2013. december 29 – 2014. január 4

Jelentése: menj be

Mármint a fáraóhoz, Egyiptom uralkodójához, hogy figyelmeztesd, amennyiben tovább makacskodik, folytatódik a csapás-sorozat. Következik a nyolcadik, a sáskák. A keleti szél a sáskák sokaságát hozta, elborítva az országot. Annyi volt e rovar, hogy lapátolni lehetett.

Először fordul elő a történet során, hogy megszólalt a fáraó környezete, akik javasolták, hogy hallgatni kellene Mózes szavára. Már-már úgy látszott, a fáraó is megingott, de amikor a nyugati szél megszabadította az országot a sáskáktól, megkeményedett az uralkodó szive és nem bocsátotta el Izraelt Egyiptomból.

Kilencedik csapásként sötétség borult Egyiptomra, de olyan sűrű sötétség, hogy a mozgást is korlátozta. A zsidókat Gosen földjén nem érintette e csapás. Tudósok tudni vélik, hogy időszámítás előtt 1335 március 13-án csütörtöki nap történt ez az esemény.

A leírt három napot úgy kell értelmezni, hogy a napfogyatkozás és az ezzel járó sötétség egy napig tartott, de dermesztő, bénító hatása három napot is kitett. A tizedik csapás bizonyult a legerősebbnek: az elsőszülöttek halála.

Bárány vérével jelölték meg Izrael fiai a házakat, amelyet elkerült a vész, a halál. A pészach, amely neve lett a báránynak és az ünnepnek, jelentése: elkerülés. Ez az ünnep Izraelben hét napos, a diaszpórában nyolc. A kivonulás hónapja Niszán lett az első hónapok között. Sokáig innen számították az év kezdetét. Mivel azonban megállapították a bölcsek az első embernek, Ádámnak születésének dátumát, ezért ezen napot Tisri hó elsejét a világ teremtésének elfogadott időpontja lett az év első napja.

A királyok újéve változatlanul a Niszán maradt. Ha elfogadjuk a tudósok véleményét, a kivonulás Egyiptomból időszámításunk előtt 1335 március 27-én szintén egy csütörtöki napon bonyolódott le.

E szidrában szerepel a bárány feláldozásának és elfogyasztásának parancsa. Ha egy család nem képes egy bárányt elfogyasztani, több család is jelentkezhetett együttes vacsorára. Ez a hagyománya a széder estének. Hét napon át tartózkodni kell a kovászos ételektől, a kenyér is kovásztalan legyen. Izraelben az ünnep hét napos, a diaszpórában nyolc napos.

Szólott az Örökkévaló: minden elsőszülöttet az Örökkévalónak kell szentelni. Ez a Pidján Hábén, amikor kiváltják a kohénok az elsőszülött fiúgyereket 30 napos korában, kivétel ha apa vagy anya kohén vagy lévi. Ugyanezen fejezet végén áll a parancs: legyen jel a karodon és emlékeztető a szemeid között, "hogy erős kézzel vezetett ki Téged az Örökkévaló Kánaán országából." Ez az imaszíjak, a töfilin (igazolás) parancsa. Amelyet minden 13 + 1 napot betöltött férfiembernek szombat és Tóra ünnepnap kivételével a reggeli ima alkalmából viselni kell.

Deutsch Gábor

Forrás: www.or-zse.hu