Benedek István Gábor író (BIG), körzetünk elöljárója.

1998-tól alapító főszerkesztője a Remény c. zsidó közéleti folyóiratnak, amelyet immár 13 éve szerkeszt.

1937-ben született Gyulán, de Tótkomlóson élt családjával.

1944 nyarán a Magyar Állam Csendőrsége (6 évesen) vagonba terelte, majd elvitték egészen Bergen-Belsenig, hogy aztán 1945 tavaszán felszabadulva visszatérjen Magyarországra, ahol évtizedeken át újságíróként, lapszerkesztőként, szépíróként dolgozott.

Kecskeméten érettségizett, majd 1956-tól Budapesten a Rabbiszemináriumba (ma: OR-ZSE) járt. Édesapja a híres orosházi Pipis-malom főkönyvelője, később a Bábolnai Állami Gazdaság gazdasági igazgatója volt.

Benedek István Gábort vonzalma az írás felé sodorta. Ebben szerepe volt annak a ténynek is, hogy a család rokonságához tartozott Bródy Sándor író. Másik híres rokonuk Czukor Adolf amerikai filmkirály, a Paramount filmstúdió megalapítója.

Benedek István Gábor végigjárta a pálya szokásos lépcsőit. Tizenkilenc évesen a Petőfi Népe c. kecskeméti lapnál kezdte az újságírást, majd Szolnokon, valamint a Kirakat című budapesti havilapnál folytatta. 1961-ben beiratkozott a MÚOSZ kétéves iskolájába. A Magyar Hírlapnak 1968-tól, megalapításától kezdve közel egy évtizeden át volt munkatársa és főmunkatársa. Ezt követően az Ország-Világ c. hetilap rovatvezetőjeként dolgozott éveken át. 1983-89 között a Népszabadság gazdasági rovatának munkatársa, majd belpolitikai rovatának helyettes vezetője.

Minden műfajt kipróbált: írt riportokat, tárcákat, vezércikkeket, elemző írásokat. Több ízben kapott nívódíjat a kollégák szavazatai alapján. 1988-ban Rózsa Ferenc díjas lett.

1989-90-ben a Magyarország c. hetilap főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. A rendszerváltás küszöbén érdekes szakmai lehetőséget kínáltak fel részére: alapító főszerkesztője lehetett a Tőzsde Kurír, majd a Bank és Tőzsde c. gazdasági-pénzügyi hetilapoknak. Ez a két orgánum volt az új magyar pénzügyi élet legrangosabb orgánuma. 1997-ben nyugdíjba vonult, azonban a következő évtől alapító főszerkesztője lett a Remény c., a magyar zsidó társadalmi, szellemi életet bemutató folyóiratnak, amelyet kiváló szerzőkkel, gazdag, színes tartalommal mindmáig, immár 13 éve szerkeszt.

Benedek István Gábor 1979-88 között tanított az Újságíró Iskola gazdaságpolitikai szakán.

Újságírói munkájával párhuzamosan – vagy annak részeként – gyakran szerepelt a Magyar Rádióban, alapító szerkesztője volt a Hírháttér c. tv-műsornak, és mindmáig rendszeres vendége a Duna TV egyik-másik műsorának. Mintegy negyven televíziós dokumentumfilmet írt. Egy játékfilmjét (Holnapra a világ …címmel, Fazekas Lajos rendezésében) a mozikban is bemutatták.

Közben novellákat, regényeket, rádióhangjátékokat is írt, valamint elkészítette egy kínai opera műfordítását, amelyet többször sugároztak a rádióban.

Első, Bródy Sándor rokonáról írt novellája 1986-ban jelent meg, azonnal nagy feltűnést keltve. 1987-ben a Boldog vesztegzár c. regénye látott napvilágot.

Írói pályáját az 1994-ben megjelent, átütő sikert hozó A komlósi Tóra c. novelláskötete indította el igazán. Négy magyar kiadás mellett szlovák nyelvű kiadása is megjelent, novelláinak többségét pedig Németországban, Izraelben, az Egyesült Államokban, Kanadában is publikálták. Címadó novellájának megfilmesítését Jancsó Miklós kötötte le, majd pénz hiányában átengedte Keményffy Tamás rendezőnek. A Messiás c. novellát René Gainville francia filmrendező, a Szerecsen Pisti címűt pedig Siklósi Szilveszter rendező kívánja megfilmesíteni.

Brooklyn c.  novelláskötetének egyik darabja, A zongora című 1997-ben elnyerte „az év legjobb novellája” címet. Az elégett fénykép c. novellafűzére Magyarországon kívül Németországban is megjelent, és bemutatásra került a frankfurti nemzetközi könyvfesztiválon.

Nagy sikere volt, és két kiadást valamint több utánnyomást is megért az Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte c. regénye, amely Újszászy István tábornok, Horthy kémfőnöke és Karády Katalin szerelmi történetét dolgozza fel. Egmont, Break címmel 2001-ben napvilágot látott két kisregényének egyike Beethovenről, a másik egy különös politikai vízióról szól. Az Egmont megfilmesítéséről tárgyalások folynak egy osztrák producer irodával. Öt lövés a történelemre c. tárca-kötete szintén érdekes, az adott kort is jellemző történeteket tartalmaz. A lovag napjai c. kötete Bródy Sándornak állít emléket, finom, lírai irodalmisággal.

Az utóbbi években Benedek István Gábor néhány vaskosabb, hosszabb lélegzetű regényt írt. A Harmadik háború c. könyve (Berta Pállal, 2005) a nemzetközi terrorizmus témakörével foglalkozik. Dávid c. könyve (2005) az ókor nagy királyáról szól, Varázs c. regénye (2007) pedig Napóleon korában játszódik, és széles földrajzi és tematikai skálán íródott.

2009 decemberében jelent meg – illusztrálva – a csodálatos bibliai alkotás, az Énekek Éneke. Benedek István Gábor a művet hexameterben fordította le.

Artúr c. regénye kiadás előtt áll.

Benedek István Gábornak mintegy húsz könyve jelent meg, novelláinak többségét pedig közölte a tel-avivi Új Kelet (amely az Ez lett a vesztünk … c. regényét is megjelentette folytatásokban), valamint a New Yorki Figyelő, a torontói Menora. Magyarországon több novellája, ill. kisregénye, tárcája jelent meg a Holmi, a Mozgó Világ folyóiratokban, valamint az Élet és Irodalom, a Népszabadság és a Népszava hasábjain.

Szülővárosa, Tótkomlós díszpolgárává avatta.