Elhangzott a "Zsidó oktatás, nevelés - 125 éves az Országos Rabbiképző Intézet" című
"A Magyar Tudomány Napja 2002" konferencián (Budapest, 2002. december 17-18.)
1. 125 ÉVES AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ INTÉZET (1)
"Vajon életre lehet- e kelteni a köveket a föld porából" (Nehemia III. 34.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!
Egy éve van már annak, hogy a 125 éves Rabbiszeminárium megünneplését megkezdtük. Különböző módon nyert kifejezést ez a "szellemi folyamat". Részint publikációkban, könyvek, tanulmányok formájában, részint egy korábbi, a Debreceni Zsidó Hitközséggel közösen tartott tavaszi konferencián, vidéki és budapesti eseményeken, a hazai, az izraeli és a külföldi médiákban. (2)
Minden eseményen igyekeztünk bemutatni intézményünk öt negyed századának történetét. Ennek az emlékező esztendőnek utolsó állomása ez a mai és holnapi nap, amikor is tudományos ülésszakkal adózunk az elődök nagyságának, emlékének és azoknak, akik még - Isten kegyelméből . velünk vannak és próbálják közösen, együttesen építeni egyetemünk jelenét, illetve jövőjét.
Több napja gondolkodom azon, hogy milyen üzenet értékű mottót lehetne választani a zsidó hagyományból ezen a 125 éves évfordulón.
Az idézet, amelyet a Szentírás kimeríthetetlen mélységű tengerében találtam, Nehemia könyvének egy mondata:
"Vajon életre lehet- e kelteni a köveket a föld porából?" (Nehemia III. 34.)
Ez az a kérdés, amelyet több évtizeddel ezelőtt a Soá megpróbáltatásai után közvetlenül, a mi nagy nevű, áldott emlékű elődeink feltettek. Lehetséges-e a Soá után Magyarországon Rabbiképzőt vagy zsidó egyetemet építeni?
Több előadáson hallották már ma itt e teremben: ez a ház gyűjtőhely volt, 1944. március 19-e után néhány nappal, itt gyűjtötték össze a budapesti zsidók egy jelentős részét, hogy azután több tízezer testvérünket erről a helyről vigyék a haláltáborok felé.(3)
A Rabbiképző 1946-os évkönyvében a korszak egy kiváló személyisége, Dr. Roth Ernő aposztrofálja e nagyszerű emberek, a "mártírokká lett papok" emlékét. (4)
"Nyolcvankilenc az áldozatok száma, pontosan annyi, mint a ragadozó madár nevének számértéke. Ragadozó madár van a német címerben is, és sajnos a szimbólumot igazolták a tények. Ahol megjelent a ragadozó madarat ábrázoló zászló, a szimbólum megelevenedett és lecsapott áldozatára." (5)
.
Igen, ez az épület a magyarországi zsidó történelem egyik fájó sebét is őrzi. Ezért szeretnénk lent a pincében megfelelő emlékhelyet kialakítani azoknak az emlékére, akik a legdrágábbat, életüket adták a zsidóságért, ugyanakkor azoknak, akik e helyről tudományukkal, hitükkel, vallásosságukkal behálózták az egész úgynevezett neológ zsidó világot, fővárosi és vidéki hitközségeket rabbiképzőket, és egyetemeket egyaránt. Munkásságuk domináns módon formálta a XX. század szellemi arculatát.
2. A MARADÉK.
"Ez nem más, mint a tűzből megmentett maradék". (Zecharja 3.2)
A tűzből megmentett maradék, e nagy nemzedék utódai próbáltak és próbálnak folytatói lenni a zseniális emberekből álló generációknak. Helyzetük, helyzetünk nem könnyű, nem egyszerű.
Mintegy három évtizeddel ezelőtt, amikor rabbi vizsgát tettem ebben az intézményben, áldott emlékű mesterem Scheiber Sándor azt mondta nekem. hogy Szegedre kell mennem rabbinak. (6)
Hatalmas megtiszteltetés és egyben hatalmas kihívás. Felállni arra a szószékre, amelyen egykoron Lőw Immánuel prédikált.(7)
Beleülni abba a rabbi székbe, amelyben a háború utáni magyar rabbikar egyik -fiatalon meghalt- zseniális főrabbija Schindler József ült.(8)
Hatalmas feladat. Meginogtam, szabad-e vállalni ezt? Végül is Scheiber Séndor professzor szavában bízva, megkezdtem rabbinikus pályámat Szegeden.
Milyen is volt akkor a szegedi zsidóság struktúrája? Idézzük fel mintegy gondolatébresztő emlékezésként.
Szeged, akkor két monumentális zsinagógával rendelkezett. Az egyik az 1840-es években épült úgynevezett Öregtemplom, a másik a pont most centenáriumát ünneplő Új zsinagóga, a Lőw által megálmodott templom, a világ talán -építészetileg- egyik legszebb zsinagógája, melyet 1903-ban avattak fel Baumhorn Lipót tervei alapján. (9)
A zsinagógát körülölelte az a botanikus kert, amelyet Lőw ültettetett, ahogy ezt ő megálmodta a "Flórá"- ban. (10)
Szemben a zsinagógával ott magasodott a közösség kultúrháza, benne téli imaterem és egy kisebb imaház, ahol reggel és este minjannnal imádkoztak. Reggel és este... Egy Makóról elszármazott szorgalmas, kedves hangú kántora, Klein Márton, nagyfelkészültségű samesza, főállású orgonistája, és 8 tagból álló kórusa volt a közösségnek. Minden péntek este, szombaton és ünnepeken a kórus énekelt.
Ugyanott a szegedi közösség fenntartott egy önálló szociális otthont, állandó orvossal és nővérrel.
A rabbi és a kántor akkor, és ott, nagyon szép szolgálati lakást kapott. A fiatal rabbi, akinek e megtiszteltetés jutott osztályrészül, elmondhatta magáról, hogy nemcsak Szeged rabbija, hanem az ún. Alföldi Izraelita Község Kerületnek. Így hívták ezt a részt, amelyhez 12 város tartozott. Nem is akármilyenek, hogy csak néhányat említsek meg, Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Békéscsaba, Szentes, Baja, Jánoshalma, Hódmezővásárhely, Makó stb.(11) Ebben a struktúrában kellett helytállnia, "szolgálnia", az akkori rabbinak.
Azóta sok minden megváltozott, mindenek előtt közbeszólt a történelem. Felnőtt egy, talán két generáció.
Elmentek a nagyok, elmentek a legnagyobbak, és mi álltunk oda a helyükre, hogy megpróbáljuk folytatni, amit ők elkezdtek, de immár átalakult feltételek mellett. Az új kihívásokkal teli, megváltozott körülmények jelentős mértékben átalakítják stratégiánkat. Ennek ellenére igyekszünk az általuk kijelölt úton haladni. (12)
Mit vár el a mai kor zsidó közössége a rabbijától, joggal? Régi célok új kihívások ?
Elvárja, hogy a hagyományos stúdiumokban jártas, de ugyanakkor világi felkészültséggel is rendelkező, több nyelven - többek között angolul és héberül - beszélő ember legyen. Ha szükségeltetik, legyen sliách cibur, a közösség előimádkozója. Budapesten is igaz ez, és még inkább vidéken. Manapság egyre kevesebb a kántor, egyre kevesebb az igazi sliách cibur, mert elsodorta őket a történelem, mert közbeszólt az elmúlt évtizedek vihara.
Elvárja és joggal várja el, hogy a fiatal rabbi legyen kiváló tóraolvasó. Még a mi időnkben, minden közösségnek saját tóraolvasója volt. Ma már azonban tóraolvasóink is alig vannak. Elhunytak, vagy eltávoztak.
Elvárja, hogy legyen jószívű, értsen az emberek nyelvén, érezzen rá a problémákra, hogy legyen Ember. Érdekelje a modern tudomány, a modern vallástudomány, az összehasonlító vallástudomány, legyen jártas az ökumene gondolatában, és bírjon problémamegoldó képességgel.
Mi az, amivel az én generációm, és mi az, amivel a nálam egy generációval idősebb nemzedékhez tartozók rendelkeztek-rendelkeznek?
Családi neveltetéssel. Mindannyian otthon a családi házban tanultuk meg a zsidó élet alapképét, alapfogalmát, - Sábát, micvá, Sábát suvá, szeudá slisit, birkát hámázon, stb... - mert ebben nőttünk fel. De ez a tudás, nem adatott meg már a mi generációnk által nevelt fiatalok számára, mert közbe jött a történelem. Ők már nem jártak chéderbe, mert chéderek már nincsenek, nem járhattak jesivákba, mert hosszú, hosszú évtizedeken keresztül nem volt jesiva. Valamikor a 60-as évek legelején mi még jártunk jesivába, 1961-ben még működött, 1962-ben már nem. (13)
A háború előtt a Rabbiképzőnek volt alsó és felső tagozata Haraszti professzor és Staller professzor is utalt rá, hogy tíz évet tanultak itt a hallgatók.(14) Tíz év.
Régi célok új kihívások.
Ma 18 éves korban jönnek hozzánk a hallgatók, nagyobbrészt szerény előképzettséggel. Nem olyan régen a Magyar Akkreditációs Bizottság egy fontos és figyelemreméltó levélben tájékoztatott, hogy intézményünk 7 évig, (6+1) tanítja a rabbi jelölteket, és a figyelmünkbe ajánlja, az állami törvényeket, amely szerint ez a hét év "nagyon sok". Tehát nekünk ezen is valami módon, csökkenteni kellene. A mai világban - előképzettség nélkül - 7 év alatt kell megtanítani azt, amit a háború előtt vallási, neveltetéssel, plusz chéderrel, plusz jesivával, tízévi szemináriumi tanulással sajátítottak el a hallgatók.
S ők, a maiak is, megtanulják a rabbinikus hivatás alapjait, küldetéstudatuk megható, hivatástudatuk lenyűgöző.
3. ÉPÍTENI ÉS ÜLTETNI.
Hogyan próbáljuk az új helyzetben orvosolni e kettősséget?
Szívszorító állapotban lévő könyvtárunkat az elmúlt években igen kemény munkával próbáltuk reaktivizálni, újjá éleszteni. Ez a folyamat lassan megindult és a továbbiakban kiszélesedik.
Audiovizuális gyűjteményt hoztunk létre, azt hiszem először az intézmény történetében mindent törekszünk megörökíteni, ami audiovizuális szempontpontból rögzithető.
A Könyvtár és a tanszéki könyvtárak részére megvásároljuk a hagyományos és a modern könyvtári egységeket egyaránt: könyveket, folyóiratokat, periodikákat. A Gutenberg galaxist gazdagítani elsődlegességet élvez, de igyekszünk megszerezni azokat a CD lemezeket, amelyek hatalmas konglomerátumokat tartalmaznak. Példaképpen megemlítem: pár hónappal ezelőtt megszereztük - többek között - az ún. Sonsino Talmud-ot. Ez egyetlen CD lemez, amelyen megjelenik a teljes Tánách, Rasi Tóra-kommentár, Midrás Rábbá, Misná, Babilóniai Talmud, Rási kommentárja a Tálmud Bávli-hoz, Toszeftá a Talmud Bávli-hoz és a Zohár. Mindezek angol fordítása is, valamint egy mindenre kiterjedő talmudi index.
Régi célok új kihívások
Az informatikai forradalom olyan új kihívás, amellyel szembe kell nézni a tudományos életben is. Azaz a rabbijelöltet, a tanárjelöltet, a kántorjelöltet, a judaisztika szakos hallgatót, a szociális munkást, a művelődéstörténet hallgatót meg kell tanítani, meg kell ismertetni az ilyen, új jellegű technikai kihívásokkal, illetve lehetőségekkel is. A technika forradalmát a hagyomány szolgálatába kell állítani, megkerülhetelen feladat. Az ún. "konferencia-közvetítéssel" a világ bármelyik táján leadott előadás, ugyanazon időben az OR-ZSE-n is élvezhető. A technikai értelemben használt "távolság" fogalma megszűnt. Az "Alef" rendszer bevezetése a közeljövőben várható. A skolasztikai tudást az inter -trans -és multidiszciplinaritás egészíti ki. Honlapunkat, a www.rabbi.hu -t évente több tízezer látogató keresi fel öt földrészen. Sok-sok országban rendszeresen olvassák, többek között a Hitélet, a Tudomány, Könyvajánló, a Dvár Torá, Izrael és a világ hírei rovatunkat. A Hírek-ből vallási, vallástudományos, kulturális kapcsolatainkról kaphat betekintést az olvasó. A közeljövőben megjelenő elektronikus Évkönyvünk az elmúlt évek minden kutatási eredményét, eseményét, publikációját illusztrálja.
Feltétlenül megemlítendő: mivel nem volt, létre kellett hoznunk a Szervezeti és működési szabályzatot, vizsgaszabályzatot, s az egyetemi akkreditációhoz elengedhetetlen összes okiratot
Alapítottunk karokat, szakokat, amelyek kisebb nehézséggel, de működnek.
Alapítottunk tanszékeket: Liturgiatörténeti, - és kántorművészeti tanszéket, Zsidó Művelődéstörténeti tanszéket, Szentírás- és Talmudtudományi tanszéket, Neveléstudományi -és Szociális munka tanszéket, Történelem -és Vallásbölcseleti tanszéket, valamint Nyelvi Lektorátust. Állami akkreditációt nyert immár nemcsak egyetemünk, hanem Doktoriskolánk és az OR-ZSE Héber Nyelvvizsga Központja is.
Elkésztettük több mint 100 tantárgy tantervét, akadémiai reformot hajtottunk végre, tantervi hálót készítettünk minden szakra. Hézagpótló munkákat publikáltunk, diákfolyóiratot, tudományos folyóiratot indítottunk, stb.(15)
Mindez olyan elméleti alapvetés, amely meghatározta, és hosszú időre meghatározza egyetemünk működését. Az OR-ZSE, azaz az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem elsődleges feladata olyan magasan kvalifikált vallási szakemberek rabbik, kántorok, judaisztika tanárok, liturgiatörténet előadók, művelődéstörténet előadók, szociális- közösségi munkások és doktoranduszok képzése, akik a XXI. századi kihívásokra tudnak válaszolni, és a közösséget szolgálják.
Pár nappal ezelőtt hallgatóinknak - Sábbát traktátus 88. oldal B verziójából tanítottam egy történetet, amely így kezdődik:
"Amikor fölment Mózes a magasságokba, a szolgálatban lévő angyalok panaszt tettek a Világ Alkotója előtt és azt mondták, mit keres ez az ember itt közöttünk, hiszen " húsból, vérből teremtett ember?" Mit akarhat ott a Szináj magaslatán?
A kérdés többek között így fogalmazódott meg :
"Mondjátok, minek nektek a Tóra?"
Ezt az idézetet választottam befejezésül. S felteszem a kérdést. "Minek Nektek a Tóra?" - kérdezem magunktól. Önöktől, Tőletek, a magyarországi zsidóságtól? A választ egy szóban szeretném megfogalmazni:
E szót egy kiváló magyar származású,- ma a Bár Ilán egyetem Szentírás tanszékén tanító professzortól kölcsönzöm, aki nem olyan régen e címmel publikálta a szerkesztésében megjelent dolgozatokat. (16)
Igen, a folytatólagosság, a mindig megújulni képes kontinuitás, a hagyomány láncolata !
Oktatótársaimmal együtt valljuk: tanítjuk a gondjainka bízottakat, amíg a jó Isten élni enged. Vagy ahogy Babits mondta:
"bátran
szólhassak, s mint rossz gégémből telik
és ne fáradjak bele estelig,
vagy míg az égi és ninivei hatalmak
engedik, hogy beszéljek s meg ne haljak." (17)
125 éve ez az intézet a 
Legyen áldott az Örökkévaló, aki életben tartott, s engedte, hogy megérjük ezt a mai napot. Ámen !
Jegyzetek:
1. Intézményünk eddigi történetét megírták:
1. Bánóczy József, Az Országos Rabbiképző Intézet első évtizedének története, Budapest, , 1887.
2. Schill Salamon, A Budapesti Országos Rabbiképző Intézet története,
Budapest, 1896
3. Blau Lajos: Adalékok a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet története, Budapest, 1917.
4. Dr. Blau Lajos és Dr. Klein Miksa, Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet 50 éves jubileumára ,Budapest, I. kötet, 1927.
5. Wertheimer Adolf, Guttmann Mihály, Lőwinger Sámuel és Guttmann Henrik, A Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet hatvanéves jubileuma, Budapest, 1937.
6. Dr. Lőwinger Sámuel, Rabbiképzőnk hetvenedik évfordulója, in: Az ORE Értesítője, Dr. Kálmán Ödön és Dr. Lőwinger Sámuel közreműködésével szerkesztetik: Dr. Hahn István és Dr. Scheiber Sándor, Budapest,
7. The Rabbinical Seminary of Budapest 1877-1977, A Cantennial Volume, Edited by Moshe Carmilly-Weinberger
8. " Tanítás az élet kapuja ". Tanulmányok az Országos Rabbiképző Intézet fennállásának 120. évfordulója alkalmából, Bp., 1999. Főszerkesztő: Schweitzer József, Szerkesztik: Gábor György, Hajnal Piroska, Schweitzer Gábor
2.
- Testvéreinket keressük, szerk.: Halmos Sándor, Zsidó Hitközségek IV. Nemzetközi Tanácskozása, Debrecen, 2002. pp. 33-39.
- "Utódok reméysége" MTV. 2002. december
- " Halld Izrael..." Duna TV. 2002. december
- Púrim. Az Országos Rabbiképző Egyetem időszaki kiadványa. Megjelent az Országos Rabbiképző Intézet alapitásának 125. évfordulóján. Szerk. Schőner Alfréd, Bp. 2002.
- Fenséges napok. Az Országos Rabbiképző Egyetem időszaki kiadványa. Megjelent az Országos Rabbiképző Intézet alapitásának 125. évfordulóján. Szerk. Schőner Alfréd és Oláh János. Bp. 2002.
- Frölich Róbert: Háborus responsumok. (Az Országos Rabbiképző- Zsidó Egyetem 125. évfordulójára ajánlom). In.: Zsidó történeti és Irodalmi Tár. Főszerk.: Schőner Alfréd. Sorozatszerkesztő: Haraszti György. Bp. OR-ZSE, 2001.
- Menachem Meron: " Hozzád szól a hetiszakasz". ( Megjelent az Országos Rabbiképző Intézet alapitásának 125. évfordulójára.) ). In.: Zsidó történeti és Irodalmi Tár. Főszerk.: Schőner Alfréd. Sorozatszerkesztő: Haraszti György. Bp. OR-ZSE, 2002.
- Deutsch Gábor: Ajtónyitás. ( Megjelent az Országos Rabbiképző Intézet alapitásának 125. évfordulóján). Bp., OR-ZSE, 2002
3.
Szita Szabolcs, A Gestapo Magyarországon, Budapest, 2002. 93.oldalon idézi Országos Rabbiképző Intézet, 1946. évkönyve, p.4
4. Krónikák I. 15.14
5. Az Országos Rabbiképző Intézet évkönyve az 1943/44 és az 1945/46 tanévről, szerkesztette: Lőwinger Sámuuel igazgató, Budapest, 1946. p.42.
6. Scheiber Sándor könyve, Válogatott beszédek, Beszéd Schőner Alfréd beiktatásán, Szegeden. p 211. Múlt és Jövő, Bp. 1994, válogatta és szerkesztette: Kőbányai János.
7. Hidvégi Máté, Nézd, a tenyeremre rajzoltalak, Emlékezés Lőw Immánuelre, in: Tenyeremre rajzoltalak, Bp., 1998.
- Lőw Immánuelre vonatkozó összegyűjtött irodalomról, lásd: i, m. pp. 38-42.
8. Dr. Schindler József, Budapesten született 1938. VI. 8.-án. Rabbi diplomáját 1943-ban szerezte, ugyanabban az évben Kecskemétre került. 1950- 1962 között Szeged főrabbija. 1962-ben elhunyt. Halála után özvegye és fia alijázott. Holonban élnek.
9. Baumhorn Lipót zsinagógaépítő címmel építészettörténeti kiállítás a Zsidó Múzeumban.
http://www.zsidohitkozseg.hu/mazsihisz/hitkozsegek)
10. Móra Ferenc, Pálmák és pályák, in: Világ 16(99), 1925.
11. Az immár klasszikusnak tűnő Pinkász Hákhilot ismert adatain kívűl, megemlitek néhányat a legújabbak közül:
- Legyen világosság, Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára, Kiskunhalas, 2001., szerkesztette: Szakál Aurél
- Novák László Ferend: A zsidóság Nagykőrösön (XVII-XX. század), Nagykőrös, 2002, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. 399 p.
- Ö. Kovács József: Zsidók a Duna-Tisza közén. Kecskemét, 1996, Kecskeméti Lapok. 289 p.
- Somodi Henrirtta: Zsidók Bács-Kiskun megyében. Bp. 2001. Makkabi, 241 p.
12. - Dr. Blau Lajos, A rabbiság történeti jelentősége, in: Magyar Zsidó Szemle, Budapest, 1924.
- Dr. Lőwinger Sámuel, A modern rabbiképzés új problémája, in: ORE Értesítő, Bp. 1946.
- Schweitzer József, Az Országos Rabbiképző Intézet teológiai és halachikus irányáról, in: "A tanítás az élet kapuja" Tanulmányok az Országos Rabbiképző Intézet fennállásának 120. évfordulója Alkalmából, főszerkesztő Schweitzer József, szerkeszti: Gábor György, Hajnal Piroska, Schweitzer Gábor. OFH, 1999
- Schőner Alfréd, A papi szolgálat alapjai az Ószövetségben és a mai zsidóság gyakorlatában, in: Mérlegen a lelkész, Gyülekezetpedagógiai Füzetek, (A kötet az Evangélikus Hittudományi egyetemen megrendezett országos tudományos konferencián /Budapest, 2000. március 20-21./ elhangzott előadások anyaga), Budapest, 2000. pp. 80-84.
13. A világítótoronyból Ninivébe látni, Kőbányai János interjúja Schőner Alfréddal, in: Múlt és Jövő 2000-2 . pp. 9-20, Budapest
14. The Rabbinical Seminary of Budapest 1877-1977, A Cantennial Volume, edited by Moshe Carmilly-
15.
Megjelent kiadványaink
Országos Rabbiképző & Zsidó Egyetem sorozat
Főiskolai jegyzetek és segédletek
Sommer László: Oktatási segédlet
Oktatási segédletek és óravázlatok a judaisztika és a héber nyelv oktatásához (Budapest: Logos, 1998).
Oláh János: Judaisztika I.
Ünnepek, emléknapok, gyásznapok, böjt-napok, nevezetes napok. (Budapest: Filum, 1998)
Kármán György: A zsidó liturgikus zene I.
Történelmi vázlat. (Budapest: Logos, 1999 )
Kármán György: A zsidó liturgikus zene II.
A magyarországi neológ zsinagógák hagyománya (Budapest: Logos, 1999)
Oláh János: Judaisztika II.
Az életút szertartásai és eseményei (Budapest, Filum, 1999)
Feldolgozások, tanulmányok
Dr. Kerekes Béla: Az első Jeruzsálemi Templom statikai elemzése (Budapest: Logos, 1999)
Menachem Meron: Az élő Biblia.
Prédikációk ( Budapest: Gabbiano Print Bt., 2000)
Zsidó történeti & irodalmi tár
Segédletek
Stricker Simon: Héber-magyar bibliai szótár (Budapest: Logos, 1998)
Widder Salamon: Praeparatiók a Haftárákhoz (Budapest: Gabbiano Print Bt., 1999)
Feldolgozások, tanulmányok
Fényes Mór: Szentírásunk (Budapest: Logos, 1998)
Pészach, szöveggyűjtemény (Budapest Logos, 1999).
Sávuot, szöveggyűjtemény (Budapest: Gabbiano Print Bt., 1999 )
Egyéb kiadványok
HAGADA
Az egyiptomi kivonulás elbeszélése, Pészach első két estéjére, a Széder estekre. (Budapest: MAGMA Kommunikációs kft. 1998)
Golinkin: Én Kelohénu
Új módszer a héber imakönyv megértéséhez (New York Shengold Publishers Inc., 1999)
Asztali áldás szefárd fonetikus átírással (Budapest: ORKI, 1998)
Deutsch Gábor: Gyökér, szár, virág
Elbeszélések a mai magyar zsidóság életéből (Budapest: Gabbiano Print Bt.., 2000)
Smeltzer Hermann Imre: Kaufmann Dávid emlékezete
Tanulmánykötet Kaufmann Dávid emlékére (Budapest: OR-ZSE, 2001)
16. 
17. Babits Mihály, Jónás imája. Babits M. összegyűjtött versei. 3. jav. kiad. Bp. 1999, Osiris. 458 p.