A nagy zendülés

Korach Jichár fia, Kehát unokája, az előkelő levita Mózes és Áron unokatestvére, az elégedetlenkedők élére állt. A bölcsek szerint a reubén törzs meghatározó személyiségei bíztatására. Nem felejtették el ugyanis, hogy kezdetben mint az elsőszülött leszármazottai, eredetileg törzsük volt a papi rend. Mivelhogy az aranyborjú imádásánál csak a levita rend maradt hűséges, a Mindenható jutalmául övék lett a papság tiszte.

Reubén törzs számos tagja e döntést sérelmesnek érezte. Dátán és Ábirám a két mihaszna, (valószínűleg ők verekedtek Egyiptomban, és amikor Mózes elválasztani akarta őket, fenyegetőztek, ezért bujdosott el Mózes Midján földjére) E két jómadár és On Pelet fia vettek részt az összeesküvésben. Ez utóbbit azonban bölcs felesége lebeszélte a lázadásról. Korach felesége viszont buzdította férjét a pártütésre.

A példabeszédekben ez áll: bölcs asszony felépíti házát, balga asszony saját kezével rombolja le azt. Korach demagógiával az adórendet bírálta. Ezek szerint Áron mindent elvesz tőlük. Trumát és tizedet, az állatok első ellését, szociális okokból a föld szélét meg kellett hagyni a termőföldön a szegények javára, tehát nem érdemes sem állatot tenyészteni, sem földet művelni. Talán a főpapi titulusra vágyott, mindenesetre zavarta, hogy Mózesé a bírói pálca, ő a népvezér, Áron a vallási méltóság. A Keháti család feje a fiatal Elicáfán lett, e tény okozta sértődöttségét.

Mózes megkísérelte higgadtságra bírni az elégedetlenkedőket, de nem hallgattak rá. Mózes az Örökkévalóra bízta a döntést. Fogjon a lázadók 250 főnyi sereget, serpenyőt és tegyenek rá tüzet, füstölőszert, fogjon Áron is és akinek elfogadja az áldozatát a Teremtő, az az igaz. Mózes felszólított mindenkit, hogy távolodjanak el a lázadók házától, mert nem természetes halállal halnak majd meg. Meg is nyílt a föld és elnyelte Korachot, valamint házanépét, vagyonát és mindenét, ami volt.

De Korach fiai eltávolodtak, nem követték atyjukat a zendülésben, jutalmul nemcsak életben maradtak, hanem gyönyörű, máig elmondott zsoltárokkal gazdagították a liturgiát. Tűz ütött ki a földből és elemésztette a 250 főt, akik a serpenyőt tartották.

A lázadás szelleme nem távozott el a táborból. Vádolták Mózest és Áront, mondván: "ti öltétek meg az Örökkévaló népét". Fellobbant a Mindenható haragja a zúgolódók ellen, kitört a halálvész.

Áron hogy engesztelést szerezzen a népnek, füstölőszert égetett el és a holtak valamint az élők közé állt és ekkor a vész is megállt.

Elpusztult 14 ezer és négyszáz ember. Mivel látszott, a nép előtt még mindig bizonyítani kell Mózes és Áron kiválasztottságát, ezért minden törzs adott egy vesszőt, (Áron is) és arra ráírták a törzs nevét. Áron vesszeje kivirágzott és mandulát érlelt.

Láthatta mindenki, ezzel beigazolódott a lévi törzs kiválasztottsága. I...n felszólította Mózest, hogy a leviták viseljék gondját a Szentélynek. Legyen kiváltva részükről minden ember és állat elsőszülöttje.

A kiváltás egy hónapos kortól öt ezüst sékel. Ez a szokás a mai napig is érvényes. A szertartás neve Pidján hábén. Kiváltása minden elsőszülött fiúgyermeknek 30 napos korában. Akinek valamelyik szülője kohén vagy lévi, mentesül a kiváltástól.

Deutsch Gábor