Adalékok a Mózes ikonográfiához a művészetben Elhangzott: Sárospatakon, a Doktorok Kollégiumának plenáris ülésén, 2008. aug. 24.-én - AZ ÓSZÖVETSÉGI TEXTUSOK INTERDISZCIPLINÁRIS MEGKÖZELÍTÉSE - Négy különböző korszakból említek egy-egy jellegzetes példát, megmutatva azt, hogy az adott korszakban, a kor divatjának, adott esetben, elvárásainak megfelelően, miként szándékozták a mózesi eszmét kisajátítani., a saját ideológia alátámasztására felhasználni. A harmadik kép, amelyet a katakombák művészetéből vettem, talán a legklasszikusabb ábrázolás a III. században. Lelőhelye a Callixtus katakombában és a Comodilla katakombában van, s a kompozíció címe: Mózes vizet fakaszt a sziklából. Maga a szikla a keresztény kultúrkörben - részint Péter által - klasszikus motívummá válik és maga a vízfakasztás a korabeli világszemléletet tükrözve, azt jelenti, hogy a kereszténység megszületésével valami új, valami nóvum keletkezik, és valami újat ismer meg az egész világ. 2. Ezt az időszakot lezárjuk és, kissé önkényesen, néhány korszakot nagyvonalúan átlépve, a XVI. század első évtizedeihez érkezünk. Egy egészen más helyre, de Rómába. Talán a legismertebb alkotások egyike a világon Michelangelo - a XVI. század első évtizedeiben megálmodott, majd szoborba öntött - világhírű Mózes alkotása, amely a San Pietro in Vincoliban található. Itt egy egészen más jellegű Mózest láthat az ember, hiszen ez már a renaissance korának a záró szakasza, a barokk kezdete. A Vatikánnak hatalmas erkölcsi és potenciális súlya van. Ekkor olyan személyiség áll a Vatikán élén, mint II. Gyula pápa, aki megmutatja a külvilágnak, hogy szellemileg és fizikailag is ő a modernkor Mózese. Ennek megfelelően a San Pietro in Vincoliban látható Mózes szobor feleleveníti a klasszikus hagyományokat. Egy grandiózus, vitalitást tükröző ember jelenik meg, ugyanakkor kezében ott van a két kőtábla. Gyönyörű ívelt és míves szakálla hull alá és a fején a két szarv, ami a klasszikus fordításbeli tévedésre utal. Mózes jelenti az erőt, a szellemiséget, az emberi nagyságot, egyben a fény sugárzását és a hatalmat is. Mózes tehát a XVI. században itt Rómában, közel a Vatikánhoz valami egészen mást jelent, mint az ókor századaiban. Immár a vatikáni erő beteljesedésének a szimbóluma. Itt egy nagyon érdekes Mózes portrét láthatunk. A modernkori, a XIX. századi cionista világlátás központi megfogalmazója és megálmodója nem volt más, mint a budapesti születésű Binjamin Zeév Herzl, vagy ahogy akkor anyakönyvezték Pesten, Herzl Tivadar. Az a személyiség, aki a modern zsidó állam megálmodója lett. Aki azonban nem élhette meg a modernkori Izrael létrejöttét, hiszen már 41 éves korában meghalt. „…amikor Mózes felemeli a kezét akkor a mindenkori Izrael győzni fog
. Izrael eszméje győzni fog. Egyedül képtelen, csak akkor sikerülhet, ha többen tartják magasba a kezet. Korabeli interpretátorok azt mondják, hogy ez nem véletlen, ez nem fizikai értelemben, nem a háborús győzelmekre vonatkozik, hanem a szellem diadalára. A mózesi kezet a magasban lehet egy ideig tartani, de azután, amikor Mózes keze lanyhul, akkor oda kell állni mellé és jó magasra tartani, hogy azt messziről is jól lehessen látni. Benjámin Elkáná ezzel a kompozícióval a szellem diadalát hirdeti, mely Zechárjá, vagy Zakariás próféciájában áll, s amely úgy hangzik, hogy nem erővel, nem hadsereggel, hanem szellemmel így szól az Örökkévaló az égi seregekhez. A vallási elnyomatásból a szabadságba. Tehát minden olyan negatívumból, ami az ember életét, annak minőségét tönkreteheti, alááshatja, ha ki tudunk emelkedni valami magasabb szellemi, ha úgy tetszik transzcendentalitás felé tudunk fordulni, az lesz a kivonulás, az exodus. És ennek a középpontjára ő is elhelyezi Mózest, mint az exodus főszereplőjét az 50-es években. Ezzel a néhány példával szerettem volna bemutatni, hogy az első századoktól napjainkig, hogyan és miképpen, próbálja a korabeli művészet saját eszköztárával bemutatni azt a fogalmat, amit mi nem kifejezetten klasszikus értelemben vett „kommentárnak”, hanem ha úgy tetszik átvitt értelembe vett exegézisnek interpretációnak, tartunk. Felhasznált irodalom: Schőner Alfréd
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Amikor ezen a helyen, ezen a tudománnyal, hittel és imával ékesített helyen állok mindenekelőtt a köszönet hangján, szólok. Soha nem jártam még Patakon, habár az életemben ez a szó, hogy Sárospatak nagyon sokat jelentett Az úton, a vonaton idejövet megnéztem pontosan az állomásokat, hol fogok keresztül utazni. Nem messze innen található két olyan helység, melyeknek állomásán, amikor megállt a vonat, érzelmek kavalkádja hatotta át szívemet. Az egyik Bodrogkeresztúr, a másik Olaszliszka. Mindkettő a magyarországi zsidó hászidizmus egykori fellegvára volt, Azokra a csodarabbikra emlékezem, akik ezen a helyen éltek és hitükkel, tudásukkal az egész világnak megmutatták a magyarországi zsidó tudományosság egy részét is.
Hölgyeim és Uraim!
A téma, amit vállaltam: Adalékok a Mózes ikonográfiához a művészetben.
Ehhez egy személyiséget választottam, közös örökségünk nagy gondolkodóját, Mózest. Szeretném felvillantani, hogy különböző korokban miképpen exegetálták, interpretálták Mózes személyiségét. Hogyan ihlette meg azt az adott kort Mózes szellemisége, a szentírási irodalom kiemelkedő tagja? Azt a Mózest, akiről az Ószövetség vagy a Tnach úgy fogalmazott, nem volt hozzá hasonló próféta Izraelben.
S. Callisto katakomba:
Mózes ábrázolás. ..Vesd le a sarudat
1. A katakomba művészet.
A polgári időszámítás szerinti I.- III. sz. a korakereszténység első egynéhány évszázada. Ez is olyan időszak, amikor az ember nem tudta, nem volt képes evidens módon felvállalni, illetve gyakorolni hitét. Ezért gyakran a föld alatt, katakombákban kényszerült istentiszteleteit tartani. Élni és temetkezni. Érthető, az élet jeleként e helyeken, megjelent az artisztikum iránti vágy, az artisztikum, is.
Az első, Rómában a S. Callisto katakombában, vélhetően az I. században készült kompozíció, amelynek jelenete: sál neálechá méráglechá azaz vesd le saruidat, mert, az a hely amely előtt állsz, az szent hely lesz.” Mózes életének nagyon fontos pillanata, az elhívás perce. A pillanat. Nem véletlen hogy az I.-III. század emberének ezt az üzenetet szándékozta a kora-keresztény gondolatvilág átadni.
Igen, akit itt bemutatunk tógában, vagy görög-római klasszikus viseletben, ez most nem egy klasszikus ruhaviseletet öltő hérosz, hanem Jézus. Igaz, még nem azzal a külső megjelenési formával, ahogy a VI.-VII. században a különböző helyeken ábrázolják, hanem ókori viseletben.
A következő kép száz évvel későbbi. A Via Latinán láthatjuk az Átkelés a Vörös tengeren - című kompozíciót, amelynek szintén krisztológiai háttere van. A keresztény exegézis úgy ítélte meg, hogy Egyiptom megszemélyesítője a korabeli rossznak. Az az Egyiptom, amelyből - mint topográfiai egységből, s szellemi miliőből - Izrael népe kivonult. Így a keresztény gondolkodásmód szerint a korabeli rossznak, az el nem fogadhatónak, a nem akceptálhatónak, eltaszítása és a kivonulás ténye között szoros spirituális összefüggés van.
Így a középen, a tengeren áthaladó Mózes, aki népét vezeti megint Jézus prefigurációja a korabeli művészetben.
Átkelés a Vörös-tengeren. Via Latina, II-III. sz.
Callixtus katakomba, Commodilla katakomba:
Mózes vizet fakaszt a sziklából, III. sz.
Michelangelo: Mózes, S. Pietro in Vincoli
3. A harmadik Mózes megint sok-sok évszázaddal későbbi. Egy nagyon nagy ugrás az időben, és egy újabb ideológia, egy újabb eszmeiség szolgálatában áll. A kompozíció készítője Mose Efrájim Lilien. Drohobyczból származott, Bécsen, majd Münchenen keresztül került Berlinbe. Jelentős magyar vonatkozásai is vannak, elsősorban azért, mert sokat írtak róla Magyarországon a XVIII. század végén, a XIX. század legelején. A Múlt és Jövő rendszeresen közölte illusztrációit.
Grafikus volt. Olyan személyiség, aki egész életét a korabeli, a XIX. század másodi felében újjászülető, a zsidóság életében sorsfordulatot hozó progresszív ideológia, a cionizmus szolgálatába állította.
Ő volt a modernkori cionizmus ikonográfiájának megformálója. Hamburgban, Németországban az ott épített Bné Brit páholyban, az 1890-es években gyönyörű ablakdíszítésekkel borította be a belső teret, megmutatva a zsidó történelem kiemelkedő személyiségeit, eseményeit. Többek között az egyik ilyen üvegfelületen ott állt Mózes.
Mózes, Herzl T. arcképével. Hamburg, Bnei Brith
Lilien, hogy bemutassa, érzékeltesse hogy milyen a modernkor Mózese - adott esetben a XIX. századi cionista zsidó világfelfogás szerint - a hamburgi Bné Brith páholy főablakára Mose, Mózes figuráját álmodta. Mózes arca -az akkor már közismert- Herzl Tivadar vonásait tükrözi. Üzenet értékű ábrázolás ez: ő, a modernkor zsidóságának Mózese, aki népét az Ígéret földjére visszavezeti.
4. A Knesszettel, az izraeli Parlamenttel szemben lévő hatalmas nagy menóra van. Aki Jeruzsálemben járt talán láthatta. Készítője egy Németországban született, majd Londonba emigrált szobrász. Neve Benjámin Elkáná. Ő alkotja a hatalmas menórát, a zsidóság legősibb szimbólumát és ezen a hét ágon különböző kis apró reliefeket helyez el . A középső relief legfelső részén ott áll Mózes, mint a modernkori zsidóság, ha úgy tetszik, a zsidóság egyik szimbóluma is úgy, hogy a két oldalán áll egy-egy személyiség. Úgy ahogy a T’nachban az Ószövetségben szerepel. Azaz az egyik oldalán ott áll Áron a másik oldalon egy másik személyiség, Chur, akik együtt tartják fenn a mózesi kezet, hiszen a Tórában, a Pentatechus-ban úgy áll.
(Smot 17.11.)
5. A másik Mózes kép, amely szintén Jeruzsálemben, a Knesszetben, az izraeli Parlamentben található, az az 1950-es évekből, a kor talán legismertebb és legkiválóbb képzőművészétől Marc Chagalltól származik, aki a Knesszet aulájába egy triptichont - ez maga ellentmondás már, hogy egy zsidó vallásosnak nem nevezhető világi intézménybe egy triptichont - helyez el, és a triptichon középső részének azt a nevet adja, hogy Exodus. Héberül 
Chagall: Exodus
6. S az utolsó példám, már a modernkor, a XXI. század legelső éveinek a terméke és ennek kötődése, kifejezetten Magyarországhoz tartozik. A kompozíciónak megálmodója és kivitelezője korunk egyik kiváló és elismert szobrásza Marton László. A történelmi előzménye az, hogy a 60-as évek legvégén a 70-es évek legelején bemutatják Magyarországon hosszú és nehéz vitasorozat után nemcsak Madách Ember tragédiáját, hanem a másik híres drámát. A Mózest is. Talán ebben a teremben ahol, oly sokan vagyunk, vannak olyanok, akik emlékszünk ennek a bemutatónak, mondjuk úgy a történelmi backgroundjára. Hogy ott annak a Mózesnek, akkor komoly üzenet értéke volt. Amikor Sinkovits Imre a színpadon beszélt, és elmondta Mózes monológját, vagy összetörte a Kőtáblát, mindenki tudta, hogy ez a jelenet mit jelent. Amikor ott, az akkori Nemzetiben, a Magyar Színházban bemutatták a darabot, minden egyes előadáson érezhető volt a feszültség, amikor Mózes összetöri a két Kőtáblát. A korabeli rendezés zsenialitása volt, hogy Mózes a két Kőtáblával töri össze az 
Hosszú éveken keresztül megy a Mózes a Nemzetiben, majd sok, sok évvel később 2000 körül elhatároztatik, hogy új Nemzeti Színház épül Magyarországon, Budapesten. A Duna partjára megálmodták a színházat és a színház elé néhány zseniális embernek a portréját helyezték el, egy-egy kiemelkedő alakítást megszemélyesítve. Így 2000-re, illetve 2001-re tüntetik fel a mű elkészítését, megjelenik e tehetséges szobrásznak az alkotása. Az arcán felfedezhető Sinkovitsnak néhány arcvonása és a kezében ott a két Kőtábla, amellyel kvázi szét akarja törni a megpróbáltatások sorozatát. Ha Önök -kedves barátaim -egyszer újból elmennek erre a környékre és ebbe a szobor parkba, csodálhatják ennek a szobrásznak ezt a modern mózesi exegézisét, most már nem a XIX. és nem XX., hanem XXI. század első éveiben.
Marton László: Mózes, (2001)
- Bortnyik-Hevesi-Rabinovszky: Kétezer év festészete, Bp. 1942-
- Boros István: Az örök élet keresztény hite, in Korunk/2006
- Goldstein, L.: Michelangelo, New York, 1986.
- Lilien. E.M: Volt-e művészetük az ókori zsidóknak? In. Múlt és Jövő, 1919.
- Werner, Alfred: The Tragedy of Ephraim Moses Lilien. In. Herzl Year Book 2. New
York, 1959. pp. 92-112.
-
- Ziva Amishai-Maisels: Tapesteries and Mosaics of Marc Chagall at tha Knesset, New York, 1989.
- Marton László művészi munkásságáról: http://www.martongallery.hu/meletr.htm
2008.10.02
