|
A SZARAJEVÓI HÁGGÁDA
"A középkori illusztrált kéziratos haggadák között kétségkívül az egyik legszebb és legfontosabb, s mindenképpen a legismertebb a "Szarajevói Hággádá"- írja Cecil Róth, az l972-ben megjelent facsimile kiadás előszavában. A múlt század végén, 1894-ben Szarajevóban, a helyi szefarad közösségnél egy fiatalember jelent meg. Édesapja nemrég hunyt el, a család anyagi helyzete szükségessé tette, hogy eladják azt a - hosszú generációk óta- a tulajdonukban levő könyvet, amelyet széder esténként használtak. Így került a "Szarajevói Hággádá" a helyi hitközség, majd később a Boszniai Nemzeti Gyűjtemény tulajdonába.
KÁJIN ÉS ÁBEL
Az elmúlt évtizedek alatt művészettörténészek elemezték e vallási és kultúrtörténeti kincs minden részletet, s határozták meg helyét a középkori illusztrált kéziratosság fejlődéstörténetében.
ÁBRAHÁM ÉS IZSÁK
A Szarajevói Hággádá"-t a 14. század második felében írták és illusztrálták Barcelonában. A könyv 165 oldalt tartalmaz, az egyes lapok nagysága 22x16 cm, s a haggada korabeli ismert szövegén kívül pijjutokat, azaz ünnepi liturgiai költeményeket is magában foglal. A szavak az ún. spanyol quadrát betűkkel íródtak. Stílusjegyei az 1343-ban íródott II. Chaime aragóniai király Krónikájának, és az 1320-ban, szintén Barcelonában készült, Arany Hággádának hatását mutatja. A kéziratos könyv a zsidók 1492-es spanyolországi kiűzetése után Itáliába került. A bejegyzésekből megtudhatjuk, hogy 1510-ben, majd l609-ben eladták, s nyomon követhető benne az egykori cenzor Giovanni Domenico kézjegye is.
Művészettörténeti szempontból rendkívül jelentős a figurális ábrázolások sokszínűsége, gazdagsága, epikus jellege. A képi megjelenítésben a tóra kronológiáját követve a világ teremtésétől egészen Mózes haláláig kísérhetjük az eseményeket. Majd a Bét HaMikdás és az egykori barcelonai Bet HaKneszet enteriőrje után a pészachi előkészületeket rajzolta, illusztrálta a művész. A színek kavalkádja gótikus pompát és az ún. "Aranykor" hangulatot sugall.
Dr. Schőner Alfréd
|
