2013. február 3 - 9

Ezen a héten a Mispátim hetiszakaszát, szidráját olvassák a zsinagógában. Jelentése: "törvények". Ezúttal azonban az "ítéletek" értelmezését előnyösebb használni. A 10 ige alapján megalkották a törvények egész sorát. A szidra példaértékű ítéletekkel mutatja be a törvények gyakorlati alkalmazását. Jellemző, hogy a szolgák ügyeivel, sorsával kezdődik a törvények ismertetése. Bizonyítva, a Tóra szociális érzékenységét, amely az egész hetiszakaszt áthatja. Sokan mondják, hogy mindez Hammurabi rendeleteinek mása. Ez nincs így, még akkor sem, ha a mezopotámiai uralkodó (i.e. 1945-1902), aki Ábrahám kortársa volt, rendkívül jelentős törvénykönyvet alkotott. Mezopotámiai őslakók a sumérok voltak, akik minden más nép előtt építettek téglaházat. Szigorú törzsi szervezeteket létesítettek és városállamokba tömörültek. Tőlük származik a kör beosztása 360 fokra, az óra 60 percre, a perc 60 másodpercre. A nagy különbség Hammurabi kódexe és Mózes törvényei között, a humanizmus, az emberszeretet. A rabszolga náluk csak áru volt, aki nem távozhatott tulajdonosától, a rabszolga elrejtése halálos bűnnek számított. Mózesnél a rabszolgaság a hetedik évben megszűnt, és a kegyetlen rabszolgatartótól megszököttet menteni kötelessége volt minden törvénytisztelőnek. Érdemes lenne pontról pontra haladva a külömbségeket számbavenni. Módunk csak annyi, hogy a lényegre mutassunk rá, amely az emberiesség és szentség kérdésében eltérő a két felfogásban.

Még egy jellegzetessége van a hetiszakasznak, a négy nevezetes szombat közül az elsőt a Sekálimot ekkor tartjuk. Két Tórából olvasunk. Az elsőből a szidra szövegét, a másodikból a félpénzről és az ezüst sékelről szóló Szentírásbeli részt recitáljuk. Mózes II. 30 : 11-11.

Deutsch Gábor