KÖSZÖNTŐ - ELŐSZÓ

Nehezen olvasható dokumentumtöredék került elő a több mint két évtizedes intézményvezetői múltam eseményeit megörökítő anyagból.

Ebből idézek:

„2017 februárjában ünnepélyes, rendkívüli Egyetemi Tanácsi ülésen köszöntötték Róbert Péter docenst jubileumi születésnapja alkalmából. A kitűnő történészt, pedagógust, aki hosszú éveken keresztül a magyarországi zsidó felsőoktatás ismert és elismert egyénisége.

Ő a megbízhatóság, a pontosság, a jólneveltség példaképe, egy magyar zsidó úriember. Megjelenésében, a hallgatókhoz való viszonyában.

Türelmes, visszafogott, ráadásul a magyarországi zsidóság egyik reprezentánsa a történelemtudományban.

Életpályájának elismeréseként az egyetem érdekében kifejtett évtizedes munkásságáért a Blau Lajos emlékérmet és serleget adományozta az OR-ZSE vezetése.

Róbert Péter meghatottan köszönte meg a kitüntetést. Felelevenítette, hogy élete során több történeti kort is megért. A második világháború alatti eseményeket, a védett házat, amelyről csak halvány emlékek maradtak meg. Az általános iskola falára felhelyezett elcsépelt portrékat és az ’56-os forradalom egyes eseményeit, könyvtárosi működésének napsütéses oldalait, középiskolai tanári tevékenységének szépségét, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen töltött éveket és élete legszebb korszakának értékelt éveit az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemen eltöltött időszakot.”

E több mint 270 oldalas monográfia betekintést nyújt Új Lipótváros életébe. A vezérlő motívum adott volt: a sokirányú tevékenységet végző zsidóság bemutatása, amely integráns részét képezte a XIII. kerületnek. Elődeink kivették részüket, maradandót alkottak az építőművészetben, a színházi életben, a kultúra sok más formájában, a gazdasági életben, a tudományban, s nem utolsósorban a vallási arculat formálásában.

A bennünket megelőző generációk az asszimiláció – integráció évtizedeiben maradandót alkottak oly módon, hogy szerves részévé váltak a korabeli magyarországi fejlődés felejthetetlen évtizedeinek s ártatlan áldozatává lettek a genocídium korszakának. Mindennek emléket állít a szerző, aki aprólékos pontossággal építi be kötetébe az elmúlt évtizedek kutatásait, publikációit, kiegészítve, színezve korszakunk irodalmárjainak a témát illusztráló írásaival, s a fotódokumentációk hitelességével.  Így minél teljesebb képet ad a magyarországi zsidó valóság megismerésének.

Róbert Péter roppant széleskörű kutató. Városvédelmi, hadtörténeti, honismereti publikációi, ismeretterjesztő munkássága mellett érdeklődésének központjába, a korábban méltatlanul elfelejtett, de manapság egyre inkább az érdeklődés fókuszába kerülő cionizmust helyezi.

A judaisztika-hebraisztika tudomány jó néhány kötetével gazdagítja a magyar könyvkiadást. Ezek közül rangos helyet vívott ki magának a Bethlen téri füzetek című sorozat általa írott hét kötete, amelyek a honi és a nemzetközi cionizmus eddig kevésbé ismert területeit emelik az érdeklődés középpontjába.

E helyen említjük meg, hogy Róbert Péter eddigi életpályájának bibliográfiája még összeállításra vár!

Tudatos volt tehát, hogy, többek között, a Raul Wallenberg tevékenysége kerületünkben, A cionista sajtó történeti emlékei Magyarországon a második világháború alatt, a Herzl követőinek lapjai – A cionista sajtó története Magyarországon 1904-1919, az Egyenlő jog a hősi halálra. Magyar zsidók az első világháborúban, Az 1848-49 évi szabadságharc zsidó vonatkozásai, Zsinagóga Angyalföldön című munkák szerzője kapta a megbízást jelen kötet elkészítésére.

Tanítómestereink megkezdték a magyarországi vidéki hitközségek monográfiáinak elkészítését. Róbert Péter jelen kötete legyen elindítója a budapesti zsidó közösségek története feldolgozásának!

Lectori salutem!

Schöner Alfréd