Izsó Miklós, a festészetben Zichy Mihály,
Than Mór, Wagner Sándor és elsősorban Madarász Viktor, valamint Székely Bertalan az, aki maradandót alkot.
zeti elemként funkcionál. Az alsó részben levő valódi boltozatot több rétegű, keleties, ornamentális
díszítés tölti ki. A felső szinten levő, ornamensekkel borított ablaknyílást négy oszlop tagolja.
A csillaggal megjelölt betűk számértékének összege a zsinagóga építésének dátumát, az 1859-es esztendőt adják ki.
kifejezésből származik. Egyszerre az istentisztelet helye és tanház. Az utóbbira utal a II. világháború
előtt, elsősorban észak-kelet Magyarországon is elterjedt elnevezése: a ״Schül”. Ez a jiddis kifejezés a német ״Schule” szóra vezethető vissza, s arra a rendeltetésre utal, amelyről a Dohány utcai zsinagóga építtetői és a Baldaccy család között kötött szerződésben is szó van.
város legmagasabb pontján kellett építeni. A későbbi évszázadokban, a Szentföldön kívül élő zsídóknak, templom építésére legtöbbször csak a város szélén, vagy a városon kívül jutott hely. Ez a gyakorlat valósult meg a Dohány templom esetében is.
vasó-asztal a zsinagóga egyik legfontosabb helye. A székek elhelyezkedése is ezt mutatja. Mindegyiket a tóraolvasó-asztal irányába állították. A XVIII. században az egyenjogúság kivívása, az emancipáció, a liberalizációs törekvések
a zsinagógák belső terében is éreztették hatásukat. Lényeges módosítások történtek.
voltak elhelyezve — most már csakis keleti irányba néző padsorokat találunk.
Ez az elrendezés most már nem kívánja mindenképpen a tóraolvasó emelvény középen történő elhelyezését, annál kevésbé, mert a modern építkezési mód, a vasbeton alkalmazásával, nagyobb térkiképzést és áthidalásokat is meg tud oldani a középen levő oszlopok nélkül is. így megjelenik az új forma, a frigyszekrény és tóraolvasó egyesítése, oltárszerűen a keleti főfalon. A tervezők már nem
idegenkednek a bazilikajellegűháromhajós megoldástólsem*\^
vaspontokkal díszített pántos szerekezet a jellemző. Az aulát három kupola fedi le, melyek közül a
középső a legnagyobb. Ezeket ornamentális festés
díszíti. A középső portál felett miniatürizált rózsaablakon szórt fény tör át.
előbbre, a hely vallási szempontból leglényegesebb része, az Áron Hákódes, a — Feszi Frigyes készítet-
te — Frigyszekrény felé közeledjünk. A középső úttól jobbra-balra férfiak helyét találjuk. A második világháborű befejezése óta a két oldalhajóba már asszonyok is ülhetnek. Rendeltetéséből adódóan
összeggel járultak hozzá. Ezek az űn. örökülések.
Ezeken nyugszik a tetőszerkezet. Negyvenöt egységből áll a kazettás mennyezet, ahol a geometrizáló minták szerény díszítő motívumként jelennek meg.
Jelenlegi állapotukat jelentős mértékben befolyásolta a történelem vihara.
Az alsó szinten és az első emeleten a falsiLot félköríves záródású ablaksor töri át, amelyekben visszatérő motívum a kék háttérből szinte kiugró hatágú Dávid csillag. Á második szinten mindkét oldalon, három-három nagyméretű rózsa-
ablakon árad be a fény, megteremtve a meghittség hangulatát.
terméke. Magán viseli a romatikus építészet stílusjegyeit és a keleti ízléskultűrájú historizálás motívumait.
fordulhatott a Világ Alkotójához, a Mindenhatóhoz.
kel, a Hősök Templomával és a kultúrházzal együtt
|
Meisel Farkas Albert |
1815-1867 |
|
Kohn Sámuel |
1841-1920 |
|
Kayserling Mayer |
1829-1905 |
|
Hevesi Simon |
1863-1943 |
|
Fischer Gyula |
1861-1944 |
|
Groszmann Zsigmond |
1880-1945 |
|
Hevesi Ferenc |
1898-1952 |
|
Herskovits Fábián |
1907-1982 |
|
Katona József |
1909-1959 |
|
Fisch Henrik |
1907-1986 |
|
Salgó László |
1910-1985 |
|
Schőner Alfréd |
1948- |
FELHASZNÁLT IRODALOM Roth, Becalel Cecil: Háumánut hájöhudit Givátájim-Rámát Gán, 1974. The Jewish World Edited by Elie Kedourie, London, 1979. Vadász Ede : A pesti zsidó templom első ötven éve. Budapest, 1909. Katona József: A 90 éves Dohány-utcai templom. Budapest 1949 Raj Tamás : A Dohány utcai zsinagóga Budapest, 1984. Grossmann Zsigmond : A pesti kultusztemplom Magyar Zsidó Szemle, Budapest, 1923. 86—94. p. Goldberger Izidor : A zsidóság templomépítési készsége. Blau Emlékkönyv, Budapest, 1926. 187. p. • Kempf, Franz Xavér : Geschichte und Bau des neuen Israelitischen Kultur-Temples in Pest, 1859 Vámos Ferenc : Feszi Frigyes és kora. Magyar Művészet I. 1925. 353—357. p. % ".• ,jJ*־* . ^-, •־. .ז ־ .í ■' ״- - /■ '.- - ’r &הגר־.»י־י ־ ז״■” • \‘T Kí^ .* í-r • ."t ■ • •'״>'•■' J’׳>.«-*'V-'ir V•■® v^ -v; ■■■'" i^;■••־?- - V'"■. .ע׳...,. ■.'• ■^-' : ■■ ■■ . "•'־■■ -V'> ..' .’-:'í'y f■;:■• •'. ... ■ ■-•:i׳־;,v• ...■•■י ■•'. «• ■'.׳/■ ,■־ H;־Sí:■ זי■■־ •■■..־ : . . .־■V'׳■ '״.,■'E,.'íJ!? ? ■ i' AVíilr ־. ■ י" ■ .. ׳ י ־ ',Í'.'..í■.?. * ׳. ■י:■׳־;’■’ ־ ü:>v S, '׳K; Ü ^ / , ♦* ■ ■;^'ו - r.r^V• ALFRÉD SCHONER THE SYNAGOGUE OF DOHÁNY STREET Budapest 1989 Photos by Tamás Bobella, Péter Erdei, N THE PREHISTORY OFTHE BUILDING OF reason fór this was that the free royal towns were afraid of the commercial and The minutes of the Jewish census held in the town of Pest in 1727 telis the föl- lowing things about the town : ״. . . moreover, we do nőt even tolerate that anyone spends the night here, ex- cept when necessary, or if nightsprings on them, or the have something to do at the royal court. The town in unwilling to admit Jews as long as until the last third of the 18th century. On 3 Ist March, 1783, however, the imperial edict of Joseph II termi- nated this prejudice, which had prevailed officially as well. Thus, by that time their settlement had become permitted ; the only exceptions were the mining towns. This is how the Jews got to Pest, especially to Therese-stadt and to the downtown. It is known from the official census that in 1787 fourteen so־called “tolerated” Jews and 114 “settlers” lived on the left bank of the Danube. As early as in the same year their first house of worship was established in to- day’s Majakovszkij Street, i.e. the one-time Király Street, in the Hausler manor. In 1826 the impressive synagogue of the religious community of Vienna was opned. Several of the Jews of Pest had been to the imperit.1 Capital and they were deeply impressed by the Jewish temple built there. As a result, reformed religious service was introduced in Király Street, in the temple in the “White Goose” house. This was given the name of cultustempel, where the religious ceremony was accompanied by a choir, i.e. in a modified form. This is import- ant since from here there is a straight way to the liberalized and decisively mód- ernized system of religious service held in the synagogue of Dohány Street—in a building having style-making power regarding both its inward and outward form. This is what Sándor Büchler wrote about the precedents of the building of the synagogue in his work published in 1901, which won the Tenczer-prize : ''Theplot ofland, on which the temple attractive with its huge and ornamental appearance was built, had been owned by the báron Antal Baldácsy. On 14th May, 1837the báron leased out the house on ittogether with thegarden belong- ing to itfor thirty-two years to the religious community, which—at the same time—signed 4 7,000 silver florins and 50 imperial and royal gold coins over to him. The Jews would have liked to buy it in perpetuity, bút at that time, in cer- tain free royal towns—among them, in Pest—the Jews could nőt acquire the ownership ofreal estates. As a result ofthe rigour ofthepeople ofPest, the Jews had to locate their religious and cultural institutions in houses taken on lease, at high costs. In vain did they apply in 1812 fór being allowed to buy land for building a synagogue and school, their request was refused. A similar effort of theirs was alsó unsuccessful in 1825. ” This is what the certificate of the Council of the Free Royal Town of Pest telis about the circumstances of selling and leasing : "The Council ofthe Free Royal Town ofPesthereby certifies that, according to the official report ofthe Committee assigned by the council to the declaration of the houses and all kinds oflands belonging to the same organization, as well as to carry out the transfers, thefollowing transfer was carried out before the same Committee on the 28th day ofJune in the year of 1844 : On behalf ofthe local Isrealitic community, its magistrates Dávid Oestreicher, JosefSterr and Hermán Breisach, father oforphans, askfor the house no. 376 in Dohány Street in the environs of Therese-stadt, which was transferred on 21stFebruary, 1801 toHon. AntalBaldaccyandhis wife thebaronessmaidén nameAnna Hunyady, and which was boughtby thesaidreligious community from Hils Lordship and Her Ladyship fór 4 7,000florins and 50 imperial and royal gold coins in accordance with the mortgage- and sales contract dated on 14th May, 1837; according to the most gracious permission of His Imperial and Royal Apostolié Majestry drawn by the Right Honourable Hungárián Royal council of governorgeneral under the no. of 32247 on 5th day of the month ofSt. Michael in the year of 1843, as well as according to the counciPs order dated on 27th Octoberoflast year under the no. of14036, andthejudical decision dated on 26th June ofthis year under the no. 0f9185, the above house is requested to be transferred to the local Israelitic Community by deed, which is to be transferred to the Israelitic Community concerned in accordance with the conditions contained in the above hon. draft; whereas this house and its plot ofland may be used by the buying Israelitic Community onlyfor religious service and school purposes, and the Community may nőt perform any activity producingprofit in the building already exísting there or in the one to be esta- blished later on. Le. it may nőtpractise any craft, or trade, butcheCs trade or keep a pub, and may nőt have the above crafts practised, and no shop may be opened there, and the above-mentioned Community should pay nőt only the public tax on this house every year, bút after the lapse of 25 years the Com- munity should alsó pay each time the charges due to the land registration office on this plot of land and the estimated price of the buildings to be found on it, as well as the so־called candemial prices . . . Ferencz Szepessy m p Mayor Anguszto Feszi. m.p. Vice Town-Clerk”^ According to the records of 1844 of the Council of the Free Royal Town of Pest (book X. no. 368), the plot of land of Péter Nefsi and his wife in “Sip Street of Therese-Stadt” was annexed to the above-mentioned plot on 28th June of the same year. This deed was alsó signed and stamped by the Mayor Ferencz Szepessy. In 1854 the boys’־ and girls’ school—completed with a kin- dergarten—was built here. A body consisting of secular and religious leaders decided on the building of the temple in 1845. They were guided by the principle that at this piacé there be such a synagogue which respects tradition, bút alsó supports liberalizing ef- forts. They intended to make religious service ceremónia! by applying an or- gan and choir. At the in vitádon fór tenders József Hild submitted a building plán of neoclas- sic style, while Frigyes Feszi submitted one of Byzantine style. Finally, Ludwig Förster’s building plán of Moorish style was accepted. Förster was born on 8th October, 1797 in Bayreuth and died on 14th Febru- ary, 1863 in Gleichenberg. This Germán architect taught at the Academy of Vienna. His life-work was determined by his lőve fór exlecticism, bút he learned much from the form of expression of Italian Renaissance. In Vienna he designed the synagogue, the Ring and several Viennese public buildings. In Hungary, the designing of the synagogue in Miskolc is associated with his name. The building of the synagogue was started on 30th July, 1854 by puliing down the previously functioning buildings which stood there. When Förster was nőt present at the construction works, they were directed by Ignác Wechselmann. On 6th September, 1859, before the great Jewish feasts the temple was opened with ceremony. This is how the periodicál entitled “Nefelejts” (issue of llth September, 1859) records the opening : The opening ofthe new house ofworship ofthe Israelites ofPest tookpiacé with the greatest ceremony last Tuesday. Early in the morning a large curious audience swarmed on to Dohány Street^ where the beautiful synagogue was built. By 8 o'clock the guests having tickets of invitation completely füled the spacious rooms ofthe house ofworship; the interesting ceremony began at half pást eight, at which the leaders oftheauthorities having theirseatin Buda-Pest, part ofthe body ofgenerals, and numerous guests—without difference ofreli- gion—from among the religious, civil and military personalities werepresent— in addition to the congregation. At the choirs charming ladies looking like a lively colourful garland were sitting. First of all, the building document was read out, then thegreen vehet curtain decorated with bulging golden embroid- eryrose, thegilded doors ofthe A rk ofthe Covenant opened and the governor of the regency, the generals beingpresent, as wellas the magistrates ofthe Israeli- tic community went intő the sanctuary where the foundation stone was Iáid down with the usual hammer-strokes. After that, the new rabbi Meisl told the prayer of inauguration, which was followed by the handing over ofthe keys; meanwhile the wonderful organ, as well as the melodious singing ofthe mén '5־ and the children *s choir resounded. The most important part ofthe ceremony, however, was the piacing of the Holy Scripture (Torah) intő the Ark of the Covenant. The chief cantor's sonorous voice, which was audible from the depth ofthe nave indicated that the procession was approaching. The proces- sión was greeted by the choir standing in front ofthe Ark ofthe Covenant. The procession was led by the community *s younger members holding torches with garlands in their hands. In the middle the carriers ofthe Holy Scripture were movingforward. The holy scrolls, on which the *‘WordofGod''iswritten, were contained in cases decorated with velvet, beaten silver, rubies and diamonds. Then the gilded doors opened again and the splendid scrolls were placed in the chest. The chief rabbi lit the so-called “eternal lighC, which was gleaming in a star-shaped lamp hung on silver chains from the ceiling. In the end, the new rabbi and the retired rabbi delivered special speeches, and the audience dispersed atllo 'clock. The wonderful music composed by chief cantor Friedmann andteacher Wohler fór thisoccasion alsó addedto the interest ofthe ceremony...” When the temple was handed over fór its intended purpose, it was reckoned as an outstanding event of the town. This is how a laté chronicler wrote about it: '‘When the country's most beautiful and greatest synagogue was handed over fór its sacredpurpose, the wonderfulspeech, with which Meisel rabbi fascinat- ed the Jewish and Christian audience ofPest, wasfull ofthe splendour ofpoen- try. The deep devotion aroused each time in the visitors ofthe temple in Dohány Street by MeiseTs flowery preaches was enhanced by the elevating speech ofthe chief cantor. Mór Friedmann of national fame, who was elected in 1857; in that speech Jewish feeling andfineskill are combined with the powerof voice. In addition to the regular religious Services, several outstanding events alsó took piacé in the synagogue. On 20th December, 1860 a “Jewish-Hungarian fratemity” ceremony was held, at which statesmen, scientists, writers and art- ists were present, and this was the first time that the second Hungárián national anthem entitled “Szózat” resounded in a Jewish temple. On 8th April, 1861 requiem was held fór István Széchenyi, and in 1894, fór Lajos Kossuth. The temple was alsó a scene of tragic events. a Nőt long after the collapse of the Hungárián Soviet Republic a bomb attempt HE SYNAGOGUE OF DOHÁNY STREET markable tradition and pást. János Arany’s ballads and Mihály Tompa’s po- Following this period, during the development of capitalism in Hungary, “Já- nos Arany wanted to re־write the lost national epics. Similarly, certain Hun- garian artists intended to rediscover the national decorative forms. Due to the insufficiency of archeological knowledge, however, this effort encountered difficulties. In the lack of such knowledge a special national eclecticism devel- oped, which intended to mix the “orientál” styles—the Byzantine, Moorish and Romanesque stlyes—with the Hungárián “frogging” intő a unity.”^ ACADE OF THE SYNAGOGUE IN DO- The lower and middle unit of the middle projection mentái main entrance through six stairs, and the main entrance is surrounded The sum of the numerical value of the letters marked with an asterisk gives the date of building of the synagogue — the year of 1859. Above the sentence from the Bibié there is a tracery, fine rosette, which is one of the main sources of light of the inner space. The shapes of the Windows on the two sides imitate the slabs of stone of the Ten Commandments, alsó em- phasizing the religious character of the building. The uppermost zone of the middle projection is made up of rhythmically re- peating Windows. Due to their matéria! and position, the light and darker bricks create harmony. Behind the two minaret-like domed towers—in the middle—at the top of the triangular gable, there are two slabs of stone with Román numbers. The towers of the temple are 43.61 meter high, and the diameter of the faces of the clocks on the towers—which, unfortunately, do nőt work yeat—are 1.34 m. The temple of Dohány Street played a style-making role in the Hungárián art of synagogues. This influence is proved by the work of Ignác Knabe—the tem־ ple in Öntőház Street in Buda—which had fallen a victim to World War II ; as well as by the temple in Temesvár built by Ignác Schulmann, and the syn- agogue of Pécs opened in 1869, which is the work of Károly Gerster and Lajos Frey. Similar stylistical marks seem to be diseovered on the one time Debrec- en, Pozsony, Malacka, Jászberény, Orosháza, Békéscsaba, Galgóc, Kolozs- vár, Monor, Újpest (recently restored), Ada, Székesfehérvár, Nagyszombat and Nagyvárad orthodox temples. LACE OF THE SYNAGOGUE OF DOHÁNY The Talmud—the greatest collection of Jewish li- should be erected at the highest point of the town. During later centuries the From among the buildings having come down to us from the ancient times, let US mention the synagogue excavated in Stobi, Yugoslavia, which shows basili- can character. Medieval synagogues, such as the Altneu Schul in Prague, have two naves and two Central columns. The Italian building of synagogues had developed in another direction. Their main stylistic characteristics are four Central columns and nine cross vaults. This form had a considerable influence in Hungary, too. As we have mentioned previously, the temple is alsó a school, where the To- rah-reading table placed in the middle is one of the most important places of the synagogue. This is alsó shown by the location of the chairs. All of them are placed intő the direction of the Torah-reading table. In the 18th century the at- tainment of equal rights, emancipation and efforts of liberalization alsó affect- ed the inner space of synagogues. There were consideraJרle modifications. ''Asfar as the internál arrangement is concerned, great changes can be experi- enced; First ofall, instead oftheprayer stands (stander) stoodparallelly with the threeside walls (south, west, north)—which were located in the direction of the Torah-reading platform in the middle—now there are only pews facing east. This arrangement no longer requires the location ofthe Torah-reading platform in the middle, all the less because the modern building methods—by applying reinforced concrete—enable the formádon of larger spaces and larger straight arches. Thus, the newform, the combination ofthe Ark ofthe Cove- nant and the Torah-reading table in an alter-like manner appears on the east- ern main wall. The designers are no longer a verse to the basilican three-nave solution either. The synagogue of Dohány Street is practically a basilican combined space. It is nothing bút a 19th century adaptation of the early Christian basilicas, as well as basilicas of laté centuries. The basilican space form has developed from the Román temple in such a way that the semicircular spacial adjunct, the so- called exedra was abandoned. The gates were opened opposite to the apse, thus, the temple’s fascinating world creating intimate atmosphere, teaching humbleness and requiring modesty burst upon the eyes of the entering visitors. The paintings, sculptures and masterly light effects fascinated the visitors. The effect of the great world-religion—catholicism—can alsó be felt on the in- ternal space of the synagogue of Dohány Street. More precisely, we mean those consequential effects which can be detected both in the goldsmith’s craft, the art of books and architecture. Do the Jews actually have an independent art? Despite that the first monotheist religion has been characterized fór more than three thousand years by nonfigurativity and puritanism arising from its ethics, still Jewish art exists. Evén the Old Testament refers to the first artist. Betsallel. Through his acitivity, the desire fór the artistic element developed in the an- cient times. Both Sanctuaries in Jerusalem, moreover, even before these sánc- tuaries were built, the outer architecture and inner fumishings of the so־called Tabernacle suggest artistic taste—according to the subsistent written docu- ments and matéria! remains. The lőve of fine árts was nőt strange to the Jewish world of ideas in spite of the prohibiting commandment saying “Do nőt make a graven image fór you!” The creators of the art of synagogues focussed on the poetic sentence of Moses’ paean : “This is my Lord, let me adom him!” This “adomment” had become the source of their art. The creators of the Dohány temple were nőt Jews. They created a piacé which is made up of the known stmctural elements of the Christian church. The rela- tion of the ascent space and the interior of the temple have an intellectual con- tent. The dynamic nave invites the believer towards the Ark of the Covenant. “The interiors ofpalaces were composed in a similar way; the subjects could make their way to the king through long corridors, lofts and churches, and the throne-room itselfwas of longitudinalarrangement with possibly semicircular or angular apse, and its entrance was opposite to the throne. NTERIOR OF THE TEMPLE. One can get intő the aula of the temple through three double-fold- ing gates, which are characterized by strap-hinge structure decorated with iron points. The aula is covered with three cupolas, the middle one of which is the largest. They are decorated with orna- mentái painting. Scattered light breaks through the miniaturized rosette above the middle portai. When entering the main structural unit of the syn- agogue—the interior with three naves—the mosaic floor all over the piacé is striking. The geometrical forms almost pulsate in the same rhythm. A monumental, fascinating space bursts upon our eyes. The many pews invite us dynamically to adv- ance towards the most important part of the piacé regarding religious aspects, i.e. towards the Áron Hákódes, the Ark of the Covenant made by Frigyes Feszi. To the left and right from the middle path there is the piacé fór mén. Since the end of World War II women can alsó sit in the two aisles. Due to the function, however, the first and second floors were the places where women sat. On great feasts, when the tem- ple is full to overflowing, the old seating plán prevails. Here and there the pews are decorated with metál inscriptions with names on them. They were made to the memory of those persons who contributed to the building and maintenance of the temple with a greater amount. These places are the so־called permanent seats. In the longitudinal space there are two large iron columns of semicircular tér- mination. The roof structure rests upon them. The coffered ceiling consists of forty-five units, where the geometrical patterns appear as modest decorating motifs. Their present condition had been influenced considerably by the tem- pest of history. On the ground floor and on the first floor the wall-face is broken by a series of Windows of semicircular termination, in which a returning motif is the six- pointed Dávid star, which almost protrudes from the blue background. On the second floor on both sides light comes in through three large rosettes each, creating an atmosphere of intimacy. The impressive side pulpit with spirál stairs showing the effect of catholicism stands at the first columns. Their location is justified since the voice can be heard all over the large temple only if the speaker talks from this piacé. On the eastem wall in front of the akar the congregation’s attention is drawn to the sacred natúré of the piacé by a quotation from a psalm written in semicircu- lar form : ‘‘Mimizrách semes ád mövoo, möhulál sém Adonáj. God's noble name be praised from sunrise to sunset. Behind this there is the “sanctuary” of combined spatial construction, which is undoubtedly the most dynamic structural element. The influence of Frigyes Feszi, builder of Vigadó, can be felt on it strongly regarding both structure and decoration. Ornamentation, the choice of colours and the use of precious ma- terials suggest the attraction towards orientál culture. One can get up to the forestage from two sides. The decoration of the balus- trade here is a noble masterpiece of the art of church furniture. From the lower pulpit located in the middle the rabbi talks to the congregation on Friday even- ings or Saturday mornings. Those persons sit on the over-decorated chairs on the two sides, who hold in their laps—in the morning religious service of the feast—the Torah-roll containing the Pentateuch, which has been taken out of the Ark of the Covenant. In the centre of the “Sanctuary” there is the folding large pulpit. Although the synagogue is characterized by non-figurativity, here the wooden sculptures of Judah’s lions are used as decorating elements. When földed, the pulpit alsó functions as a Torah-reading table and as the cantor’s pre-praying pulpit. On the two sides there are the seats reserved fór the magistrates and notabilities. One can get to the rabbi’s seat on the left and to the cantor’s seat on the right through three stairs. Their backs recall the structure of the Ark of the Cove- nant. Before them there are two lengthy lighting apparatuses of Byzantine style which scatter light with 11 bulbs each. From the pláne of the Ark of the Covenant the Ark of the Covenant beginning with two marble columns and ending in an irregular tympanum protrudes, in the centre of which one can read the four-letter name of God, the tetragrammation—Jahve. The Ark of the Covenant is covered by a cupola, at the top of which there is a single Dávid star. The draperies of the Ark of the Covenant are from different ages. On the paro- hét (drapery) to be used at week-end religious Services the maker used an em- broidered Torah-crown and baldachin motif as decorating elements. Below the text in Hebrew indicates the name of the bestower and the occasion of be- stowing. One can get to the Ark of the Covenant through stairs, on orientál Persian cár- pets. The artist created two pictures per stair. The symbols here are symbols of the 12 sons of Jacob, those of the later 12 tribes drawn from the Bibié. Under the carpet the mosaic floor is made up of complicated geometrical forms. The “Nér tómid”, i.e. the sanctuary lamp is always burning in front of the Ark of the Covenant. There are about forty Torah-rolls owned by the temple. The parchment scroll decorated with a crown, on which the structure of the Ark of the Covenant takes shape, is in the centre of the Torah scrolls placed in the Ark of the Cove- nant. The other Torah-garments alsó indicate the bestower’s name, the time of bestowing, and on them, Judah’s lions as decorating elements, two illustra- KHS tions of slabs of stone and Torah crown embroidery were used. Above the On the square behind the temple, in the eastern wing the rabbi’s and the can- ONDITION OF THE SYNAGOGUE. The syn- Our greatest rabbis preached the World of God, ''And in 1944, when all bounds collapsed, the bar- the connecting buildings, the Temple ofHeroes and the house of culture. Atthe This wonderful large building was hit twenty-seven times, there were gaping damages on its roofing. Bút the will to live, the faith and confidence in the fu- tűre of the Hungárián Jews having suffered great losses in humán life was proved by the renovation of the synagogue of Dohány Street so that active Jewish life could start again. During the pást period the building of the synagogue has been attacked by the ravages of time. The plaster falling down intő the depth will nőt injure bút kill. Our temple—which is the second largest synagogue of the world—is a symbol fór US, a torch-flame showing the way. And nőt only fór us, survivors mourning fór the pást, bút alsó fór our descendants and followers. The renovation and protection of our main temple is an imperative. We are convinced that all our brethren feel obliged to help reconstruction works in the spirit of charity. The willingness to make sacrifices and the collection work of the Hungárián State and Emmanuel Foundation (USA) is a promising sign enabling us to preach the Word of God again in the synagogue of Dohány Street in its old splendour, which fulfills its historical mission in its renovated form as well. DIMENSIONS AND NUMERICAL DATA OF THE TEMPLE Length of the temple : 53.1 m Width of the temple : 26.5 m Its inner nave up to the platform of the Sanctuary is 37.9 m long and 24.6 m wide ; its internál height is 26 m. The Ark of the Covenant is 8.2 m high. There are 1492 seats for^men and 1472 seats fór women in the temple. II. The organ was built in 1859 in the factory at Paulinzell (Thuringia) of Schulze Fr. I. and his són, according to the designs of Wöhler Gotthart. Then it had 38 solo- and 6 ancillary variants with 2 manuals. In 1902 the organ was rebuilt by József Anyster and Rezső Schweida. In 1931 it was rebuilt on the basis of Géza Wehner’s designs. Today it has 4 manuals and operates with electro-pneumatic system. TERMINOLOGY semicircular or multi-angular termination of the nave of arched space covering structure alsó suitable fór bridging apse vauit in Europe a “cupboard” located on the eastern wall of synagogues, in which the Torahs are stored a method of shaping front stone surfaces by regular, ob- long ashlar stones serves fór illumination. First it was made after the exodus from Egypt, fór the “miskán” (shelter) established in the wasteland. It was prepared by Betsalel, according to God’s instruction given to Moses. A similar one was pre- pared fór the shelter established in Shiloh and one fór the Sanctuary built by Solomon. The exact description of the menora can be found in 2 Mos. 25,32. The menora of the Sanctuary was seven-armed. After its destruction it was prohibited to prepare a seven-armed menora even from iron. Five־, six־, and eight-armed menoras were used. At the time of hanukka (consecration) eight-armed menoras were used. It is alsó used fór decorating temples, bút the number of its bulbs is either eight or less than seven. After the destruction of the Second Sanctuary Titus took away all the sacred vessels of the Sanctuary, among them, the menora, too. Its illustration can be seen in Romé on the triumphal arch of emperor Titus (Károly Jólesz) an architectural unit horizontally dividing the building part of the fagade protruding from the line of the fagade of the building ; its types : middle-, side- and corner projec- tion large circular window above the western main gate of tem- ples י♦ piece of the base of the column piece of the base of the column the Pentateuch Ark of the Covenant coursed ashlar masonry menora balustrade projection rosette thorus trochilus Torah ■1867 1920 1905 1943 1944 1952 1982 1959 1986 1985 NOTES Dr Sándor Büchler : The history of Jews in Budapest The Archives of the Town of Pest. Intima 1626. Supplement 1 : The records of the Council of the Town of Pest. Ernő Naményi: Practicability in the building of synagogues. IMIT Yearbook, 1937. p. 238-246. Dr Sándor Büchler : The history of Jews in Budapest József Katona : The ninety-year-old temple of Dohány Street. Budapest, 1949. Lajos Fülep, Dezső Dercsényi, Anna Zádor ; The history of art in Hungary Budapest, 1970. 2nd Book of Moses, 25,8 The Synagogues of Hungary László Csatlosi: Interiors Budapest, 1983, p. 32. Psalms, 113.3. Rabbis of the synagogue : Albert Meisel Farkas 1815- Sámuel Kohn 1841- Mayer Kayserling 1829- Simon Hevesi 1863- Gyula Fischer 1861- Zsigmond Groszmann 1880- Ferenc Hevesi 1898- Fábián Herskovits 1907־ József Katona 1909־ Henrik Fisch 1907־ László Salgó 1910־ Alfréd Schőner 1948־
^׳:^f■ ... ■ ;:,:- ■. :- •:;^ן■■;,y,:í^ 'y:ycv:,י*׳
Viktor Gábor
Design by Kornél Haynal
Publisbed by MIOK, in co־operation with
OPTIMUM Publishing
Managing Director: György Herskovits
THE TEMPLE. In the 18th century two old com-
munities—Old Buda and Pozsony (today Bratisla-
va)—played a leading role in the life of the Hungar-
ián Jewish people. In the 1800’s, however, it took
only a time of two generations that precedence was
taken over by Pest, regarding both demographic
aspects and living conditions, as well as culture.
We have the first data on Saul of Pest who settles in
Székesfehérvár together with one of his coreligion-
ists of the same forename, and who is asked by the
local chapter to certify the patent of Béla IV. Jews
!ived in Pest even during the Turkish occupation of
Hungary, however, from 1686 onwards, fór about
100 years there had nőt been any traces of the Jews
living there. According to historical Science, the
industrial competition of the Jews.
was prevented. On 3rd April, 1931, however, “Dohány” was the scene of as-
sassination with revolver. On 3rd February, 1938 three hand-grenades were
thrown intő the congregation coming out of the temple. During the raging of
the war—in 1944—this synagogue still gave shelter to thousands of people.^
AND CONTEMPORARY HUNGÁRIÁN
ART. Hungárián art during the period of oppres-
sión—between 1849 and 1867—was the éra of ro-
manticism. This was the time when Mihály Pol-
lack’s and József Hild’s activities in architecture
had become slighter, and the names of Frigyes
Feszi, József Hauser and Károly Gerster got intő
the foreground. In sculpture Miklós Izsó, in paint-
ing Mihály Zichy, Mór Than, Sándor Wagner and
mainly Viktor Madarász and Bertalan Székely are
those who created works of lasting value.
Compared to the other developed European coun-
tries, in Hungary art had no theoretical literature.
The termination of this standstill was considerably
promoted by belles-lettres and music having a re-
ems influenced the thinking of the intelligentsia and, at the same time, they
formed public feeling. They kept ideas of 1848 alive — although in a symbolic
form. The national opera and symphonic music had their sources in the rec-
ruiting music, which alsó stimulated fine árts intő creating new works of art.
At the beginnings of our national art, in the first decades of the 19th century,
civil-secular architecture pushed church constructions intő the background.
At that time, the intention was to surpass the works of the previous century re-
garding both splendour and dimensions, i.e. the whole effect. This period of
classicism emphasized clear forms, light and unambiguous inner and outer
structures, as well as architectural orderliness. Neoclassic architecture devel-
oped on the basis, and in the track of, ancient examples. In the Hungárián art
of synagogues a well-known manifestation of this style is the synagogue of Old
Buda built by András Landherr and opened in 1843. II.
HÁNY STREET. The corner projections built up
by coursed ashlar masonry are surrounded by poly-
gonal three-quarter pillars, at the top of which
there is a cupola each. In the case of the pillars, both
the torus and the trochilus serve as structural ele-
ments. The reál vaulting at the bottom is füled with
a multi-layer, orientál, ornamental decoration.
The window-opening on the upper level, which is
covered with ornaments, is divided by four pillars.
Over the bases of the pillars, at the lower level of
the window openings and below the joggle cornice
a stone-plaiting runs through the whole fagade of
the temple.
is of functional character. One can get to the orna-
by an oblong-shaped frame. On both sides a circularended window each en-
sure symmetry. There is a quotation from the Bibié above the gate : ''Wöoszu li
mikdás, vösáchántibötochám. ” “Andprepareasanctuaryforme, sothatlmay
live among them.
STREET IN THE STORY OF DEVELOP-
MENT OF THE INNER SPACE OF SYN-
AGOGUES. The word synagogue derives from
the Greek “synagogé” expression. It is the piacé of
religious service and school at the same time. The
latter function is suggested by its name “Schül”,
which had become wide-spread before World War
II, especially in north-eastem Hungary. This Yid-
dish expression can be traced back to the Germán
word “Schule” and refers to the function which ap-
pears in the contract between the builders of the
synagogue of Dohány Street and the Baldaccy
family.
terature after the Bibié—prescribes that the temple
Jews living outside the Holy Land were allowed to build temples only on the
outskirts of, or outside the town, in most cases. This practice was realized in the
case of the temple of Dohány Street, too.
scrolls an eight-branch Menora lights.
tor’s dressing-room can be found. In the side wing the rooms of the bride-
groom and the bride were built. On the walls of the rabbi’s room photos of
those priests, who had been leading priests of the congregation, are hung. In
the vicinity the four pieces of twisted columns of the wedding baldachin, the
chupá are stored.
agogue of Dohány Street is the product of two
trends in European art. It contains the stylistic
characteristics of romantic architecture, as well as
motifs of historizing of the orientál culture.
taught the ancient tenet here, in the spirit of tradi-
tion, in Hungárián language.^^ Fór long decades it
has been the house of prayer, where the believers
could turn to the Creator of the World, to the Al-
mighty, with an honest supplication.
riers toré, and everything was flooded with de vas-
tating hatred, the large temple became a piacé ofre-
füge, retreatandshelter. Firstitprovidedahomefor
a company offorced labour service, together with
foot ofthe ancient walls a "military district''developed, which gave shelter nőt
only fór the company bút fór the members oftheirfamilies and their relatives as
well. Every where in the Street thirstfór revenge was revolting, theguns werefir-
ing—and the large templeprotectively embracedabout two thousandpersecut-
ed Jews condemned to die, and did nőt let the sanguinary killers near them. On
Saturday every week those protected went intő the temple and gave thanks to
God fór their escape and prayed fór further shelter. ”
temples
greater distances ; it rests on columns, pillars or walls. Its
characteristic is that the joints among its bricks or stones
are locáted in the direction of the radii of the arch. Its main
forms : barrel vauit (cylindrical), groined vauit (it is
formed from the meeting of two barrel vaults), cavetto
vauit (with a horizontal surface in the middle), net vauit-
ing (with ribs Crossing one another like in a net), fan vauit-
ing (with ribs branching off in fanlike manner). The hemi-
spherical vaulting is the cupola and the transition between
the cupola and the angular space is called spandrel. The
vauit rests on the so-called Springer ; the depression in the
wall left out fór the foothold of the vauit is the abutment.
The stone placed at the uppermost point of the vauit is the
headstone (P. M. Kiss)
Book X. no. 376.
Budapest, 1901.
Imre Heller and Zsigmond Vajda
New York, 1968, p. 52.
